Szánthó Péter • 2024. március 25. 10:03
Vélhetően simlis autóbontósok akarták lehúzni a Pénzcentrum olvasóját, akinek azt mondták, még neki kell fizetnie azért, hogy elszállítsák és bevegyék roncsautóját. Az ügy kapcsán a MOHU lapunk kérdésére leszögezte: egy roncsautó leadása nem kerülhet pénzbe a hulladékbirtokosnak, a tréleres szállítási költségeket a vállalat állja, a bontók pedig meghatározott kilónkénti áron veszik be az autókat. Mára 70 partnercég szerződött a Mol leányvállalatával az új hulladékkoncesszióban, de a Gépjárműbontók Országos Egyesületének elnöke szerint komoly probléma, hogy a hálózat lefedettsége nem országos. Hozzátette, az évente itthon keletkező roncsautók nagyjából tizede kerül olyan telephelyre, ahol szakszerűen szárazra fektetik. Ezen változtatnának a bontósok és a MOHU is az új rendszerben. Kovács Gyula azt is kifejtette, hogyan működik jelenleg az autóbontás Magyarországon.
Érdekes ügyet osztott meg velünk a Pénzcentrum egyik olvasója: cége megszüntetése okán egy működésképtelen autót szeretett volna leadni egy autóbontóba - különben a saját nevére kellett volna iratnia, annak minden költségével. Állítása szerint több helyről is kért ajánlatot, az egyik telepen azt mondták neki, hogy amióta a MOHU átvette a hulladékgazdálkodást, azóta ők nem szállíthatnak el járműveket az ügyfelektől, mindenkinek személyesen kell ezt intéznie, illetve a bontónak így "nem éri meg" átvenni az autókat, mivel mint minden hulladék, a roncs is a MOHU tulajdonába kerül az új koncessziós szabályok szerint.
Azt mondták, másképp nem kaphatok bontási igazolást, hogy végleg kivonathassam az autót. Tehát az alkatrészárban kb. 600 ezer forintot érő autómat szállíttassam el a bontóba kb. 50 ezerért, hogy ott kilogrammonként 30 forintért bevegyék, azaz kapjak kb. 30 ezer forintot érte?! Gondondolom, azért van tele az ország elhagyott roncsokkal, mert senki sem akar ráfizetni a dologra...
- bosszankodott. Az ügyben megkerestük a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-t, arról érdeklődtünk, tényleg ez-e a szabályos ügymenet, és ha nem, akkor mit kell tennie annak, akinek hasonló problémája van. Úgy tűnik, hogy olvasónk egy feketéző telephelyet talált meg, legalábbis a vállalat a történetre reagálva leszögezte:
Nagyon fontos szabály, hogy egy roncsautó leadása nem kerülhet pénzbe a hulladékbirtokosnak - vagyis annak, akinek a nevén van az autó. Ha az autóroncs működésképtelen, akkor annak trélerezése is ingyenes.
Ennek költségét a MOHU megtéríti a hivatalosan szerződött átvevőhelynek - húzták alá. Hozzátették, emellett a kezelési költséget is fizetnek a szerződött partnereknek, illetve lehetőséget biztosít nekik arra, hogy az autó még működő alkatrészeit értékesítse. Sőt, mint kiderült: az a teória sem igaz, hogy a bontóknak nem érné meg átvenni a roncsokat, mert a hulladékra a cég azonnal ráteszi a kezét, beleértve a működő alktrészeket is.
A cél az, hogy a roncsautók minél nagyobb részét hasznosítsák újra akár anyagában, vagy ha erre van még lehetőség, akkor alkatrészként. A MOHU a hulladékra jogosult, a működő alkatrészeket az átvevőhely hulladékáron átveheti a MOHU-tól, majd alkatrészként továbbértékesítheti azt
- közölte a vállalat.
Mennyit fizetnek egy roncsautóért?
A vállalat szerint jelenleg mintegy 70 telephelyen lehet ingyenesen leadni a roncsautókat (azaz ennyi vállalkozás kötött szerződést az új koncesszióba), és ezek számát tovább fogják növelni. Aki szabadulna valamilyen járművétől, az a térképes keresőben megtalálhatja a legközelebbi telephelyet.
