Koós Anna • 2024. január 2. 05:43
Térdprotézis műtétre átlagosan csaknem 9, csipőprotézis műtétre 6 és fél hónapot várhatnak a magyar betegek friss statisztikák szerint. Ez pedig csak az országos átlag, van olyan intézmény, ahol egy térprotézisra több mint 20 hónap a várakozási idő. A pandémia alatt, amikor a nem életmentő beavatkozások mind halasztásra kerültek, még súlyosabb volt a helyzet, azonban tavaly, 2023 elején jelentős csökkenés látszott a várakozási időben. Ez a folyamat viszont nem tartott ki: 2024 elején ismét az látható, hogy nyúlik a várakozási idő, ez pedig jelentősen befolyásolja a magyar betegek életminőségét.
Az, hogy hogyan is változik a várólisták hossza Magyarországon, nem egyszerű nyomonkövetni, mivel a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az utóbbi években többször változtatott azon, milyen adatot, milyen formában közöl. Két éve még elérhető adat volt a NEAK honlapján, hogy az egyes műtétekre mennyit kell várhatóan várni, vagyis az átlagos tervezett várakozási idő, melyet a Pénzcentrum korábbi elemzéseiben is felhasználtunk. Ezek az adatok azonban 2022 februárjában lekerültek a honlapról, akárcsak a maximum és minimum várakozási idő, amit továbbra is elérhető - egyúttal a korábbi elemzéseinkkel összevethető - maradt, az az átlagos tényleges várakozási idő a megelőző 6 hónapban, illetve a várakozók száma. Most ismét azzal szembesülhettünk, hogy a várakozók tényleges száma helyett a NEAK a 60 napot meghaladóan várakozók számát közli. Így az összevethetőség már jelentősen csorbul. Mindenesetre a 2023-as adatainkat összevetve a 2024 év elejiekkel az látszik: csökkenés csak elvétve mutatkozik, jellemzően tovább nyúlik a várakozási idő.
Hiába ért véget a pandémia, nem jelent napi szintű fenyegetést a normál egészségügyi ellátásra a covid-járvány, a várólisták 2023-ól 2024-re tovább nőttek. A munkaerőhiány, a magyar lakosság romló egészségügyi állapota, a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, és számos egyéb tényező miatt, melyek már hosszú évek óta nehezednek az ellátó rendszerre, a várólisták hosszát már nem lehet nagy pénzinjekciókkal egyszerűen és gyorsan lefaragni.
Régóta tart a küzdelem a várólisták hosszának csökkentéséért
Úgy tűnhet, hogy a műtéti várólisták hosszának csökkentéséért évek óta folyik a szélmalomharc, eredménytelenül. Hiszen minden évben azt mutatják ki az elemzések, hogy nemhogy csökkenne, vagy stagnálna a várakozási idő, hanem egyre hosszabb és hosszabb lesz, minden igyekezet ellenére. Még 2013-ban – jellemzően az éves kasszamaradvány terhére – a NEAK lehetőséget adott a kedvezőtlenül alakuló várólisták intézményi csökkentésére. 2015 elejétől már tervezhetőbb keretek között, előre rögzített 1 milliárd forint forrásösszeggel, előfinanszírozott formában támogatta a várólista-csökkentést az alapkezelő. 2015 májusától pedig évente 5 milliárd forint többletforrást biztosít a NEAK arra a célra, hogy jelentősen csökkentse a várólista-köteles beavatkozások várakozási idejét (a kis műtéteknél maximum 3, nagyobb műtéteknél 6 hónap volt a meghatározott cél). A program elsődlegesen azokra az intézményekre összpontosított, amelyek várólistáinak várakozási ideje jelentősen eltér a fent ismertetett célértékektől, ennek eredményességét 2015 és 2018 részletesen vizsgálta a Lege Artis Medicinae folyóiratban megjelent tanulmány.
A hosszú évek alatt elért eredményeket azonban a pandémia keresztülhúzta, a várólisták óriásira duzzadtak és szakértők már akkor azt vetítették előre, hogy a világjárvány lecsengése után közvetlenül inkább rosszabbodni, mint javulni fog a helyzet az elmaradt szűrővizsgálatok, rendszerből kiesett betegek miatt. A várólista-csökkentési küzdelem újabb mérföldköve 2022-ben következett: március 8-án jelentették be, hogy a kórházi várólisták csökkentésére a kabinet 13,6 milliárd forintot szándékozik fordítani. Kásler Miklós akkor azt mondta, hogy Magyarországon a várólisták hossza 2010 környékére "rendkívüli módon megemelkedett". 2013-ban mintegy 70 ezer ember szerepelt a várólistákon, ezt 2019-re 28-26 ezerre lehetett leszorítani nagyon jelentős kormánytámogatással - mondta el. Úgy értékelt, hogy bár 2019 rendkívül dinamikus év volt a várólista-csökkentés szempontjából, a koronavírus-járvány viszont a várólisták növekedését okozta, ezért szükség van nagyobb, célzott támogatásra.
