Pénzcentrum • 2020. szeptember 18. 05:39
Rengeteg magyar csak későn kap észbe, 40 éves korunk fölött jövünk rá, hogy ha nyugdíjba megyünk, lényegesen kevesebb jövedelmünk lesz, mint az aktív években. Egy nyugdíjbiztosítás ugyan biztosíthatja a gondtalan időskort, de sokan nem tudják, milyen életkorban ajánlatos ezeket megkötni. A Pénzcentrum most a legnagyobb biztosítótársaságokat faggatta ki a nyugdíjbiztosításokról.
A biztosítók tapasztalatai szerint a fiatalokra kevésbé jellemző, hogy gondolnak a jövőre, az Allinaz a Pénzcentrum megkeresésére közölte: jellemzően a 40-60 éves korosztály rendelkezik biztosítási szerződéssel. A legkevésbé a 18-30 éves korosztályra jellemző, hogy rendelkezne nyugdíjbiztosítással. Hozztették, a 18-25 éves korosztály a teljes nyugdíjbiztosítási állomány rendkívül alacsony hányadát teszi ki - ebben a korosztályban egyelőre nem igazán népszerűek a nyugdíjbiztosítások.
Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója arról beszélt, hogy náluk is a 40-50 év közötti korosztály a legjellemzőbb. A felnőttek között - nem meglepő módon - a 18-29 éves korosztály szerepel a legkisebb arányban.
Az Uniqa is arról számolt be, hogy a 40 felettiek kötik meg legjellemzőbben a nyugdíjbiztosításokat. Szerintük a 18-25 évesek azért nem érdeklődnek a termékek iránt, mert ebben az életkorban részben még tanulnak a fiatalok, részben az életük egyéb területre is kell költeniük.
- tette hozzá az Uniqa.
A K&H Biztosító arról számolt be, hogy jellemzően a 30 év feletti korosztály rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződésekkel, azonban látják, hogy a fiatalabb generáció egyre tudatosabban tervezi pénzügyeit, igaz ez a nyugdíjbiztosításra is.
- részletezte a K&H. Hozzátették, hogy a nyugdíjbiztosítási portfolióban a nők és férfiak aránya minimális eltérést mutat a női szerződők javára.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a biztosítók szerint milyen életkorban érdemes megkötni a nyugdíjbiztosítást.Az Uniqa szerint rögtön az első munkabérből már érdemes erre a célra is megtakarítani, hiszen a kamatos kamat hatás következtében, ha például kétszer olyan hosszú időn keresztül takarékoskodunk nyugdíjcélra, úgy elegendő kevesebb, mint fele akkora összeget rendszeresen félretennünk a jövedelmünkből.
A többi társaság is azt javasolta, hogy minél hamarabb kössünk nyugdíjbiztosítást, gondoskodjunk a jövőről. Arra a kérdésre is azonos választ adnak, hogy egy átlagos ügyfél mennyit fizet be az előtakarékosságba: havonta 15-20 ezer forintot fordítanak erre a célre.
Sokan csak későn kezdik el
Azt is megkérdeztük, hogy az ügyfelek milyen indíttatásból kötnek nyugdíjbiztosítást. Az Allianz kifejtette, a nyugdíj előtakarékosság ma már szükségszerű minden ember számára, aki felelősen mérlegeli a jövő lehetőségeit és kockázatait. Ennek egyik kézenfekvő és az igénybe vehető adójóváírással is támogatott lehetősége a nyugdíjbiztosítás.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az Uniqua arról számolt be, hogy az ügyfelek jellemzően 45 éves koruk környékén elkezdik érezni, hogy életük inaktív korszaka közeleg, miközben még számos tervet kívánnak megvalósítani.
Ezzel egyidőben már csökken a saját gyermekük felnevelésére rendszeresen fordítandó kiadás, amely lehetővé teszi számukra, hogy nyugdíjcélú megtakarítást indítsanak.
A K&H is azt tapasztalja, egyre többen tudják, hogy a nyugdíjas éveikben alacsonyabb lesz a jövedelmük, mint a munkával töltött években, és ezért takarékoskodniuk kell arra az időszakra. Emellett szerintük fontos az állami szerepvállalás is, hiszen éves szinten akár 130 ezer forint adójóváírást is kaphatnak az ügyfelek a befizetéseik után, amely tovább gyarapítja az ügyfél megtakarításait.
Érik a sírig tartó munka?
Már csak azért is érdemes gondolni a nyugdíjasévekre, mert elképesztő a különbség a magyar nők és férfiak között a becsült nyugdíjban töltött idő tekintetében: az OECD 2018-as adataiból kiderült, hogy a férfiak pont 7 évvel kevesebb ideig élvezhetik a nyugdíjaséveket, mint a nők. Számszakilag ez úgy néz ki, hogy mialatt a nőknek 22,9 évnyi nyugdíjat becsülnek, addig a férfiaknak csupán 15,9-et.
Ha tízéves adatokat nézzük, látható, hogy mialatt a nőknél ez az időtartam gyakorlatilag nem változott, a magyar férfiak több mint egy évvel kevesebb nyugdíjra számíthatnak. A legkorábbi adat 1970-ből származik, amikor a nők még 12,2 évet, a férfiak 9,3 évek töltöttek átlagosan nyugdíjban. A változás nem egyenletes növekedést mutat: a statisztika szerint a legjobb év 2004 volt, amikor még a férfiak 17,3 évig, a nők 24,4 évig élvezhették a nyugdíjat. A folyamatos emelkedés 2002-2004-ig tartott kisebb visszaesésekkel, viszont azóta kis mértékben folyamatos csökkenést mutat.
Érdemes megjegyezni, hogy idő közben emelkedett a nyugdíjkorhatár Magyarországon: az 1990-es évek elején az általános öregségi nyugdíjkorhatár magyarországon a férfiak esetében a 60, a nőknél az 55 éves kor volt. 1999 után azonban ez emelkedni kezdett és mind a férfiak, mind a nők számára bevezették az előrehozottnyugdíjkorhatárt. Legutóbb pont az év elején volt változás, míg ez 2019-ben 64 év volt, 2020-tól pedig 64 és fél év. Ezelőtt 10 évvel még 62 év volt a korhatár, amelyet az akkori tervek szerint fokozatosan emelnek 65-re.
Az OECD-országok közül a legtöbbet, 26,9 évet a francia nők töltenek nyugdíjban, a legkevesebb időt, 12,9 évet pedig a dél-koreai férfiaknak prognosztizálnak a szervezetnél.