A tájékoztatójuk szerint az alábbi kilónkénti árakkal lehet számolni, azaz ennyit fizetnek a telephelyeken a roncsautókért:
- Roncs személygépkocsi, hiányos (pl. motor, váltó, alváz, katalizátor hiányzik) - 20 Ft/kg
- Roncs személygépkocsi, komplett, nem önjáró - 30 Ft/kg
- Roncs személygépkocsi, komplett, önjáró - 50 Ft/kg
- Roncs személygépkocsi, TRAILER-es beszállítással - INGYENES
A roncsautók egyébként veszélyes hulladéknak minősülnek, kezelésükhoz eddig is egy sor előírásnak kellett megfelelnie a bontóknak
Rengeteg autóroncs szőrén-szálán eltűnik
Olvasónk ügye kapcsán Kovács Gyula, a Gépjárműbontók Országos Egyesületének elnöke is arról beszélt, a jelenlegi szabályok szerint nem kerülhet pénzbe a roncselszállítás annak tulajdonosának. Ők a Mandy Carnál is jellemzően csak akkor kérnek valamennyi hozzájárulást, ha a roncsot nem lehet egyszerű trélerrel elszállítani, mert mondjuk olyan rossz állapotban van, hogy csak darus emelővel lehet mozgatni - de ez is csak akkor kerül pénzbe a tulajdonosnak, ha maga a jármű átvételi ára nem fedezi a pluszköltségeket.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Kovács Gyula szerint az évente itthon keletkező roncsautók nagyjából tizede kerül olyan helyre, ahol szakszerűen szárazra fektetik - azaz a veszélyes hulladéknak minősülő, rendkívül szennyező folyadékokat, egyék komponenseket eltávolítják -, majd pedig elbontják, újrahasznosítják. Arra a kérdésünkre, hogy ez nagyjából hány autót jelent, az elnök arról beszélt: évente nagyjából 150-200 ezerre tehető a képződő roncsautók száma, a telephelyekre alig 18-20 ezer kerülhet be, a többi jobb esetben kertekben, garázsokban rohad, a rosszabb forgatókönyv, hogy egy réten, erdőben hagyják, esetleg illegálisan elbontják.
Az is egy megoldandó probléma a szakember szerint, hogy ugyan valóban 70 hivatalos átvevőpont működik az országban, de a területi lefedettség nem elégséges, , ami megnehezíti a roncsleadók dolgát. Budapesten például 6 autóbontó-telephely is van, de ezek közül 4 is a X. kerületben. A fővárostól északra, Vác környékén pedig nincs is a közelben átvevőhely, így Budapestre kell vinni a roncsokat.
A szakember kérdésünkre elmondta, hogy a koncessziós rendszer előtt nagyjából 170-180 autóbontó működött az országban, de sokan azért jegyeztettek be ilyen tevékenységet, hogy legalizálják például a külföldről behozott roncsautók elbontását - az összes bontó kb. harmada ilyen vállalkozás lehetett akkoriban. Arra a kérdésünkre, hogy aki nem csatlakozott az új rendszerhez, az miért döntött így, az elnök kifejtette, ők sokféle indokkal találkoztak.
Voltak olyanok, akik nem akartak beleinvesztálni az előírt technikai fejlesztésekbe - nekünk is számos új gépet kellett vásárolnunk a telephelyre például - mások az informatikai rendszerbe nem szerettek volna integrálódni. De a legtöbb esetben egyszreű dac állt a háttérben: "én már 20-25 éve viszem az üzletemet, eddig is jól ment, nekem ne mondja meg senki...", és már csak azért sem szerződött le, inkább más irányba vitte a cégét, hiába győzködték a többiek. Tény, hogy az új rendszerben több megkötés, de valamilyen keretet, szabályozást kell adni ennek az egésznek, hogy tisztuljon a szakma
- magyarázta Kovács Gyula hozzátéve, hallottak olyanokat is, akik nehezményezték, hogy a hulladék a MOHU tulajdonába kerül, ezért vonakodtak.
Pedig legalább a hulladékkal nem nekik kellene foglalkozni... Nem arról van szó, hogy a nagyvállalat az értékes alkatrészeket is elveszi, elküldi a zúzdába, azt a bontó kiszerelheti, ugyanúgy kereskedhet vele, mint előtte. De például a műanyagokkal, üveggel, különféle szivacsokkal, veszélyes hulladékokkal csak a gond van, amit a MOHU megold. Úgy gondolom, hogy mára az autóbontók szerepe teljesen átértékelődöt a rendszerben, sokkal inkább az újrahasznosítás felé tolódott el az alkatrész-utánpótlás felől. Megváltoztak a piaci igények, ezzel viszont sokan nem akartak haladni, ők nem is vesznek részt az új koncesszióban
- fogalmazott az egyesület elnöke, aki szerint a személyautók komponensei egy jelentős részben újrahasznosíthatóak, az új rendszerben pedig az értékes hulladék nem exportra kerül (ahogy történt korábban a jelentős hányadával), hanem itthon hasznosítják újra a MOHU rendszerében.
Az elektromos- és hibridautók elterjedésével komoly gondot okozott például, hogy mit lehet kezdeni a lítium-ionos akkumulátorokkal, ha a kocsit el kell bontani. Ha másik autóban már nem lehet őket felhasználni, akkor sem keletkezik feltétlenül hullaék, mert szakszerűen kibontva, felújítva például háztartási energiatárolóként még simán évekig funkcionálnak, például napelemes rendszereknél - magyarázta az elnök, aki szerint ehhez is egyre több cégnél áll rendelkezésre a szükséges technológia.