A kormány a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és más szervezetek javaslatára visszavonta a felsőfokú tanulmányok megkezdését középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötő 2014-es döntését, az erről szóló rendelet megjelent a Magyar Közlönyben. A döntés már a 2020-ban érettségizőkre, felvételizőkre is vonatkozik.
Itt az új javaslat.
Nem túl gyönyörű a helyzet.
Az óbudai Veres Péter Gimnázium hosszú évek óta ott van Magyarország legjobb középiskolái között. És bár kívülről sokan reálos iskolának tartják, Székely György, az intézmény jelenlegi igazgatója többek között azt mondta a Pénzcentrumnak, hogy sokszínűsége miatt a Veres Pétert egyáltalán nem lehet betuszkolni ebbe a skatulyába. Ezen felül az iskolaigazgató beszélt a tehetséggondozás nehézségeiről; a legjobb képességű diákok elvárásairól; a digitalizáció hatásairól; valamint arról is, meglátása szerint az elmúlt 30 évben mi változott leginkább a magyar közoktatásban. Interjú
Egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg, jóllehet ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, és a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül.
Az iskolakezdést követően sok diáknak, és szülőnek döntenie kell arról is, hogy milyen különórára járjon a gyermek. Alsó tagozatban a legtöbb helyen az egésznapos iskola miatt, ha a szülő nem akarja az iskola által biztosított délutáni foglalkozásokra járatni a gyermekét, gondoskodnia kell külön elfoglaltságról. A felső tagozatosok, akik már készülnek 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba, szeptember megkezdik a felvételi előkészítőket.
Egy 2014. december 18-án kihirdetett jogszabály értelmében jövőre már csak azok jelentkezhetnek a felsőoktatásba, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk.
Változások jöhetnek a felsőoktatási felvételinél.
Eddig még nem látott mértékű változás zajlik le hamarosan a munkaerőpiacon, amelyre az egyetemek egyáltalán nem készítik fel a jövő munkavállalóit. Az egyetemi képzések világszinten elszakadt a munkaerőpiaci követelményektől, a magyar diákoknak emellett számtalan egyéb tekintetben is lemaradásuk van. Ez hatalmas probléma, hiszen a technológiai fejlődés olyan szintű szociológiai változást okoz majd, amelyre a legkevésbé sem vagyunk felkészülve. A szakadék az egyetemi képzések és a munkaerőpiac között eközben egyre nő.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megerősítette: kötelező lesz a felsőoktatási felvételihez a nyelvvizsga. Emiatt a jelentkezők közel 40 százaléka lehet, hogy be sem kerül a felsőoktatásba.
Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél található a budapesti Piarista Gimnázium, melyet 1717-ben alapítottak, ez volt Pest város első gimnáziuma. Bár a rend első iskoláit azért hozták létre, hogy a kevésbé tehetős sorból származó, az oktatásért fizetni képtelen diákok is tanulhassanak, a budapesti gimnázium időközben elitiskolává vált, nem kis részben azért, mert a szocializmus alatt az értelmiségi képzés jutott nekik osztályrészül. Interjú Horváth Bálinttal, a budapesti Piarista Gimnázium igazgatójával.
Hiába a béremelés, aki teheti, külföldre megy.
Mutatjuk azt is, mennyivel kereshetsz többet, ha beszélsz még egy nyelvet.
