Költészet napja: milyen süti a kugler József Attila versében és mennyit érne ma az az 5 forint?

Pénzcentrum2024. április 11. 13:44

Április 11-én, József Attila költő születésnapján ünnepeljük minden évben a magyar költészet napját Magyarországon már 1964 óta. Minden évben számos kulturális programot rendeznek meg ezzel ünnepelve a magyar lírát. A Pénzcentrum most annak járt utána, hogy milyen sütemény lehetett Józsaf Attila egyik legkorábbi, legismertebb versében felbukkanó kugler, melyből 5 forintért szeretett volna a költő vásárolni. Azt is megvizsgáltuk, mennyit érne az az 5 forint ma.

A magyar költészet napján minden évben április 11-én ünnepeljük. Ezen a napon különösen nagy figyelem irányul a magyar költőink munkásságára, rengeteg program várja az érdeklődőket, és sokan osztanak meg verseket az interneten. József Attila költészete pedig kiemelt figyelmet kap, hiszen a költő 1905. április 11-én született Budapesten, az ő születésnapjának dátumát választották ki a magyar költészet napja dátumaként is. Ebből az alkalomból a Pénzcentrum is elővette a költő egyik legkorábbi fennmaradt költeményét, melyet a legtöbben biztosan ismernek. Ebben szerepel egy rejtélyes édesség, a kugler, melyből József Attila 5 forintért szeretne vásárolni, ha gazdag lenne. Mutatjuk, mi is az a kugler és mennyit érne ma a versben említett 5 forint.

A fiatal József Attila, Kedves Jocó! című versének témája a gazdaság vágya, melyet a libasült, a jó ruhák és a kugler szimbolizál:

A költemény 1916-1917 tájékán keletkezhetett, tehát a költő 11-12 éves korában. Ezt könnyen el is lehet képzelni, hogy akkoriban a fiatal József Attila számára ezek az egyszerű dolgok jelentették a gazdagságot.

Mi az a kugler?

Arról, hogy mit is érthetett József Attila kugler alatt, több elképzelés is van. Az egyik kézenfekvő megfejtés, hogy a minyonra gondolt, ugyanis ezt a desszertet akkoriban még kugler néven ismerték. A Wikipédia szerint a minyon (a francia mignon, azaz kis kedvenc szóból) magyar süteményfajta, amelyet az 1870-es években Kugler Henrik honosított meg Budapesten. A neve még az 1920-as években is kugler volt, ezután terjedt el a franciás név - írják. A minyon apró sütemény, ami rengeteg változatban készül: világos vagy kakaóval színezett, kettő vagy több réteg piskótatésztából és krémtöltelékkel. Általában kocka vagy kupola alakú, tetején díszítéssel. Tölteléke, ízesítése a legkülönfélébb lehet, kívülről az ízesítésnek megfelelő színű cukormázzal van bevonva. Mérete apró, 2-3 falatnyi. Jellemzően kicsi, fodros "minyonpapíron” árulják.

Vannak más elképzelések is arról, mit takarhat a versben szereplő kugler. Voltak ugyanis más sütemények is, amelyekre ráragadt a kugler becenév Kugler Henrik után. Sőt, van aki egyenesen úgy gondolja - például József Attila szövegkiadója, Stoll Béla -, hogy a vers másfajta édességre utal: szopogatnivaló cukorkákra, amit abban az időben nehéz volt beszerezni, így az ára is magas volt. Ezt támasztaná alá a "Mig a cukrot szopogatnám" sor is, bár ez szintúgy utalhat a minyon cukormázas bevonatára is.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Mennyit ért akkor 5 forint?

Érdekesség az is, hogy 1916-1917 táján nem forint Magyarország hivatalos pénzneme, hanem korona. Akkor mit érthetett József Attila 5 forinton? Ha mélyebben elmerülünk a pénztörténelemben, akkor kiderül, hogy a koronaértéket Ausztriában az 1892. évi augusztus 2-i törvény Magyarországon az 1892. évi XVII. törvény vezette be. Ez a törvény hivatalossá tette az aranyvalutát, egy korona értékét fél forintban szabta meg, a forint forgalmát azonban nem kötötte határidőhöz, hanem továbbra is megtartotta törvényes fizetőeszköznek - írja a Wikipédia. 1900-tól kezdve a korona volt az egyetlen hivatalos pénznem a monarchiában, viszont az áttérés nagyon lassú volt, és sokan a monarchia összeomlásáig forintban számoltak. A kétkoronást forintnak, a kétfillérest krajcárnak hívták. A forintváltópénzeket 1900-ig, a forintbankjegyeket 1902. december 31-ig, az ezüst egyforintosokat csak a korona forgalmának megszűnésekor - Magyarországon 1927-ben - vonták be véglegesen - írják.

Tehát, ha József Attila versében 5 forint szerepel, az 10 koronának felelt meg. Az Ártörténet.hu számításai szerint 1916-ban 1 korona annyit ért, mint 2023-ban 1159 forint, 1917-ben pedig 1 korona ma 770 forintnak felelne meg. A korona inflációja elég magas volt, főként a háború alatt és után már alig ért valamit. Mivel pontosan nem tudjuk, mikor keletkezhetett a vers, az egyszerűség kedvéért egy köztes értéket veszünk. Tegyük fel, hogy akkoriban 1 korona nagyjából mai értékben kb. 1000 forintnak felelt meg, ez alapján József Attila ma 10 ezer forintnyi minyont vagy cukorkát szeretett volna vásárolni.

Manapság már kevés cukrászdában találhatunk mignont a kínálatban és nem is olyan olcsó, mint egykor - bár azt is hozzá kell tenni, hogy azóta a mérete is megnőtt. A mai minyonok ára 500-800 forint között mozog 12-20 sütemény jönne tehát ki 10 ezer forintból. Tehát bizonyos, hogy a versben nem egyetlen süteményt (vagy esetleg cukorkát) kapott volna 5 forintért.

Címkék:
vásárlás, pénz, forint, gazdagság, sütemény, kultúra, gazdag, vers, korona,