Pénzcentrum • 2026. május 13. 13:04
A vastag- és végbélrák a leggyakoribb daganatos megbetegedések közé tartoznak, és egyre több fiatalt is érintenek, pedig egyszerű szűrővizsgálatokkal a kockázat jelentősen csökkenthető lenne. Ennek ellenére nagy különbségek figyelhetők meg az országok és népességcsoportok között a szűrési hajlandóságban, ami késleltetett diagnózisokhoz, sürgősségi esetekhez és jelentős egészségügyi többletköltségekhez vezet. Magyarország ráadásul a lista végén kullog a szűrések számában, amit leginkább az okoz, hogy sokan még mindig kellemetlennek, kínosnak vagy tabunak tartják a vizsgálatot – annak ellenére, hogy életet menthet.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb adatai szerint a vastagbélrák továbbra is az első három leggyakoribb daganatos megbetegedés között szerepel a tagországokban, pedig ez az egyik legjobban megelőzhető daganatos betegség. Az esetszámok az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedtek, részben a népesség elöregedése miatt: 2000 óta a férfiaknál 21 százalékkal, a nőknél 15 százalékkal nőtt a diagnosztizált esetek száma, ami tartós nyomást helyez az egészségügyi rendszerekre.
Különösen aggasztó statisztika, hogy a betegség már nemcsak az idősebb korosztályt érinti. Az adatok szerint a fiatalok körében a vastagbélrákos diagnózisok száma csaknem 25 százalékkal emelkedett az elmúlt évtizedekben. Bár az abszolút esetszám továbbra is alacsonyabb, mint az idősebb korcsoportokban, a 15–49 évesek körében egyértelműen emelkedő tendencia figyelhető meg. A nők esetében 2000 és 2022 között a 34 OECD-ország közül 30-ban nőtt az előfordulás aránya. Ausztráliában, Koreában, Új-Zélandon, Törökországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 100 ezer nőre vetítve már 3,5 vagy annál több esetet regisztráltak.
A fiatal férfiaknál szintén romló tendencia látszik: 28 országban nőtt az előfordulás, átlagosan 23 százalékkal. A legmeredekebb emelkedést Finnországban, Új-Zélandon, Norvégiában, Svédországban és az Egyesült Államokban figyelték meg. A szakértők szerint ebben az életmódbeli tényezők, például az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása, az elhízás, a mozgásszegény életmód és az alkoholfogyasztás mellett az is szerepet játszhat, hogy a fiatalabbaknál sokszor később merül fel a daganat gyanúja.
A szűrési hajlandóság Magyarországon a legrosszabb
Bár az életkorral standardizált halálozási arányok csökkennek, ami a szűrőprogramok és a kezelések fejlődését mutatja, a részvételi arány továbbra is sok országban meglepően alacsony. Az OECD adatai szerint 2023-ban a jogosultak kevesebb mint fele, mindössze 48 százaléka vett részt vastagbélrákszűrésen. Az országok között ráadásul óriási különbségek láthatók.
A 34 OECD-ország közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a részvételi arány, mindössze 9 százalék, miközben Finnországban a jogosultak 74 százaléka vett részt a szűréseken. Az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Hollandiában is a lakosság több mint kétharmada elmegy a vizsgálatokra. A jelentés szerint azokban az országokban működnek a legeredményesebben a programok, ahol a szűrés szervezetten, automatikus behívással történik, és ahol nagy hangsúlyt fektetnek a lakossági tájékoztatásra is.
A nemek közötti különbségek is látványosak az adatokban. Koreát kivéve minden olyan országban, ahol rendelkezésre álltak nemek szerinti adatok, a nők nagyobb arányban vettek részt a szűrővizsgálatokon, mint a férfiak. Az OECD-országokban átlagosan 6 százalékpontos különbséget mértek a nemek között, míg Észtországban, Norvégiában és Szlovéniában a különbség meghaladta a 10 százalékpontot is.
A jelentés arra is felhívta a figyelmet, hogy az iskolai végzettség szintén erősen befolyásolja a szűrési hajlandóságot. Az alacsonyabb végzettségűek körében átlagosan 9 százalékponttal kisebb a részvételi arány, mint a diplomásoknál. Egyes országokban, például Dániában ez a különbség meghaladja a 20 százalékpontot is. Az OECD szerint ebben szerepet játszik a daganatos betegségek kockázatának alacsonyabb szintű ismerete, a hozzáférési nehézségek, valamint az egészségügyi rendszerben való nehezebb eligazodás is.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Egy korábbi cikkünkben magánklinikák is megerősítették: a nők jóval tudatosabban járnak szűrővizsgálatokra, míg a férfiak sokszor csak akkor kérnek időpontot, ha már konkrét panaszaik vannak – vagy ha partnerük foglal nekik vizsgálatot. Azok a szűrések szorulnak leginkább háttérbe, amelyekkel kapcsolatban sok a tévhit, illetve amelyeket a páciensek kellemetlennek vagy fájdalmasnak gondolnak. Ilyen lehet például a gyomor- és béltükrözés, valamint a nőgyógyászati és urológiai vizsgálatok is. Pedig a szakemberek szerint minden időben felfedezett, majd tudatosan kezelt és követett elváltozás drámaian javítja a túlélési esélyeket, és jelentősen növeli az egészségben eltöltött életévek számát is.
A sürgősségi diagnózis sokszor már túl késő: életet menthet a szűrés
Az OECD szerint éppen ezért a korai felismerés kulcsfontosságú lenne, hiszen a vastagbélrákot ideális esetben szűrővizsgálatokkal vagy a korai tünetek felismerésével diagnosztizálják. Sok beteg azonban csak akkor fordul orvoshoz, amikor már erős fájdalmak, vérzés vagy bélelzáródás jelentkezik, ami sürgősségi ellátást tesz szükségessé. A sürgősségi esetek aránya országonként jelentősen eltér: Luxemburgban 13 százalék, Belgiumban már 38 százalék azoknak a betegeknek az aránya, akik csak súlyos állapotban kerülnek kórházba.
Kitértek arra is, hogy a tagországokban a betegeknek átlagosan csak 52 százaléka kap kezelést a diagnózist követő 30 napon belül. A jelentés szerint a COVID–19-járvány több országban is rontotta az ellátás gyorsaságát, és visszavetette a szűrések számát is.
A műtéti statisztikák szintén figyelmeztetőek. A sürgősségi beavatkozások jóval kockázatosabbak: a 30 napon belüli halálozási arány akár ötször magasabb lehet, mint a tervezett műtétek esetében. Egyes országokban a sürgősségi műtéteken áteső betegek több mint tizede meghal a beavatkozást követő egy hónapon belül. A szakértők szerint mindez jól mutatja, hogy a rendszeres szűrés és a korai diagnózis nemcsak a túlélési esélyeket javítja, hanem sok esetben a súlyos, életveszélyes állapotok kialakulását is megelőzheti.
Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!
Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.