Pénzcentrum • 2024. március 3. 14:04
Az Írországi University College Cork kutatói által végzett tanulmány szerint a Covid-járvány idején született csecsemők bélflórájában bekövetkezett változások javíthatták védekezőképességüket betegségekkel és allergiákkal szemben, mivel alacsonyabb volt az allergiás megbetegedések aránya és kevesebb antibiotikumra volt szükségük.
Az Allergy folyóiratban publikált kutatások során kiderült, hogy a pandémia alatti lezárások két "lenyűgöző" változást eredményeztek a csecsemők testében, amelyek védelmet nyújthattak számukra a betegségekkel és allergiákkal szemben. Az Írországi University College Cork kutatói azt találták, hogy azok a gyerekek, akik a világjárvány idején születtek, megváltozott bél mikrobiommal rendelkeztek - ez az emésztést segítő, káros baktériumokat elpusztító és az immunrendszer működését segítő "jó" és "rossz" baktériumok ökoszisztémája.
Ez a mikrobiom előnyösebbnek bizonyult a csecsemők számára. A kutatók szerint ez vezetett ahhoz, hogy a "Covid csecsemőknél" alacsonyabb volt az allergiás állapotok - például élelmiszer-allergiák - előfordulása az előző pandémiás időszakban született babákhoz képest. Emellett kevesebb antibiotikumra volt szükségük betegségek kezelésére.
A kutatócsoport 351 ír csecsemő székletmintáit elemezte, akik a pandémia első három hónapjában, 2020 márciusa és májusa között születtek, és összehasonlították őket a pandémia előtt született babák mintáival. Továbbá online kérdőíveket használtak az étrenddel, otthoni környezettel és egészséggel kapcsolatos változók figyelembe vételére.
A székletmintákat hat, 12 és 24 hónapos korban gyűjtötték össze, valamint allergiateszteket végeztek 12 és 24 hónapos korban. A Covid idején született újszülötteknél több olyan hasznos mikrobát találtak, amelyeket anyjuktól kaptak a születés után, ami védelmet nyújthat az allergiás betegségekkel szemben. Ha egy egyén bél mikrobiomja megzavarodik, ez élelmiszer-allergiák kialakulásához vezethet. A pandémia alatt született babák esetében alacsonyabb volt az allergia-arány:
Az egyéves korú Covid csecsemők mintegy öt százalékánál alakult ki élelmiszer-allergia, míg a pandémia előtti babák esetében ez az arány 22,8 százalék volt.
A kutatók szerint az anyák terhesség alatt átadták hasznos mikrobáikat babáiknak, akik továbbiakat is nyertek a környezetből születésük után. A tanulmány azt is megállapította, hogy a lezárási időszakban született babák kevesebb fertőzést kaptak el, mivel nem voltak kitettek kórokozóknak és baktériumoknak.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ezek miatt kevesebb antibiotikumra volt szükségük - amelyek elpusztítják a jó baktériumokat -, ami jobb mikrobiomhoz vezetett. Kiemelték továbbá azt is, hogy a lezárási időszakban született babák tovább is táplálkoztak anyatejjel, ami további előnyöket biztosított számukra.
Az eredmények szerint a Covid csecsemőknél csak 17 százalékuknak volt szüksége antibiotikumra egy éves korukig. Ezzel ellentétben a pandémia előtti csoportban lévő babák 80 százalékánál alkalmaztak antibiotikumot tizenkét hónapos korukig. Ezt Liam O'Mahony professzor, az immunológia professzora és a tanulmány egyik vezető szerzője "lenyűgöző eredménynek" nevezte.
E tanulmány új perspektívát nyújt arra vonatkozóan hogyan befolyásolhatja az életkorai társadalmi izoláltság a bél mikrobiomját
- fogalmazott a tanulmány másik szerzője, Jonathan Hourihane gyermekgyógyász-professzor. Hozzátette: "A lezárási időszakban újszülött gyermekek között tapasztalt alacsonyabb allergiaráták rávilágíthatnak arra is hogyan befolyásolhatják az életmód- és környezeti tényezők - mint például gyakori antibiotikum-használat - az allergiás betegségek növekedését."