Koós Anna • 2022. október 3. 13:01
Továbbra is jóval alacsonyabb az újonnan bejelentett rosszindulatú daganatos megbetegedések száma, mint a járvány megelőzően. Viszont amíg az új betegek száma csaknem 12 százalékkal csökkent, a rosszindulatú daganatok következtében elhunytak száma 2019-ről 2020-ra mindössze 1,2 százalékkal, 2020-ról 2021-re pedig 3,3 százalékkal lett kevesebb. Éves szinten a 2010-es az összes haláleset 25-26 százalékát tették ki a daganatos megbetegedésekben elhunytak, 2020-ban 22,4 és 2021-ben 19,7 százalékot. Ez a látszólagos javulás a statisztikákban azonban arra enged következtetni, hogy a pandémia második évére sem jutott el annyi beteg a diagnózisig, ahányan valójában megbetegedtek, és hogy a covid-19 következtében elhunytak között rengetegen lehetnek, akiknek rosszindulatú daganat okozta volna a halálát hivatalosan, ha nincs világjárvány.
Frissítette a rosszindulatú daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos adatsorát a Központi Statisztikai Hivatal. Ahogy azt korábban láthattuk, 2019-ről 2020-ra drasztikusan csökkent a nyilvántartásba vett, új betegek száma 75 347-ről 66 372-re. A betegek diagnosztizálását nagyban nehezítette a koronavírus világjárvány, így a 11,9 százalékos csökkenés részben ennek lehet a következménye, ugyanis a 2010-es években inkább növekedő tendencia volt látható. 2010-ben még 65 766 új betegről szóltak az adatsorok, 2019-re 14,6 százalékkal több megbetegedést regisztráltak.
Most már a 2021-es évi statisztikák is rendelkezésre állnak, melyek alapján a járvány második évére sem történt változás, szinte ugyanannyi új beteget jegyeztek, mint 2020-ban. Pedig 2021-ben már jóval kezelhetőbbé vált a járvány, nem volt annyi lezárás, könnyebb volt eljutni orvoshoz, vizsgálatokra. A számok mégis azt mutatják: továbbra sok beteg maradhatott diagnosztizálatlan a tavalyi évben.
Ez abból is sejthető, hogy mindeközben a halálozási statisztikákban 2019-ről 2020-ra nem történt érdemi csökkenés, mindössze 1,2 százalékos visszaesés mutatkozott. Tehát betegek ugyanúgy maradtak, akiknek az életét követelte a rosszindulatú daganatos megbetegedés. 2020-ről 2021-re azonban 3,3 százalékkal kevesebb halálozás történt ilyen megbetegedés következtében.
2020-ban és 2021-ben viszont már bekerült a statisztikákba a covid-19-ben elhunytak száma is. Látható a statisztikákból, hogy egyrészt mekkora többlethalálozást jelenthetett a koronavírus járvány, másrészt mennyi egyéb halálokot fedhetett el a covid-19, ahogy azt korábbi cikkünkben részletesebben is elemeztük:
A vezető halálokok között, amíg a daganatos betegségek száma csökkenést mutatott, mióta elkezdődött a pandémia, az egyéb okok és a covid-19-cel összefüggő halálozások száma jelentősen nőtt. Utólag már lehetetlen, főként a nyilvános adatok tökrében, kideríteni, hogy hány covid-19 miatt vagy egyéb okból elhunyt személy halála függhetett össze daganatos megbetegedéssel. Viszont arra, hogy az egyik vezető halálok adatai hirtelen csökkenést mutassanak, nincs logikus magyarázat, hacsak nem javult csodával határos módon a magyarok addig romló tendenciát mutató egészségügyi állapota.
Az alábbi grafikonon látható, hogy a diagnosztizált betegek száma alig volt több 2020-ban és 2021-ben, mint 2010-ben. A 2010-es években ennél csak magasabb adatokat találunk. Mindeközben a halálozási számok átlaga ebben az évtizedben 32 707 volt, tavaly és tavaly előtt ennél jelentősen alacsonyabb. Miközben a koronavírus áldozatai között sokan lehetettek, akik daganatos megbetegedésük miatt voltak eleve rossz egészségügyi állapotban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Azt is megvizsgáltuk, hogy területileg honnan, melyik megyékből "tűnt el" a legtöbb daganatos beteg az utóbbi években. Ha megvizsgáljuk például Budapestet és Pest megyét, látható, hogy 2019-ről 2020-ra a betegek száma 13,4 és 10,9 százalékkal csökkent le, 2021-re pedig a fővárosban minimális növekedés (0,1%), Pest megyében minimális csökkenés (-0,6%) mutatkozott.
2019-ről 2020-ra a legkevesebb beteg Somogy, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből "tűnt el", Zalában, Hevesben és Bács-Kiskunban viszont több mint 15 százalékkal csökkent a számuk. Ehhez képest 2020-ról 2021-re a leginkább Tolnában, Vasban és Baranyában találtak jelentősen több beteget, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben viszont továbbra is 7 százalék körüli csökkenés mutatkozott.
Ezekben az esetben a csökkenő betegszám feltehetően nem a javuló általános egészségügyi állapot következménye, inkább azt jelezheti, melyik megyékben nőhetett a diagnózis nélküli betegek aránya.
Magyarországon jelentős problémát jelent az egészségügy hatékonysága szempontjából a megszakadó betegutak, amikor a páciens kiesik a rendszerből, ellátása megszakad, melynek egészségügyi kockázata magas, melyet szakemberek évek óta hangsúlyoznak különböző fórumokon. Ugyanígy problémát jelent, hogy a beteg el sem jut a diagnózisig, melyet a pandémia is nagyban megnehezített. A friss statisztikák azt mutatják, hogy 2021-re sem történt jelentős javulás abban, hogy a páciensek súlyos megbetegedéssel eljussanak szakorvoshoz, mely az első lépést jelentené a gyógyuláshoz vezető úton.