A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék, főként a magasabb kereseti lehetőségek miatt aktívan gondolkodik a pályaváltáson.
Orvosság nincs, csak tüneti kezelés lehetséges.
Hiába bővülnek egyre nagyobb mértékben Európában és az OECD országokban egyaránt a nők jogai, a keresetek között még most is bődületes különbségek tapasztalhatók. Igaz, ami igaz Magyarországon annyira nem rossz a helyzet, mint megannyi más vizsgált országban. Ám még nálunk megfigyelhető egy majd 30 százalékos deficit, ami a nőket sújtja.
Mutatjuk a legélhetetlenebbeket is.
Mind az ideiglenes munkát vállalók, mind pedig a részmunkaidős állást betöltők aránya növekedett az Európai Unióban 2002 és 2017 között. Magyarország a tavalyi adatival, előbbiben a környező országokhoz viszonyítva közép tájt helyezkedik el, részmunkaidős ugyanakkor szinte alig van az országban.
Kiderült, mennyit térít a biztosító, ha bajba kerülünk külföldön.
A magyar munkavállalók nagy része - az EU-s átlaggal összhangban - a szolgáltatói szektorban dolgozik. Második legtöbben az iparban, míg a legkevesebben a mezőgazdaságban tevékenykednek. A környező országokkal összehasonlítva - az elérhető adatokat elemezve - mindez azt jelenti, hogy hazánkban majdnem annyian dolgoznak a szolgáltatói szektorban, mint például Ausztriában. Az iparban és a mezőgazdaságban pedig egyáltalán nem lógunk ki a régióban tapasztalható számok közül.
Mutatjuk, hogyan védekezz ellenük.
Ma van a sör világnapja.
Mutatjuk, kik a legveszélyeztetettebbek.
A legfrissebb statisztikák szerint több mint 460 ezer gyermektelen, egyedülűlló férfi és több mint 750 ezer gyermektelen, egyedülálló nő él ma Magyarországon. Ezen felül megdöbbentően sok, majd 400 ezer azoknak az egyedülálló nőknek a száma, akik 1 vagy 2 gyermeket nevelnek. Emellett a gyermektelen házaspárok száma is egyre növekszik, viszont a gyermek(ek)kel rendelkezőké drasztikusan csökken.
Milliárdos tételekről van szó.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 100 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 39 ezer fővel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig mintavételi hibahatáron belül változott.
A magyar munkavállalók rugalmasságra vágynak, ugyanakkor a hazai vállalatok még le vannak maradva ezen a téren. Egy friss kutatás szerint például míg nemzetközi szinten már tízből négy munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben, nálunk mindössze tízből három. Pedig a dolgozók szerint a távmunka és rugalmas időbeosztás növeli a hatékonyságot, ami a vállalatok számára is egyértelmű előnyt jelent.
2010-ben vállaltuk, hogy 10 év alatt 0,8 százalékkal leszorítjuk azoknak a részarányát, akik végzettség nélkül esnek ki az iskolákból, de sajnos a másik irányba indultunk meg, már 2,5 százalékot kéne ledolgozni, amire 3 évünk maradt.
A havi fizetés és a juttatások mellett a munkakörnyezet minősége és a kiszámíthatóság számít leginkább a fizikai munkavállalóknak, mégis sokan az elvártnál alacsonyabb fizetések ellenére sem feltétlenül váltanak munkahelyet. Több mint ötszázezren viszont azonnal vagy egy-két éven belül szívesen dolgoznának új munkahelyen. A megkérdezettek többsége legalább nettó 200-300 ezer forintot akar keresni, fontos számukra a bejelentett munkaviszony, a vállalati célok ismerete, a munkahelyi feladatok egyértelműsége és a munkaidő beosztása is - derült ki egy friss kutatásból.
Mutatjuk, mire volt elég a nagy béremelési hullám.
Így állunk jelenleg Európában.
Van, ami 15 százalékkal kerül többe mint tavaly ilyenkor.
