Pénzcentrum • 2022. szeptember 12. 12:31
Ha az egészségükről van szó, a közösségi média és az egyéb internetes források sem törték meg a magyarok orvosokba vetett bizalmát, az influencerek szavára pedig csak 3 százalékuk ad – derül ki az egy friss, reprezentatív kutatásból. A felmérés szerint szinte fej-fej mellett áll azok aránya, akik elsősorban szakembertől tájékozódnak egészségügyi kérdésekben, azokéval, akik internetes híroldalakról akarnak előbb válaszhoz jutni.
Az álhírek terjedése alkalmazkodásra készteti a magyar hírfogyasztókat is: a 18 és 75 év közötti, naponta közel 2 órát információk „kergetésével” töltő válaszadók 85 százaléka tudta, mi az az álhír – a „deep fake” kifejezést már csak 23 százalékuk ismerte –, 10 százalékuk saját bevallása szerint nagyon gyakran, kétharmaduk pedig alkalmanként bele is fut álhírekbe – derült ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) friss reprezentatív kutatásából.
A magyar internetezők elsősorban a forrás (56%), valamint a szenzációhajhász cím (52%) alapján „szúrják ki” az álhíreket. Az egészségügyet „közepesen fertőzött” területnek tartják ebből a szempontból: míg politikai témákban a válaszadók 75 százaléka fut bele álhírekbe, addig egészségügyi kérdések esetén csupán 37 százalékuk. A megkérdezettek 41 százalékának saját bevallása szerint nincs olyan információforrása, amelyben tökéletesen megbízna, miközben minden harmadik közülük szkeptikus a világhálón fellelhető egészségügyi tartalmak valóságtartalmát illetően. Közel 80 százalékuk szerint az egészségügyi témákban jellemzőek az álhírek.
Ha az egészségünk a tét, még mindig inkább a szakembereknek hiszünk
Bár a válaszadók összessége általában az internetes híroldalakat tartja a legfontosabb tájékozódási forrásnak (69% – amit sorrendben a televízió (55%), majd a közösségi média (47%) követ –, ha az egészségünkről van szó, a világháló terjedő penetrációja sem kezdi ki a szakemberek jelentőségét. Az interneten való öndiagnosztizálás terjedése sem csorbítja az orvosok iránti bizalmat, sőt: az internetről és a közösségi médiából szerzett információk, hírek csupán 11 százalékuk esetében befolyásolják negatívan az orvosokba vetett bizalmat, a felmérésben résztvevők 27 százaléka a „net árnyékában” is jobban bízik a szakemberekben.
Összességében elsődleges tájékozódás frontján kis mértékben, de még mindig megelőzik a szakemberek (45%) az internetes hírportálokat (43%): amíg a 18-29 évesek csak 37%-a, amíg a 70 feletti korosztály közel 70 %-a fordul információért elsődlegesen inkább szakemberhez. Minden második magyar még az orvos felkeresése előtt tájékozódik interneten a tünetekről, a betegségről, a kezelésről – érdekes módon a 70 feletti internetező korosztály közel 60%-a vallotta ezt –, a válaszadók 44 százaléka pedig a konzultációt követően is utánanéz ezeknek – a legtöbben a 60-69 év közöttiek tesznek így. Egészségügyi témákról a közösségi médiából a magyar netezők 28 százaléka szerez információkat, de az influencerek szavára már csupán 3 százalékuk ad.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Leginkább a fiatalabb korosztályokba tartozók állították magukról (a 18-29 évesek 32%-a), hogy az orvos felkeresése helyett a neten szörföznek információkért. 20 százalékukban félelmet is keltenek a tüneteikkel kapcsolatos internetes cikkek, videók, mert szinte mindig sokkal súlyosabb „diagnózist adnak”, mint ami a valóság.
Miközben a nők táborában az orvosok számítanak egyes számú információforrásnak, a férfiaknál az internetes hírportálok: amíg a nők közül minden második válaszadó keres fel egészségügyi kérdéssel szakembert, ez az arány a férfiaknál 38 százalék, ami esetükben látványosan elmarad az online híroldalak népszerűségétől (46%). A megkérdezettek egészségügyi témában hitelesebbnek tartják a hosszabb írásokat: ezeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ebben a kategóriában, mint az általános tájékozódásban (39% vs 27%). Ezzel szemben a képeket kevésbé ítélik relevánsnak (29% vs 38%). Mindezekkel együtt a válaszadók 75 százaléka saját bevallása szerint szívesebben olvas rövidebb cikkeket.