Pénzcentrum • 2022. június 1. 20:28
Az utóbbi években a koronavírusjárvány következtében szűkült a közegészségügyi ellátás kapacitása, a pandémia hullámait követően pedig a várólisták hosszának növekedésével is szembe kellett nézni. Emiatt egyre többen terelődtek a magánegészségügy felé és vettek igénybe költségtérítéses ellátást, önállóan próbálva eligazodni az igénybe vehető szolgáltatások és az azokat kínáló klinikák között. Egy friss magyar kutatás szerint az emberek számára a szakértelem, az orvos személye és az elérhető szabad időpont a három legfontosabb szempont, amikor magánegészségügyi szolgáltatást terveznek igénybe venni, de nagy szerepe van az észlelt ár-érték aránynak és a kínált szolgáltatások választékának is.
Ma Magyarországon az egészségügyi kiadások harmadát az állampolgárok finanszírozzák, ami az európai átlag duplája. Ezért is érdemes megismerni, milyen szempontok vezérlik azokat, akik a magánellátást választják. „2020-ban a magánegészségügy forgalma meghaladta a 900 milliárdot, ami harmada annak, amennyit az ország költ egészségügyi ellátásra” – ismerteti a finanszírozási környezetet Dr. Csermely Gyula, az RMC Clinics alapítója.
A Behive Consulting friss, reprezentatív kutatási eredményei alapján az árat, a rendelő elhelyezkedését sokkal kevésbé tartják fontosnak a megkérdezettek, mint egyéb jellemzőket. Az emberek számára a szakértelem, a kezelőorvos személye és az elérhető időpont a három döntő szempont (ebben a sorrendben), amikor magánegészségügyi szolgáltatást terveznek igénybe venni. A szakértelmet a megkérdezettek 77,8 százaléka értékelte nagyon fontosnak, az orvos személyét 52,9 százalék, míg az elérhető időpontot 51,9 százalék. A további figyelembe vett döntési faktorok a fontosság sorrendjében: a szolgáltatások széleskörű volta (50,5 százalék), az ár-érték arány (50,4 százalék) a vizit hossza (42,9 százalék), az árak (38,4 százalék), a rendelő lokációja (28,9 százalék), és a rendelő híre (28,8 százalék).
A kutatás eredményeiben visszatükröződik, hogy a páciensek valós vagy vélt szempontok alapján szűknek ítélik meg panaszuk szempontjából a közellátás kapacitását. Ezt igazolja például, hogy a mindenki számára fontos érvek mellett, mint a szakértelem és az orvos személye, az időpontok elérhetősége mennyire döntő szempont lett a rendelőválasztásban
– értelmezi az eredményeket Nyvelt Anna, a BeHive társalapítója. Ez összefüggésben állhat azzal, amit a páciensek a járvány idején tapasztaltak: amikor a háziorvosok nem tudtak beteget fogadni, a tervezett beavatkozásokat az állami egészségügyben el kellett halasztani a Covid-betegek ellátása érdekében. „A magánrendelők egy része ekkor is fogadott beteget. Így az akkor szerzett páciensi tapasztalatok is ráerősíthettek arra, hogy a magánellátásban időponthoz lehet jutni, sürgős esetbe akár napon belül is” – fűzi hozzá az orvos.
A döntési szempontok között vannak különbségek a páciensek demográfiai jellemzői szerint. Ugyan a szakértelem a férfiak és a nők esetében is a legfontosabb szempont, azonban egyes faktorokban a nemek között is különbség mutatkozik: a nők számára fontosabb a vizit hossza és az orvos személye, míg a férfiak az elérhető időpontot sorolták a második helyre. „A kutatásból az is kiderült, hogy a 60 év felettieknek jóval fontosabb szempont az elérhető időpont, mint a többi vizsgált korosztálynak. Esetükben nem kizárólag prevencióról vagy szűrővizsgálatokról beszélünk, hanem adott esetben halaszthatatlan diagnózist és kezelést igénylő panaszról – mutat rá Dr. Csermely Gyula. – Érdekesség továbbá, hogy az anyáknak nem csak az ár, de a jó ár-érték arány is fontosabb, mint a teljes népességnek.”
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A páciensek elégedettsége
Amikor egy páciens felkeresi az orvost, nem önmagában csak a vizsgálat határozza meg az élményt, amiben részesül. Az ellátás szereplői közül természetesen az orvos és az asszisztens személye a legfontosabb, azonban olyan tényezők is szerepet játszanak, mint a recepciós, a diszpécser viselkedése, a várakozási idő, az extra segítségnyújtás a betegút során, vagy a rendelő felszereltsége, tisztasága. Összességében tehát, a szolgáltató minden verbális és nemverbális kommunikációs készsége és eszköze hozzátesz az elégedettséghez. „A páciens értékeli, ha a betegséggel, kezeléssel, vizsgálatokkal, gyógyszerekkel és esetleges szövődményekkel kapcsolatos információkat kap az orvostól vagy asszisztenstől, azonban a túl sok információ összezavaró lehet - magyarázza az orvos. - Fontos, hogy nagy hangsúlyt helyezzünk az interperszonális ellátásra, melynek olyan apróságok is a részei, mint az aktív meghallgatás, az érthető magyarázat, a dicséret, a vigasztalás, a pozitív hozzáállás vagy akár csak a kíséret a váróból a vizsgálóig.”
A szakember szerint érdemes bevonni a pácienseket a kezeléssel kapcsolatos döntésekbe és empatikusan, a preferenciáikat szem előtt tartva közösen eldönteni a következő lépést, a szakmai szempontok figyelembevételével. Nem szabad elfelejteni a magánegészségügyben dolgozóknak, hogy a páciens itt jobban tudatában van annak, hogy szolgáltatást vesz igénybe, mivel fizikailag fizet érte – szemben azzal, hogy az állami ellátás költségét még a fizetése kézhezvétele előtt TB formájában levonják tőle. „A cél az kell legyen, hogy a magánegészségügyi szolgáltató minél jobban ismerje és értse a páciensek szempontjait, elvárásait, hiszen csak így támogathatja őket hatékonyan az egészségük javításában, fenntartásában.” – emlékeztet Dr. Csermely Gyula.