Pénzcentrum • 2024. január 21. 14:02
Idén januártól a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) keretében már Magyarországon is visszaválthatók és újrahasznosíthatók a műanyag palackok. A rendszer Norvégiában már 1902 óta létezik, a jövőben pedig elképzelhető, hogy akár otthon is bescannelhetjük majd a visszaváltható palackok vonalkódját, mielőtt az okos hulladékgyűjtőbe dobnánk őket. De nem csak újabb palackok, hanem víznyelő aknák, szikkasztó blokkok, vagy akár bicikliutak is készülnek újrahasznosított műanyagból, sőt, a Wavin Németországban például már egyes szennyvíz, gáz, illetve vízelvezető csöveket is visszavált. A Wavin segítségével betekintést nyerhetünk a kötelező visszaváltási rendszerek és a műanyag újrahasznosításának világába.
Ki találta ki a visszaváltási rendszert és hol állunk mi európai, illetve világviszonylatban?
Az újrahasznosítható csomagolások betéti rendszerben történő visszavétele kezdetleges formában már 1902-ben megvalósult – Norvégiában. Európa a kötelező visszaváltási rendszerek éllovasa, de az USA egyes államaiban, így Kaliforniában vagy New York államban, illetve Ausztráliában is létezik DRS, Ázsiában pedig Dél-Korea az újrahasznosítás úttörője. Ami a közvetlen szomszédainkat illeti: Horvátország 2006-ban, Szlovákia 2022-ben, Románia pedig tavaly novemberben vezette be a kötelező visszaváltás és újrahasznosítás rendszerét.
Palackok és tejesdobozok, harisnyák és szőnyegek, szikkasztók és víznyelő aknák – minden műanyag újrahasznosítható?
Nem minden arany, ami fénylik, pontosabban: léteznek egyszerűen, és nehezen újrahasznosítható műanyagok is. A PET (polietilén-tereftalát) elsősorban italok és élelmiszerek csomagolására használt műanyag, viszonylag egyszerűen újrahasznosítható újabb palackok, vagy akár műszálas ruhák is készülhetnek belőle. A HDPE-t (magas sűrűségű polietilént) többnyire tejesdobozok, tisztítószerek és mosószerek flakonjainak gyártására használják. A PVC (polivinil-klorid) csövek, kábelek, ablakkeretek és padlók, a polipropelén pedig élelmiszer-tárolók, szőnyegek és műanyag bútorok alapanyaga.
A Wavinnál a HDPE és a PVC anyagokat is újrahasznosítjuk: védőcsövek, csatornacsövek készülnek belőlük
– magyarázza Kain Péter, a Wavin egyik termelési vezetője. A legnehezebben újrahasznosítható műanyagok közé tartozik például a harisnyák jól ismert anyaga, a nylon.
Az újrahasznosítás terén nem csak az állam és a lakosság, hanem a gyártók szerepe is óriási, hiszen saját kutatás-fejlesztésüknek köszönhetően számos további termék kapcsolódhat be a fenntartható, körkörös gazdaságba. A Wavin például két legyet üt egy csapásra: a nemrég piacra dobott Aquacell szikkasztók, illetve Tegra víznyelő aknák 100%-ban újrahasznosított műanyagból készülnek és egyben újrahasznosíthatók is, ráadásul a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá váló esővíz-kezelésben is segítenek. A vállalat napenergiahasználattal és elektromos autóparkkal is kíméli a környezetet, 2025-től pedig eleget tesz az ún. zero landfill waste elvnek, tehát nem kerül majd hulladéklerakóba Wavintól származó hulladék.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A jövő műanyag bicikliúton, okos kukák felé vezet
A kötelező visszaváltási rendszer Magyarországon most bevezetett formája minden bizonnyal csak a kezdet. Jelenleg is folyó kísérleti projektekben a szakemberek például a digitális visszaváltási rendszerben (DDRS) rejlő lehetőségeket vizsgálják, így egyszer akár okostelefonnal is bescannelhetjük majd az újrahasznosítandó tárgyak vonalkódját, mielőtt szelektív okos kukába dobnánk azokat.
A Pénzcentrum kötelező visszaváltási rendszer kutatása
A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közösen végez kutatást, hogy felmérje és megvizsgálja, hogy milyen társadalmi hozzáállás jellemzi ezt az átállást. A kérdőív kérdései úgy lettek összeállítva, hogy a legtöbb aspektusból keletkezzen adat arra vonatkozóan, hogy milyen hatással lehet a lakosság mindennapjaira a visszaváltó rendszer, és hogy képet kapjunk arról, hogy milyen az alapvető társadalmi hozzáállás a kérdésben. A kérdőív teljesen anonim és önkéntes, mentes mindenféle gazdasági vagy politikai szándéktól. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrumon megjelenő cikkekben folyamatosan beszámolunk majd. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat!