Ezzel magyarázza a Honvédség, miért nincs a katonáknak biztosítása

Forrás Dávid2016. július 21. 14:45

Éves szinten százmilliókat spórol a Honvédelmi Minisztérium, mióta felmondta élet- és balesetbiztosítási szerződését és jót áll a saját maga által okozott károkért. Mutatjuk, hogy ez jó döntés volt-e, továbbá megnéztük, a rendőrség követi-e a Honvédség példáját.

Három hete, 2016. július 1-én, szolgálatteljesítés közben életét vesztette négy magyar tűzszerész, egy társuk pedig súlyos sérüléseket szenvedett. A baleset a Hortobágyon, azon belül a nádudvari bombázólőtéren történt, miközben egy második világháborús bombát próbáltak hatástalanítani.

A szomorú eset után mi is beszámoltunk arról, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak nem volt balesetbiztosítása és Simicskó István honvédelmi miniszterre volt bízva, mekkora kártérítést ajánl fel a szerencsétlenül járt katonák családjainak.

Nézzük a számokat

Kíváncsiak voltunk, hogy a Honvédség mekkora díjat fizetett ki 2012-ig évente biztosításra, és mekkora összeget fizet azóta kártérítésként.

Loading...

Jól látható, hogy 2012-ig jelentősen magasabb biztosítási díjat fizetett ki a Honvédsg a biztosítónak, mint amennyit a biztosító kifizetett kártérítésként.

2012 óta viszont nincs biztosítási díj és elfogadható szinten maradtak a kártérítési összegek, melyeket 2013-tól kezdve nem a biztosító, hanem a Honvédelmi Minisztérium fizet.

Mi a helyzet a többi fegyveres és rendvédelmi szervezetnél?

Megkérdeztük hasonló adatokról a Belügyminisztériumot, de ők nem küldtek részletes kimutatást. Elküldték viszont a saját dolgozóik, tehát a rendőrökre és egyéb rendvédelmi dolgozókra kötött élet- és balesetbiztosítási szerződésüket, amelynek a CIG Biztosító a szerződője.

59 ezer emberre évi 115 millió forintért kötöttek biztosítást, amely sokkal kisebb összeg, mint amit a Honvédség fizetett a saját állománya után.

Érdekes összevetés, hogy míg a belügyes szerződés egy baleseti halálért 900 ezer forintot fizet, addig a Honvédelmi Minisztériumnál a személyi sérüléssel járó kártérítési ügyek átlagos kompenzációs összege 1 millió forint volt 2015-ben.

Mindez annak a fényében árul el sokat, hogy  biztosak lehetünk abban, hogy ezekben az esetekben nem mindig haltak meg a károsultak.

Mi is a biztosítás?

Egyesek furcsának találhatták, hogy egy akkora testületnek, mint a Honvédség, nincs balesetbiztosítása. Mindemellett alapvetően lehet ráció amögött, ha egy nagy szervezet úgy dönt: nem kér a biztosítóból és önmaga vállalja a kártérítés felelősségét a saját maga által okozott károkért.

Ahhoz, hogy átlássuk, miért dönthetett úgy Hende Csaba volt honvédelmi miniszter 2012-ben, hogy nem kér többet a balesetbiztosításból, meg kell értenünk a biztosítások lényegét. Az első biztosításokat az ókorban alkalmazták kínai és babiloni kereskedők.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A kínai kereskedők összefogtak és az áruikat nem csak saját hajóikon helyezték el, hanem elosztották egymás járművein.

Ennek megfelelően, ha el is süllyedt egy hajó, az összes áruja biztosan nem veszett kárba semelyik kereskedőnek sem. Egy kis rizikót viszont mindenki vállalt, hiszen ha bármelyik hajó elsüllyedt, akkor valamekkora kár biztosan érte az összes kereskedőt.

A babiloni kereskedők biztosítása más elven működött. Ha egy kereskedő hitelt vett fel azért, hogy árut vásárolhasson, akkor a kamaton felül fizetett egy kisebb díjat is a hitelezőnek.

Ennek a díjnak a fejében, ha az áruja a tengeren megsemmisült, akkor a hitelt sem kellett visszafizetnie.

A biztosítások sokat változtak azóta, de az elv ugyanaz maradt. Egy bizonyos tevékenység kockázatát úgy elosztani egy közösség tagjai között, hogy egy-egy szereplőt soha ne érjen akkora kár, amitől teljesen tönkremenne.

Ehhez természetesen mindig kell egy nagy közösség. Könnyű belátni, hogy

  • a kínai kereskedők módszere nem működött volna, ha csak ketten állnak össze, és
  • a babiloni hitelezők sem jártak volna túl jól, ha személyenként csak egy-két kereskedőt hiteleznek.

A biztosítótársaságok pont azért jöttek létre, hogy összehozzanak sok embert, akik hasonló tevékenységet végeznek és akik vállalják, hogy a biztosítási díjakból megsegítik azt, akinek éppen kára következett be.

Szuper, de a Honvédségnek kevés hajója van

Viszont vannak honvédek, akik akaratukon kívül gépeikkel vagy fegyvereikkel károkat tudnak okozni, és mivel nincs az országban még 3-4 hadsereg, nincs meg az a közösség, akivel eloszthatnák a károkat egymás között.

Ennek megfelelően a biztosító valószínűleg több pénzt fog kérni a biztosításért, mint amennyi kárt egy évben kifizet a Honvédség után, mivel még saját munkatársainak is fizetést akar adni, plusz a biztosító tulajdonosa is szeretne egy kis profitot látni a tevékenység után.

Eddig jól jött ki a Honvédség a döntéséből, hogy felmondta a baleset-biztosítását. Ugyanakkor egy ekkora szervezetnél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bármikor történhet akkora baleset (vagy okozhat akkora kárt), ami alapjaiban változtatja meg azt, hogy mit gondolunk a biztosítás felmondásáról.

Címkék:
biztosítás, spórolás, rendőrség, honvédség, belügyminisztérium, balesetbiztosítás, hende csaba,