Pénzcentrum • 2021. szeptember 14. 17:32
Valóban csak átmeneti jelenség az árak meglódulása, vagy tartósan magas marad az infláció? Ezt a kérdést sokan teszik fel maguknak Amerikában és Európában egyaránt, és közülük egyre többen gondolják úgy, hogy a gyors áremelkedés velünk marad. Ha igen, akkor miért történhet így, és ez milyen következményekkel járhat? Mit hozhat 2022?
A tavalyi nagy lezárásokat követően a gazdaságok újraindulásával az árak is meglódultak, és ez a folyamat idén vált igazán látványossá. Az USA-ban hónapról hónapra újabb rekordra ugró inflációs adatokat látunk, immáron 4% fölé kúszó inflációs számokat. Az euró-övezetben augusztusban 3%-ra szökött a fogyasztói árak éves drágulási üteme. Magyarországon a nyár eleji 5% fölötti után, augusztusban 4,9% volt az infláció, de az őszi hónapokban ismét 5% fölé lendülő inflációs számokra kell számítanunk - írja a Portfolio.
A miértekről számos elemzés látott napvilágot: az árak elszabadulásáért alapvetően a gazdaságok gyors helyreállása miatti keresletbővülés, illetve a kínálati oldalon tapasztalható beszállítói problémák, a különböző területeken jelentkező kapacitás-szűke (pl. szállítás, alkatrészek, munkaerő) okozza. Természetesen a háttérben ott munkálkodnak a válságkezelést szolgáló és elképesztő méretű jegybanki és kormányzati csomagok, amelyek egyébként a több, mint egy évtizede tartó pénznyomtatási programokat követték. Az idei magasabb inflációs számokat részben a bázishatásnak is köszönhetjük, vagyis annak, hogy a válság kirobbanásakor a kereslet összeroppanása számos esetben hirtelen gyors árzuhanást okozott – gondoljunk csak az olajár összeomlására 2020 tavaszán.
Az infláció kapcsán sokan megemlítik a szaporodó természeti katasztrófák és általában a klímaváltozás árfelhajtó hatásait is.
Mit is jósolnak most a jegybankok? 2022-re az EKB 1,5%-os euróövezeti, a Fed 2,1%-ot amerikai, az MNB pedig 3,1%-os hazai inflációt ígér. Önmagában abból, hogy mekkorát tévedtek a jegybankok az idei inflációs előrejelzéseikben persze semmi nem következik arra vonatkozóan, hogy mennyire lesznek pontosak a mostani jegybanki várakozások. De az biztos, hogy nagyon sokan vannak, akik különösebb teketória nélkül arra a következtetésre jutnak, hogy érdemes 1-2% pontot hozzáadni a hivatalos várakozásokhoz.
Az inflációs várakozások megemelkedése pedig önbeteljesítő jóslatként képes működni. A jövő évre vonatkozó árazási döntések esetében egyre vastagabban fog a gazdasági szereplők ceruzája, ez pedig már önmagában előrevetít egy emelkedett inflációs környezetet. Ráadásul az idei meglepetésinflációt előidéző tényezők közül, a bázishatáson kívül a többiek aligha fognak teljesen eltűnni a képből. Az eszközvásárlási programok, bár kisebb tűzerővel, mint idén, de folytatódnak az Atlanti-Óceán mindkét partján. A gazdasági helyreállás miatt a keresleti nyomás fennmaradhat, miközben – iparági szakértők véleménye szerint - a kínálati oldali problémák egy része (pl. chiphiány) is velünk maradhat.
Naivitás lenne azt gondolni, hogy a klímaváltozás és a nyomában fellépő természeti katasztrófák negatív gazdasági hatásai – és árfelhajtó hatásuk – az időben előrehaladva mérséklődne. Vagyis elég sok érvet lehet felhozni arra, hogy miért maradhat velünk a viszonylag magas infláció.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
De milyen következményekkel kell ebben az esetben számolnunk? Erősödhet a vezető jegybankokra nehezedő nyomás, hogy mihamarabb elkezdjék a monetáris politika normalizációját (vagyis az eszközvásárlási programok kivezetését és a kamatemelést). A tőkepiacok a jövőben emelkedő kamatkörnyezetet már a jelenben elkezdik beárazni, ami a kötvénypiaci hozamok általános emelkedésével a kockázatok átértékelését is magával hozza. A magas eladósodottság mind a vállalatok, mind az egyes országok számára komoly teherré válhat. A piros lámpa-jelzés pedig idővel megálljt parancsolhat a gyors gazdasági növekedésnek is.
A fentieket összefoglalva jövőre még a gyors gazdasági növekedés és a magas inflációs környezet várhat ránk, de utána komoly esélye van a növekedés drámai lefékeződésének, amivel párhuzamosan valamennyire az infláció is mérséklődhet – mondjuk nagyjából a jegybanki inflációs célok környékére. Ez a forgatókönyv, ha nem is pontosan emlékeztet arra a stagflációra, amin a nyugat-európai országok az 1970-es években keresztülmentek, de fő irányait tekintve bizony van hasonlóság.
Ha belehelyezzük ebbe a gazdasági környezetbe Magyarországot, akkor mire számítsunk? Egyrészt arra, hogy az előreláthatóan magas importált infláció, és a meglévő erős hazai inflációs nyomás miatt nagy esélye van annak, hogy tartósan a 3%-os cél fölött maradjon a fogyasztói árak drágulásának üteme. Másrészt arra, hogy a magas infláció és a pénzügyi sérülékenységünk továbbra is viszonylag magas szintje miatt, a forint-árfolyam további leértékelődésének elkerülése érdekében a jelenleginél is jóval magasabb forint kamatra lehet szükség. Harmadrészt pedig arra, hogy az elmúlt időkben mutatott hazai növekedés lefulladhat, így a gazdasági felzárkózás folytatásához új ötletekre lesz majd szükség. Máskülönben Magyarországon tényleg eljöhet a stagfláció időszaka.