2022 első negyedévében a hazai munkáltatók 34 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést 17 százalékuk tervez.
Kezdenek olyan igények kialakulni a kékgallérosok körében, amelyek 5-10 éve a fehérgallérosoknál voltak jellemzők.
A cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat, adatvédelemben azonban van hova fejlődni.
Hazánkban is egyre inkább terjednek az úgynevezett atipikus, tehát a hagyományos heti 40 órás, munkahelyi jelenlétet igénylő alkalmazotti jogviszonytól eltérő foglalkoztatási formák.
Használható-e munkaidő-nyilvántartásra a munkahelyi belépőkártya, és melyek a beléptetőrendszerek adatvédelmi vonatkozásai?
A munkavállalók 44 százaléka kap valamilyen bónuszt, jutalmat, jutalékot a fizetése mellett, mértékét az esetek többségében a teljesítményüktől teszik függővé a munkáltatók.
A cégek már egyértelműen a covid utáni gazdasági kihívásokra, a várható konjunktúra igényeinek kielégítésére készülnek
Kérdés, hogy a munkáltatók megkérdezhetik-e a munkavállalóktól, hogy beoltották-e őket. Az adatvédelmi hatóság kiadott egy iránymutatást, de sok kérdésre nem egyértelmű a válasz.
Van egy örök kérdés, ami a legtöbb munkáltatót és munkavállalót foglalkoztatja: a jogszabályi és adózási környezet aktuális változásai tükrében hogyan növelhetők a nettó juttatások az azokhoz szükséges ráfordítások minimalizálása mellett? A következőkben Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzi a béren kívüli juttatások, azon belül is a cafeteria-piac idei évre kirajzolódó trendjeit.
Erősen visszaesett a fizetésemelésben gondolkodó kis- és középvállalkozások aránya a K&H kkv bizalmi index legfrissebb adatai lapján. Amíg az előző negyedévben még a cégek 70 százaléka tervezett béremeléssel, addig jelenleg 10-ből csupán négyen vélekednek így. Ezzel szemben 12 százalékra nőtt a csökkentésben gondolkodók aránya, ami már évek óta nem volt jellemző. Összességében a keresetek stagnálása lesz jellemző a következő időszakra, ugyanis a vállalkozások majdnem fele nem változtatna az eddigi béreken. A munkaadók közel fele tervezi, hogy cafeteria juttatást ad dolgozóinak, amelyek közül a legnépszerűbb elem a közlekedés költségének térítése.
Számos fejlesztés nem valósul meg a cégeknél, mert beruháznának ugyan, és piaci igény is lenne rá, de végül elhalasztják, mert a fejlesztéssel létrejövő pozíciókat nem tudják kivel feltölteni.
Hatalmas összeget fordítottak a magyarok öngondoskodásra.
Nem csak Magyarország, de az egész régió súlyos munkaerőhiánnyal küzd: több százezer dolgos kéz hiányzik az öreg kontinensről. A Központi Statisztikai Hivatal itthon 80 ezerre teszi a betöltetlen álláshelyek számát, ez azonban csak óvatos becslésnek bizonyult: a Portfolio kalkulációja szerint 280-290 ezer képzett dolgozóra lehet szükség. Egy friss statisztika szerint a meghirdetett álláshelyek jelentős részét nem tudják zökkenőmentesen betölteni a munkaadók.