2023-ban elsődlegesen ötmilliárd forint volt erre a célra elkülönítve, de még 2,5 milliárd forint plusz forrást is biztosítottak - mondta el nemrég Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója az Economixnek. Elmondása szerint sok várólista csökkentő intézkedés van, például egy központi adatbázis lehetőséget biztosít a területi különbségek felderítésére. Azonban nemcsak a források jelentik a várólisták lefaragásának gátját: „Idén a kasszában még körülbelül hatezer olyan műtétre van forrás, amit a várólisták keretében elvégezhetnének a kórházak, de most azt látjuk, hogy nem fogják.” Vagyis a főigazgató szerint tavaly hatezer műtét ragadt benn rendszerben: ennyi beteg ellátása nem történik meg, miközben meg van rá a forrás. Arra pedig nincs válasz, hogy mi áll az elmarad műtétek hátterében. Kiss Zsolt szerint ez önmagában nem magyarázható az orvos- és a szakdolgozó hiánnyal.
Ennek kapcsán Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Portfolio-nak adott interjújában elmondta, hogy az ellátások bővítése, a több műtét, a több beteg ellátása betegenként egyre több adósságot termel, akkor ez gát abban, hogy a műtéti várólisták csökkenjenek.
Az valóban nem motiváló, hogy a sok várakozó beteg mellett a beavatkozások, műtétek számának a növelése útján nem csökkenthető az adósságállomány, hanem inkább fokozódik az. Ez egy állandó intézményvezetői feszültség és etikai dilemma is, hogy ha a betegek nagyobb volumenű és jobb ellátását célozzuk meg, annak értéke a menedzsmentek megítélésében eltörpül az adósságállománnyal kapcsolatos szempont mögött. Mert miközben az ítéletalkotásban az adósságállomány a legfőbb kérdés, azt csak az ellátás progresszivitási szintjének, minőségének és mennyiségének a tükrében szabadna értékelni
- emelte ki a szakember, hozzátéve: "Abban az esetben, ha az adósságállomány a teljesítmény javulása mellett képződik egyre súlyosabb betegek akár ráfizetéses ellátásával, akkor világos, hogy a lakossági igények jobb kielégítéséhez és több egészségnyereséghez kellett a több pénz."
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ennyit romlott a helyzet
Az alábbi grafikonon a NEAK által közölt adatok láthatók, az adatsorból a helyzet rosszabbodását lehet kiolvasni. Ez nem is olyan egyszerű feladat, hiszen az általunk vizsgált évek (2022-2024) változott, milyen adatot tesz közzé az alapkezelő. 2022-ben például még az átlagos tervezett várakozási idő volt az elemzésünk alapja, ezt azonban már 2023-ban sem közölték, így tavaly és idén az átlagos tényleges várakozási időt vetettük össze a megelőző 6 hónapban. A tényleges várakozási idő jellemzően alacsonyabb a tervezettnél, ezért 2022-ről 2023-ra látható csökkenés nem mutat teljesen megbízható képest, milyen változás történt azokban az években. 2023-ról 2024-re viszont ugyanazt a mutatót tudtuk már összevetni, és egyértelműen növekedés látható:
A legjelentősebb növekedés a mandula, orrmandula, a varix és a szürkehályog műtéteknél mutatkozik.
Hiába változtatott az adatközlésen a NEAK, a 2022 és 2023 év elején a várakozók számának növekedéséből tavaly is arra tudtunk következtetni, hogy a várólisták növekedése nem állt meg. Ugyanakkor azóta már ismét változott a módszertan: csak a 60 napot meghaladóan várakozók száma áll rendelkezésre már 2024-ben. Ez alapján úgy tűnhet, hogy sokat csökkent a várakozók száma, ennél azonban valószínűbb, hogy a jelentős eltérést az adatközlés változtatása okozza. Ezt erősíti meg az is, hogy a tényleges várakozási idő nem csökkent, hanem növekedett 2023-ról 2024-re.
Mit tehetnek a betegek ilyen helyzetben?
Magyarországon rendszeresen téma a várólisták hossza, mely az egyik legfontosabb panasz szokott lenni az egészségügyi ellátórendszer kapcsán. Az elmúlt évtizedben - melyre a koronavírus világjárvány is jelentősen ráerősített - egyre többen fordultak a magánellátás felé. Ennek egyik oka lehet az állami ellátórendszerben tapasztalható hosszú várakozási idő - ahogy az például a Pénzcentrum vlogjának, a Cashtag magánellátással foglalkozó epizódjából is kiderült.
Az azonban, hogy a magyar betegek abszolút ki lennének szolgáltatva a hosszú várólistáknak és a magánellátás lenne az egyetlen menekülési út, túlzás. A lakosság egészségtudatosságának fejlődése is jelentősen segíthetne a várólisták lefaragásában. Először is fontos lenne, hogy törekedjünk az egészséges életmódra és egészségünk megőrzésére. Ezenkívül rengetegen nem jutnak el azokra a szűrővizsgálatokra sem, melyek mindenkinek ajánlottak lennének 1-3 évente bizonyos életkor felett. Rengetegen már csak akkor kerülnek orvoshoz, amikor már nagy a baj, és néhány hét várakozás is jelentős egészségromlással fenyeget. Ha viszont időben észlelnék a problémát, lehetséges, hogy nem is kerülne sor műtétre, anélkül is kezelhető lenne az egészségügyi probléma.
Nemcsak a hosszú várólisták, hanem saját egészségünk érdekében is rendkívül fontos lenne, hogy tegyünk meg mindent az egészségünk megőrzéséért, végezzük el időben a javasolt szűrővizsgálatokat, és ha panaszunk van, azonnal forduljunk orvoshoz, menjünk el kivizsgálásra, ne csak végszükség esetén!