Pénzcentrum • 2025. szeptember 4. 17:45
Új kutatás szerint a bárányhimlő elleni védőoltás nemcsak a fájdalmas kiütésektől véd, hanem jelentősen csökkentheti a stroke és a szívinfarktus kockázatát is - írja a National Geographic.
Egy 19 tanulmány adatait összesítő, a világ legnagyobb kardiológiai konferenciáján bemutatott kutatás szerint az övsömör elleni védőoltás 16 százalékkal csökkentheti a stroke és 18 százalékkal a szívinfarktus kockázatát.
Charles Williams, a tanulmány vezető szerzője és a GSK gyógyszeripari vállalat globális orvosigazgató-helyettese "biztatónak" nevezte az eredményeket, bár hangsúlyozta, hogy további kutatásokra van szükség az ok-okozati összefüggések tisztázásához. A felfedezés jelentőségét mutatja, hogy az Egyesült Államokban 40 másodpercenként történik szívinfarktus, és a stroke felelős minden huszadik halálesetért.
Az amerikai járványügyi központ (CDC) ajánlása szerint minden 50 év feletti felnőttnek, valamint a 19 évesnél idősebb immunhiányos személyeknek két dózis Shingrix oltást kellene kapniuk. A megfelelően beadott vakcina több mint 90 százalékos hatékonysággal előzi meg az övsömört.
A kutatók még vizsgálják, pontosan hogyan védheti a szívet az övsömör elleni oltás. A kapcsolat valószínűleg a varicella-zoster vírushoz (VZV) köthető, amely mind a bárányhimlőt, mind az övsömört okozza. A bárányhimlő után a vírus az idegsejtekben lappangva marad, és az immunrendszer gyengülésével – időskorban vagy betegség esetén – övsömörként újra felszínre törhet.
Az övsömör nemcsak fájdalmas kiütéseket okoz, hanem károsíthatja a májat és a tüdőt, lázat, hidegrázást, fejfájást és fáradtságot is előidézhet, az esetek 10-15 százalékában pedig hónapokig tartó idegfájdalmat okoz. Emellett a szemet és a belső fület is érintheti, ami "maradandó látás- vagy hallásvesztéshez" vezethet.
A vírusfertőzés és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolatot két fő mechanizmus magyarázza. Az egyik a szisztémás gyulladás, amely akkor következik be, amikor a VZV-fertőzés károsítja az idegeket és gyengíti a keringési rendszert. Ez a gyulladás sértheti az erek belső falát, ami vérrögképződéshez és érelzáródáshoz vezethet, kiváltva a szívinfarktust és a stroke-ot.
Az övsömör emellett túlterhelést okoz az immunrendszerben, ami megzavarhatja a szervezet véralvadási folyamatait, növelve a trombózis, a szövetelhalás és az aneurizmák kockázatát.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A vakcina azáltal segíthet, hogy megszakítja "a gyulladásos és érrendszeri események láncolatát, ezáltal csökkentve a szív- és érrendszeri kockázatot" – magyarázza Dong Keon Yon, a szöuli Kyung Hee Egyetem Orvostudományi Karának fertőző betegségekre szakosodott szakértője.
Több nemzetközi tanulmány is megerősíti ezeket az eredményeket. Egy 2024-es kanadai kutatás kimutatta, hogy a stroke kockázata közel kétszeresére nő a fertőzést követő hónapban, és akár egy évig is jelentősen emelkedett marad. Egy 2025-ös amerikai kohorszvizsgálat szerint az övsömör elleni oltás nemcsak a szívinfarktus és a stroke kockázatát csökkenti, hanem a látást veszélyeztető szövődmények valószínűségét is.
Szöuli kutatók több mint 12 éven át követték a résztvevőket, és megállapították, hogy az övsömör ellen beoltott személyeknél körülbelül 26 százalékkal alacsonyabb volt a súlyos szív- és érrendszeri események – köztük a szívinfarktus, a stroke és a szívelégtelenség – kockázata.
Több tanulmány arra is utal, hogy az övsömör elleni oltás csökkentheti a demencia kockázatát is, mivel a vírus fertőzheti az agyban lévő idegsejteket és vérereket, az oltás pedig megakadályozhatja ezt a folyamatot.