Egyre nehezebben bírják kifizetni a magyarok a lakbért: és még nincs vége a horrornak
Még mindig érezhetők a koronavírus-járvány tünetei az albérletpiacon, egyre többen nyögik a bérleti díjakat.
Még mindig érezhetők a koronavírus-járvány tünetei az albérletpiacon, egyre többen nyögik a bérleti díjakat.
Meg sem kottyant az erőteljes negyedik hullám a budapesti bérlakáspiacnak, sőt, novemberben a bérleti díj szintje éves csúcsot döntött.
Budapesten gyorsabban nőttek az árak októberben, a fővároson kívüli piacon viszont lassult az áremelkedési tempó.
Mivel a turisták száma csak fokozatosan nő, az albérletárak sem szöktek az egekbe és jóval elmaradunk a 2019-es csúcstól.
A Dominikai Köztársaságban elfogták azt a férfit, aki hét év alatt mintegy 500 sértettnek 1,2 milliárd forint kárt okozott albérletes és ingatlaneladásos csalásokkal.
Nincs könnyű helyzetben, aki a legkisebb fizetéssel akarna albérletbe menni. Piaci körülmények között Budapesten esélytelen az önálló lakás, ahogy a legtöbb vidéki nagyvárosban is.
A januári mélypont után jó hír a bérbeadóknak, hogy a lakóingatlan bérleti díjak országos szinten több hónapja stabilan növekednek.
A közel 19 ezer lakóingatlanból álló albérletpiaci kínálatból a legmegfizethetőbb és legmegfelelőbb lakások közül választhatnak a BCE és az ELTE hallgatói.
A Belvárosban és a megyei régiós központokban érezhetően, minimum tíz százalékkal csökkentek az albérletárak, máshol viszont pont az ellenkezője igaz.
Élénkül az albérletpiac, mivel pár nap múlva kiderül, hogy a végzett középiskolások melyik felsőoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat.
Bár éves szinten még bő 10 százalékkal csökkent a januári KSH-ingatlan.com lakbérindex, havi szinten már alig változtak a bérleti díjak - ez pedig arra utal, hogy elérhették a mélypontot.
A koronavírus lejjebb szorította a belvárosi bérleti díjakat, így ma már nem ritka, hogy a belső kerületekben jobb áron bukkanhatunk albérletre, mint a főváros olcsóbbnak gondolt külső részein.
A kétszeres, háromszoros értéknövekedés a múlté.
A fővárosi piacon 20-30 százalékkal több ingatlant kínálnak hosszú távú albérletre, mint egy évvel ezelőtt.
Újabb változásokat követhetünk.
A márciusi sokkhatás után egyértelműen életre kelt a budapesti albérletpiac, az online világhoz történő alkalmazkodás és a csökkenő bérleti díjak hatására élénkült a bérlők kereslete a kiadandó lakások iránt.
Nem is kicsit!
Vidéken sokkal inkább érezhető a drágulás.
Az árak is magasabbak ilyenkor.