G7 • 2022. június 13. 08:31
A budapesti kórházak többségében az ápolóhiány miatt nem tudják kihasználni a műtőkapacitásokat, emiatt pedig tovább hosszabbodnak a már így is nagyon megnyúlt várólisták. Azzal, hogy június elsejével feloldották a felmondási moratóriumot, az ágazati szereplők további elvándorlásra számítanak.
Bár a szektorban az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt szinte végig felmondási tilalom volt érvényben, a magyar egészségügy egyik legszűkebb keresztmetszete a nővérhiány - írja a G7. Egy érdekképviseleti felmérés szerint az állami egészségügyben dolgozó ápolók közel negyven százaléka felmondást tervez: 9 százalékuk a magánszektorban helyezkedne el, nem egész öt százalék külföldön vállalna munkát, negyedük pedig teljesen elhagyná az egészségügyet. Ahhoz, hogy kiderüljön, ezt hányan teszik meg, még várni kell egy-két hónapot: vélhetően nem mindenki időzítette a felmondását az első munkanapjára, és a felmondási idő miatt sem fognak kiderülni azonnal az adatok.
Az egészségügyi szakdolgozók (ide tartoznak az ápolókon, szakápolókon kívül többek között a gyógytornászok, mentősök, szülésznők, védőnők, gyógyszertári szakasszisztensek) körében lényegében minden újabb távozás érdemi veszteséget jelent, hiszen már idáig is jelentős volt a létszámhiány - írja a lap. Erről az utolsó ismert átfogóbb adat még a pandémia előtt keletkezett: a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) 2019-es felmérése szerint a legtöbb intézményben 6 és 15 százalék között mozgott a munkaerőhiány, de több helyen a 20 százalékot is meghaladta.
Azóta csak romolhatott a helyzet a veszélyeztetett korúnak minősülő 65 év felettieket elküldésével, majd az egészségügyben bevezetett kötelező védőoltás miatt. A pályakezdők közül sem sokakat vonz az alulfizetett, túlórákkal teli, kizsigereltnek számító közeg. A kamara nyilvántartása szerint 53 ezer körül van az aktív ápolók száma, és a körükben az eleve tömeges szakmai kiégés a járványhelyzetben teljesen általánossá vált. 2021-ben a szférában dolgozóknak már a 70 százaléka érezte magát kiégettnek, míg 46 százalék súlyos, krízisszintű kiégettségről számolt be. Nem lehet véletlen, hogy a KSH egészségügyet is magában foglaló foglalkoztatási kategóriájában a járványidőszakban (2020 és 2022 első negyedéve között) 26 ezerrel csökkent a munkavállalók száma.
“Míg vidéken inkább az orvoshiány durva, a fővárosban sokkal inkább a nővérhiány a meghatározó. A budapesti klinikákon ez napi szintű nehézségeket jelent, effektíve korlátozza a betegellátást. A magyar egészségügy sokáig az orvoshiányra koncentrált, nem ismerték fel időben, hogy a szakdolgozói hiány még annál is nagyobb. És ezt pillanatnyilag nem is tudják kompenzálni” – mondta a G7-nek Sinkó Eszter egészségközgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának programigazgatója.
Az ápolók a súlyos munkaerőhiány miatt több helyen ténylegesen heti 50-60 órát dolgoznak, és bár ezzel a korábbi szinthez képest ma már viszonylag jól lehet keresni, az ilyen mértékű túlmunka súlyosan kizsigerelő – egyes egészségügyi területeken pedig éppen az a baj, hogy nincs rá lehetőség. A fizetés nem is nő olyan dinamikusan az évek után, mint például az orvosoknál: 40 év munkaviszony után is csak nagyságrendileg 100 ezer forinttal lehet többet keresni a pályakezdőknél. A bérfeszültséget azonban leginkább az orvosi jövedelmek egyoldalú rendezése jelentette.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ma már a Magyar Orvosi Kamara (MOK) első számú javaslata is ez: “elengedhetetlen a szakdolgozók bérének – érdemi, arányaiban az orvosokéhoz illeszkedő – emelése, mely növeli a hivatásuk megbecsülését és biztosítja az utánpótlást”. Enélkül nem igazán javítható az ellátás minősége. Az állami kórházakban egyre inkább kénytelenek igénybe venni a bérnővérek szolgáltatását: ők olyan külsős humánerőforrás-cégek alkalmazottai, amelyekkel az intézmények saját ápolóhiányuk miatt kötnek szolgáltatásokat.
"A bérápolók aránya néhány kórházban már elérheti akár a 10 százalékot is, ez pedig a fluktuáció miatt már komolyan veszélyeztetheti a betegbiztonságot” – mondja Sinkó Eszter. De az egészségközgazdász szerint ez csak az egyik válságtünet, a háttérben pedig rendszerszintű problémák vannak. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség frissen megválasztott elnöke egy interjúban nemrég az ápolóhiányt az egész nyugati világ legnagyobb krízisének nevezte.
Címlapkép: Vajda János, MTI/MTVA