Biró Attila • 2021. június 8. 16:48
A magyar városok levegője a 8. legegészségtelenebb volt az Európai Unióban. Az úgynevezett PM2.5, azaz a különösen apró szállópor-részecskék pedig ölnek. A hivatalos adatok szerint egészen pontosan évente 13 000 magyar hal meg idő előtt légszennyezettség következtében.
A – megkülönböztetett - levegőben szálló finompor (PM2.5) éves átlagos koncentrációja az EU városai területien fokozatosan csökken. Ennek következtében 2019-ben a szálló finomport koncentráció átlagosan 12,6 mikrogramm volt köbméterenként – derült ki az Eurostat friss kiadványából. Ezt a mutatót azért nagyon fontos monitorozni, mert az olyan szennyező anyagok, mint a levegőben található szálló finompor csökkenti az emberek várható élettartamát, a jólét érzékelésüket, miközben számos krónikus és akut légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegség kialakulásához vagy súlyosbításához is hozzájárulhat.
Javul, de még mindig veszélyes a levegő
Bár az EU-ban a városi területeken 2011 folyamatosan csökken az egy köbméter levegőmennyiségben található szálló finompor mennyisége, továbbra is jelentősek az egészségtelen hatások. Mindez igaz annak ellenére, hogy az EU-s átlag évenként nem éri a 25 mikrogammos határt. A WHO ajánlása azonban továbbra is sokatmondó,
az átlagos szennyezettség mértéke ugyanis továbbra is az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott (10μg/m3) fölött mozog átlagosan az Európai Unió városaiban.
A tagállamok közül egyébként a finompor-részecskék (PM2.5) koncentrációja Bulgária (19,6 μg/m3) és Lengyelország (19,3 μg/m3) városi területein a legmagasabbak. Őket pedig a sorban Románia és Horvátország követi 16,4 μg/m3 és 16,0 μg/m3 értékekkel. Ezzel kontrasztban a legjobb minőségű városi levegőt átlagosan az észt, finn és svéd városokban tapasztalni. Ezek mindegyike 6 μg/m3 alatti értéket mutat, azaz bőven beférnek a WHO-s ajánlásba is.
Az összesítettet adatokból ugyanakkor látszik, hogy a magyar városok levegője kifejezetten rossznak számít az Európai Unióban. Olyannyira, hogy a 2019-es adatok alapján kijelenthető, hogy a
magyar városok levegője 8. legrosszabb volt az EU-ban.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Mindez azt jelenti, hogy hazánkban egy köbméternyi városi levegőmennyiségre átlagosan 14,4 mikrogramm szálló finompor (PM2.5) jutott. Ezzel az eredménnyel majd 2 mikrogrammal vertük az EU-átlagot is, arról nem is beszélve, hogy a WHO ajánlásától több mint 4 mikrogrammal le vagyunk maradva. Az összesített adatokból az is kiolvasható, hogy az EU-ban mindösszesen 6 tagállam van, ahol a szálló finompor koncentrációja kisebb vagy egy köbméternyi levegőmennyiségben 10 mikrogrammal. Ezek a következők: Dánia, Portugália, Írország, illetve a már korábban említett Svédország, Finnország, Észtország tengely.
A finom szállópor öl
Az úgynevezett szálló por, azaz a mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék elsősorban a fűtés, a közlekedés, az erőművek, az ipar és a mezőgazdaság által kibocsátott rendkívül apró szemcsék. Ezen belül különböztetik meg a 2.5 mikrométernél kisebb szennyező anyagokat (PM2.5), amiknek bár nincs hivatalos órás vagy napi egészségügyi határérték, rendkívül veszélyesek - hívja fel a figyelet a Levegő Munkacsoport. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint ugyanis
az EU-ban több mint 400 000, míg Magyarországon közel 13 000 ember hal meg idő előtt a PM2.5 szennyezés miatt.