Horváth Zsolt Benjámin • 2021. november 18. 10:39
Minimálisan romlott a magyarok öngondoskodási hajlandósága 2020-ról 2021-re, annak ellenére, hogy nagyobb arányban javult és kisebb arányban romlott a lakosság anyagi helyzete. A járvány rányomta a bélyegét a megtakarítási igényekre, sokan kényszerültek a tartalékaik felélésére.
Már több mint 10 éve prezentálja az OTP öngondoskodási indexét. Ez alatt a 10 év alatt elképesztő technológiai fejlődés ment végbe. Még kihatott ránk a 2008-as gazdasági világválság és most a Covid járványé is. Az Index értéke egyébként stabil. 1 pontot esett idén, a tavalyi egy éves emelkedés után. A lakosság 45 százaléka a felmérés szerint legalább időnként tart otthon nagyobb összeget. Erre a legfőbb indok, hogy legyen kéznél pénz ha szükséges (90%).- kezdte a kutatás eredményeinek ismertetését Kovács Antal, az OTP Bank Retail divíziójának vezérigazgató-helyettese
A 2021-es Öngondoskodási Indexen 34 pontot értek el a válaszadók, míg 2020-ban 35 pont volt az eredmény. Ez enyhe romlást jelez a lakosság megtakarítási hajlandóságában.
A megkérdezettek 40 százalékának van megtakarítása. Az utóbbi években ez nagyjából stagnált, bár 10 évvel ezelőtt még 60 százalékos volt.
Idén is fontosnak tartottuk, hogy megvizsgáljuk a járvány hatását a tavalyi után az idei évben is. A számokon látszik a gazdasági kilábalás. Ahol csökkent a háztartás jövedelme azok 83 százaléka visszább vette a költéseket. Csak 57 százaléknak kellett a megtakarításaihoz nyúlni.
A vizsgált háztatások 37 százaléka most fontosabbnak gondolja, mint korábban, hogy legyen otthon megtakarított pénze.
Kiváncsiak voltak arra is, hogy az utazás, a szórakozás korlátozott lehetőségei hogyan hatottak a megtakarításokra. Mindössze a megkérdezettek 24 százaléknak volt valamilyen megtakarítása ebből.
Sokan vannak akik mostanra többet költenek, mint a járvány előtt. 21 százalék élelmiszerre, 13 százalék ruhákra, 11 százalék pedig szórakozásra, kikapcsolódásra költ többet. Visszajelzéseik miatt viszont ennek elsősorban a drágulás az oka, tehát a nyugati országokban népszerű, úgynevezett "bosszúköltés" nem jellemző a magyarokra.
A kényszermegtakarítók 54 százaléka nem költi el, hanem félreteszi a megtakarított pénzét.
A járvány hatására a megkérdezettek 18 százaléka fontosabbnak tartja, hogy le3gyenek megtakarításai. 21 százalék tervez életbiztosítás, 23 százalék lekötött bankbetétet, 19 százalék tenné lakástakarékba és 27 százalék egészségpénztárba.
A járvány hatására nem kerültünk közelebb a nyugdíjparadoxon megoldásához. Az emberek 76 százaléka továbbra is tisztán állami feladatnak érzi a nyugellátást, viszont nagy arányban gondolják úgy, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég (63%). Szomorú, hogy 26 százalék azt válaszolta, hogy nem tudja, miből fog élni idős korában. - árulta el a kutatás eredményeire alapozva Kovács Antal.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A pénzügyi tudatosság hiányzik
Magyarország egyébként a fogyasztók megtakarítási szándékát tekintve az európai középmezőnyben van. Az emberek viszont a pénz nagy részét folyószámlán tartják, aminek semmilyen hozama nincs. Ezt az emberek is tudják, de nagyon nehéz őket meggyőzni, hogy a pénzüket tegyék akár állampapírba. Félelmeik közé tartozik, hogy nem férhetnek hozzá elég gyorsan a pénzükhöz, de ez ma már nem igaz - mondta el Kovács Antal
Az attitűd nem egy egyszerű hozzáállás a kérdésekhez, hanem egy komplex viszonyulás. Valójában ez három komponensből áll. Az egyik a racionális komponens, de az attitűdök racionális komponense mellett ott van az érzelem. Ide tartozik, hogy félünk a járványtól, vagy hogy tartunk attól, ha nem tartjuk kezünkben a pénzünket. Emellett pedig ott a cselekvés - ismertette a magyarok pénzügyi rugalmatlanságának lehetséges Dúll Andrea, környezetpszichológus szakértő.
Ugyanezekkel küzdünk a környezetvédelemmel és rengeteg más dologgal kapcsolatban. Ez a stabilitás viszont jó lehet. Ha történik egy fordulat és arra reagálunk, akkor rövidebb intervallumokra lehet a beavatkozásokat tervezni. Amúgy a változást elérni egy igen hosszú folyamat - folytatja a szakértő
A magyar fiatalok jóval tudatosabbak már pénzügyi területen. A fiataloknál jelentősebb sikereket is érünk el, mint a tradicionális, az átlagnál idősebb OTP-s ügyfélkörben. Hozzájuk könnyen lehet szólni a digitális eszközökkel.
A készpénz visszaszorítása már régóta foglalkoztatja az államot és a pénzintézeteket is, hiszen a párnacihában tartott megtakarítás sok szempontból előnytelen, nem infláció követő, nem kamatozik - Véli Kovács Antal.
A készpénz visszaszorításának egyik kulcsa az lehetne Magyarországon, ha megszűntetik az ingyenes készpénzfelvételt Kovács Antal szerint. Amíg az emberek ingyenesen ki tudják venni két tranzakcióval a pénzüket, addig a készpénz nem fog eltűnni.
A fiataloktól ma már megszoktuk azt, hogy "visszatanulunk" tőlük. A jó tanár is nem csak adja, hanem nyeri is az információt gyermekektől. Egy kicsit ilyen ez a készpénzes dolog is. Hogy mennyire tudja az ember látni azt, hogy a mobiltelefonja is alkalmas fizetésre, abban a fiatalok segíthetik az időseket. Fontos az előnyeit az egyiknek érzékeltetni és nem szabályozásokkal kényszeríteni az embereket. Az edukáció a kulcs - replikálta Dúll Andrea.
Ahogy az emberek gondolkodnak. Hogyha jön egy politikai, egy gazdasági változás, ezekkel szemben az emberek úgy érezhetik, a paternalista szemlélet egy nagyobb biztonságot ad. Arról kell edukálni az embereket, hogy az emberek forrásokat keressenek, azokat összevessék és ez alapján próbáljanak dönteni - árulta el már újságírói kérdésre ezután Dúll Andrea.