Pénzcentrum • 2021. november 10. 12:07
Idén is a márkás ruházat, az illatszer és az illegális számítógépes programok a legkelendőbb hamisított termékek Magyarországon – mutat rá a legfrissebb, reprezentatív kutatás. A magyarok többsége szerint hosszabb távon megéri eredeti árucikkeket vásárolni, ennek ellenére szinte minden hatodik ember beszerzett valamilyen holmit nem megbízható forrásból.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei felmérés eredményei az elmúlt évekhez hasonlóan alakultak. A hazai fogyasztók közel kétharmada (64 százalék) véli úgy, hogy idővel megtérül, ha eredeti terméket választ a hamisítvány helyett.
A kutatásban megkérdezettek többsége (59 százalék) ugyancsak egyetért azzal, hogy a hamisítás miatt nem csak komoly bevételtől esik el az állam, miközben a bűnszervezetek gazdagodnak (58 százalék), de az ilyen termékek veszélyesek is lehetnek az egészségre (64 százalék). A válaszadók közel fele (45 százalék) emellett attól is tart, hogy a hamisítás következtében munkahelyek szűnnek meg.
A termékhamistás évente akár 300 milliárd forint körüli kárt okozhat a hazai gazdaságnak. Az illegális forrásból beszerzett árucikkek, például ételek, italok vagy gyógyszerek akár veszélyt is jelenthetnek az egészségre. A világjárvány következtében a lakosság megengedőbbé vált a hamisítványokkal szemben, pedig az eredeti termékek vásárlása biztonságos, értékálló és garanciális, miközben támogatja a magyar gazdaságot és csökkenti a szervezett bűnözést. A vállalkozásoknak azt javaslom, mindenképpen szerezzenek védjegy- vagy bármilyen egyéb oltalmat termékeikre, ezáltal sokkal hatékonyabban tudnak fellépni a hamisítók ellen
– hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.
A magyarok 58 százaléka szerint a hamis termék nem olyan jó minőségű, mint az eredeti, mégis a lakosság 15 százaléka vásárolt idén hamisítványt, elsősorban (72 százalék) az alacsonyabb ár miatt.
A korábbi évekhez hasonlóan a legnépszerűbbek a hamisított márkás ruházati termékek (16 százalék) és az illatszerek (6 százalék), emellett gyakran töltöttek le a fogyasztók illegálisan másolt programokat (6 százalék), szereztek be nem megbízható forrásból származó élelmiszert (4 százalék), CD-t vagy DVD-t (2 százalék), illetve illegális forrásból származó gyógyszert (2 százalék) is.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A hamisított márkás ruhákat és illatszereket a vásárlók döntő többsége (80 százalék és 73 százalék) piacon vagy az utcán szerzi be, de egyre nagyobb arányban jutnak hozzá az interneten (23 és 27 százalék) keresztül is. Tízből hat (63 százalék) internetező jelenleg nincs tisztában azzal, hogy az online tartalmak legális vagy illegális úton váltak elérhetővé világhálón.
Az internethasználók kétharmada (65 százalék) pedig nem hajlandó fizetni azért, hogy jogszerű forrásból férhessen hozzá tartalmakhoz a világhálón. Sőt, minden ötödik (19 százalék) tudatosan vásárolna számítógépes programokat illegális csatornákon keresztül.
A legalacsonyabb (31 százalék) és legmagasabb (35 százalék) jövedelmi kategóriába tartozók az átlagosnál magasabb arányban vásároltak hamis terméket az elmúlt évben. A megkérdezettek 64 százaléka úgy látja, hogy a gazdasági válság miatt többen vesznek hamis vagy bizonytalan eredetű, de olcsó holmit. A korábbi évekhez képest kisebb arányban értékeli a lakosság büntetendőnek a hamisítványok terjesztését. Idén a megkérdezettek alig több mint fele (53 százalék) tartja bűncselekménynek a hamis termékeket eladását, míg a megkérdezettek ötöde (20 százalék) szerint nem törvénybe ütköző az ilyen cselekedet.