Koós Anna • 2023. szeptember 21. 15:56
A magyar felnőttek 23 százaléka olyan hosszú ideje fennálló egészségügyi állapottal él együtt, amely nehézséget jelent számára a mindennapokban. Ez az arány 65 évesek és afelettiek körében még magasabb: friss statisztikák szerint az idősek 54 százalékát korlátozza a mindennapokban rossz egészségügyi állapota, míg a 65 év alattiaknak 13,5 százalékát. Az Európai Unió tagállamaiban átlagosan a 65 év alattiak körében 18,7, az idősek körében 52,2 százalék a rossz egészségük miatt mindennapokban hátrányt szenvedők aránya. A magyar idősek helyzete jobb, mint a román, szlovák, horvát, cseh, görög, vagy német időseké, de rosszabb, mint a holland, lengyel, olasz, szlovén, bolgár vagy szerb lakosságé 65 év felett.
Kevés olyan meghatározó dolog van abban, hogyan éljük a mindennapjainkat, mint az általános egészségi állapotunk. Az egészségügyi problémák, akárcsak az anyagi helyzet esetében, aki gond nélkül él, ezt jobbára nem szokta nap mint észrevenni; viszont amint gondok adódnak, az megnehezítheti az egész életünket. A rossz látástól kezdve a cukorbetegségen át egészen a fiziológiai fogyatékosságig egy tartósan fennálló egészségügyi probléma, krónikus betegség nagy akadályt jelenthet, amivel nap mint nap meg kell küzdeni. Sőt nemcsak a mindennapi teendők ellátása jelenthet ilyen esetben nehézséget, hanem anyagilag is megviselheti a háztatásokat egy tartós betegség, és az ebből fakadó korlátozottság.
Az Eurostat friss adatai alapján az Európai Unióban a 16 év feletti lakosságnak 27 százaléka él együtt olyan hosszú ideje fennálló egészségügyi állapottal, amely nehézséget jelent számára a mindennapokban. Magyarországon ez az arány valamivel kevesebb, 23 százalék. A legkisebb ez az arány a teljes lakosságot tekintve Bulgáriában, Máltán és Cipruson a 2022-es adatok szerint, legrosszabbnak pedig a lettek, dánok, portugálok érzik a helyzetüket:
Az életkor emelkedésével egyre nő azok aránya, akik a mindennapokban nehézségeket okozó egészségügyi problémákkal szembesülnek. Hogyha megvizsgáljuk, hogy a 16-64 éves, illetve a 65 éves és afeletti korosztályban milyen arányban él valaki ilyen régóta fennálló, nehézségeket okozó egészségügyi állapottal, azt láthatjuk, hogy Magyarországon rosszabb az idősek helyzete, mint az EU-átlag. Amíg a 65 év alatti felnőtteknek csak 13,5 százalékát korlátozza az egészsége, addig az időseknek 54 százalékát. Az EU-ban a fiatalok átlaga magasabb, 18,7 százalék, az időseké viszont alacsonyabb, 52,2 százalékos.
Bár egy jó ideig Magyarországon javuló tendencia volt megfigyelhető, amelyet még a járvány sem tudott megtörni, 2022-ben ez nem folytatódott. Magyarországon 21,5 százalékról 23-ra nőtt a felnőtt lakosság körében az egészségügyi problémákkal küzdők aránya egy év alatt. A 65 év alattiak körében 2021-ről 2022-re alig emelkedett az arány, 13,1 százalékról 13,5 százalékra, viszont a 65 évesek és afelettiek tavalyelőtt még nem érték el az 50 százalékos határt, 2022-re viszont 4 százalékponttal meg is haladták:
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A uniós statisztikákban már 2020-tól jelentkezett a törés, és 2022-re valamivel nagyobb emelkedés is látható. Lehetséges, hogy ez még mindig a koronavírus világjárvány utóhatása, mely nemcsak Magyarországon, hanem a világ nagy részén óriási kihívás elé állította az egészségügyi intézményeket. A nem életmentő műtéteket sok helyen halasztották bizonytalan ideig, megnőttek a kórházi várólisták, amelyeket azóta sem sikerült ledolgozni, az egészségügyi dolgozók leterheltségi szintje pedig még azóta sem állt vissza a pandémiát megelőző szintre.
Ezenfelül a lakosság sem szívesen ment el a legalapvetőbb szűrővizsgálatokra sem a járvány ideje alatt, emiatt sok betegség rejtve maradt. A pandémia miatt sokszor megszakadtak a betegutak is, a rehabilitáció rövidült vagy elmaradt, ahogy a betegek utókövetése is nehézzé vált. Bár voltak a koronavírus járványnak azonnali és jól látható következményei a betegellátásra, több közvetett folyománya még csak most, vagy a követkető években kerülhet majd felszínre.