Sok magyar vállakozó rokkanhat bele a koronavírus-válságba: a számok nem hazudnak
A vállalkozások 17 százaléka rendkívül súlyos helyzetbe került.
A vállalkozások 17 százaléka rendkívül súlyos helyzetbe került.
Másfélszeresére ugrott a faktorház forgalma áprilisban.
Magyarországon a társas vállalkozások jelentős része a tulajdonosok lakcímén működik, ez a koronavírus járvány idején külön nehézség elé is állíthatja a vállalkozók egy részét.
Egy autó is okozhat adatvesztést.
Megháromszorozta bevételét a sztár vállalkozása: Majka cége egyébként tavaly produkált először profitot.
A távolban látszanak a talpra állás jelei.
Nagy a kereslet a többi hitel iránt is.
Közvetlen támogatások, kölcsönök és tőkebefektetési intézkedések is kérhetőek.
Aki mer, az nyer?
50 milliárd forint a keretösszeg.
Velük mi lesz?
Egyre idegesebbek a cégek.
A koronavírus-járvány életünk szinte minden területét gyökeresen megváltoztatja, a feje tetejére fordítja. Ilyen extrém körülmények között nem nehéz elveszítni az arányérzékünket (a józan ítélőképességünket), és könnyen belecsúszhatunk olyan szélsőségességekbe, mint a túlzásba vitt munka, vagy éppen az totális apátia. Szakértő segítségével játjuk körül most ezeket az eseteket, aki segít megtalálni a kiutat is a kiégés jelentette veszélyhelyzetből.
500 fölé emelkedett a diagnosztizált fertőzöttek száma.
Mi lesz velük?
Dénes Rajmund Rolanddal, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnökével február közepén beszélgettünk. Akkor még csak sejthető volt, hogy az életünket valamilyen szinten biztosan befolyásolja majd az akkor még Vuhanban tomboló koronavírus, de ilyen helyzetre azért nem számítottunk. Azóta tömegek kerültek utcára, a hírek szerint elsősorban a kölcsönzött munkaerőtől válnak meg a cégek. A szakember segítségével körbejártuk, milyen változások várhatóak a munkaerőpiacon, mire lehet számítani a következő hónapokban. Interjú.
Egészségügyi maszkok gyártásába kezdett a Kézmű Nonprofit Kft.
Megéri ma kölcsönzött munkavállalónak lenni Magyarországon? Milyen hátrányok érik, milyen előnyök illetik meg azokat, akik nem közvetlenül annál a cégnél vannak alkalmazásban, ahová nap mint nap bejárnak dolgozni. Mit ír elő ezeknek a cégeknek a törvény, és mi a gyakorlat? És vajon egy többdiplomás, képzett mérnök miért választja azt, hogy kölcsönzött munkaerő lesz? Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke válaszolt a Pénzcentrum kérdéseire. Interjú.