Pénzcentrum • 2024. március 9. 18:00
Az olimpia éve nem csupán az élsportról szól, a kiemelt sportesemények sokakat motiválnak saját sportolási szokásaik felülvizsgálatára, illetve a rendszeres mozgás mindennapokba való beépítésére. A következő cikk azt vizsgálja, hogy Magyarországon milyen gyakran és mit sportolunk. A közvélemény-kutatások alapján meglepő következtetéseket vonhatunk le: a magyarok sokat sportolnak, de az európai uniós trendekkel ellentétben kevésbé kedveltek a nagyobb kötöttségekkel járó sportágak, mint például a fitnesz. A futás népszerűsége az elmúlt évtizedben dinamikusan emelkedett. Az Ipsos 2021-es felmérése alapján a legtöbbet kerékpározó nemzet vagyunk Európában, és másodikok nemzetközi szinten.
Cikkében az Oeconomus gazdaságkutató azt írja, hogy az Ipsos 2021-ben készült felmérése alapján a 29 vizsgált nemzet közül a nők esetében a hatodik, a férfi lakosok körében pedig a harmadik helyen végzett hazánk kb. 6,6 és 11,1 óra becsült heti edzésmennyiséggel. Mindössze a felnőtt lakosság 11%-a nyilatkozott úgy, egyáltalán nem sportol egy átlagos héten.
Kiderült, hogy a legtöbben kerékpároznak (30%), jóval a nemzetközi átlag (13%) feletti arányban, a második legnépszerűbb a futás (18%), amelynek szintje közelíti más országok átlagát (19%), az Ipsos közvélemény-kutatásábna vizsgált sportágakat figyelembe véve. Eközben a fitnesz népszerűsége (13%) elmarad a máshol megszokott szintektől (20%). Az úszók aránya (8%) összevethető a nemzetközi trendekkel (9%). A labdarúgás a vizsgált sportok közül az ötödik legkedveltebb volt (5%), amely érték elmaradt a globálisan általánosnak tekinthető szinttől (10%). Ugyanakkor a csapatsportokban való részvétel (36%) is kissé visszafogottabb a nemzetközi átlagnál (38%).
A magyarok elsősorban a szabadidős sportokat kedvelik. Az Ipsos 2021-es felmérése is vizsgálta ezeket a mozgásformákat, többek között a kerékpározást vagy otthoni tornázást is. Az európai uniós Eurobarometer-felmérés eredményei is alátámasztják azt, hogy a magyarok a kötetlenebb mozgásformákat részesítik előnyben. Az Eurobarométer 2022-es felmérése alapján a kevesebb formalizált sportot űző nemzetek közé tartozunk. Ugyanez a felmérés kimutatta azt is, hogy az uniós átlag felett végzünk testmozgást, amelybe beleférnek olyan mozgásformák is, mint például a kerékpározás, tánc vagy kertészkedés.
A sport társadalmi hatásai igen széles körűek. A prevenció a leghatékonyabb eszköze az igen elterjedt és életmóddal összefüggő betegségek megakadályozásának, amely az egészségügyi kiadások csökkentése, valamint a társadalom életminőségének javítása mellett a gazdaság produktivitásához is hozzájárul.