Lecsapott a GVH: megtévesztő reklámok miatt milliárdos bírságkat szórtak ki

Pénzcentrum2021. január 23. 21:02

Az év eleji időszakban számos cégnél döntenek reklámozási és marketing kérdésekben, ezzel pedig igen érzékeny területre lépnek. Az elmúlt két évben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ilyen ügyekben csaknem 6 milliárd forint bírságot szabott ki. Aki biztos akar lenni a dolgában, annak napi szinten követnie kell a jogszabályi háttér változásait - hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

A GVH reklámügyi, illetve fogyasztókkal szembeni megtévesztés, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 2019-2020-ban 5,87 milliárd forint bírságot szabott ki - mutat rá a Bán és Karika Ügyvédi Társulás saját gyűjtése, amelyet a GVH honlapján fellelhető dokumentumok alapján készített. Ráadásul, ahogy 2019-ben, úgy tavaly is akadt megabírság. A Direct Group S.A. hirdetéseivel kapcsolatban a GVH megállapította, hogy számos valótlanságot tartalmaz, ezért 800 millió forintos bírságot szabott ki a társaságra.

A szankciók nagyságrendje is jól tükrözi, hogy a reklámozásba kezdő társaságnak - legyen az kis- és középvállalkozás vagy multinacionális vállalat - alaposan végig kell gondolnia, hogy mit és hogyan kíván hirdetni. Ezeket minden esetben összhangba kell hozni a helyi jogszabályokkal. Külön nehézség, hogy ezek gyorsan változhatnak. Az Egyesült Királyságban például az elmúlt hetekben tették közzé azt a kormányzati tervet, amely teljes egészében betiltaná az egészségtelen élelmiszerek (junk food) mindennemű reklámozását. Ha a döntés hatályba lép, akkor ez cégek százainak alapjaiban változtathatja meg reklámozási gyakorlatát, sőt a marketingosztályok működését, felépítését is.

Éppen utóbbi terület, vagyis a tiltott termékek, szolgáltatások hirdetésének közzététele a reklámozók leggyakoribb hibái közé tartozik. Ez alól Magyarország sem kivétel - mutat rá Dr. Solt István, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. A kérdést sokszor nagyvonalúan kezelik, pedig itthon is léteznek tematikus korlátozások. Például a hazai jogszabályok szerint tilos az olyan reklám közzététele, amely a környezetet, illetve a természetet károsító magatartásra ösztönöz, de azoké is, amelyek a gyermekek érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsítják.

A cégek által elkövetett másik gyakori hiba a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Ezt jól példázza, hogy az említett bírságok döntő részét ezen jogszabálysértés miatt szabta ki a GVH. Emellett gyakori problémának számít a tiltott összehasonlító reklámok közzététele. Ebben az esetben a hirdetés tartalmát nagyon pontosan meg kell tervezni, hiszen kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő áruk hasonlíthatók össze, ráadásul csak az ellenőrizhető tulajdonságokat lehet összevetni.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 42 386 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 11,29%-ot) és a MagNet Bank (THM 11.68%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

"A hirdetések, reklámok közzététele rendkívül érzékeny terület, így azoknak a vállalatoknak, akik ezzel rendszeresen foglalkoznak, és az idei évi terveiket ebben az időszakban véglegesítik, napi szinten követniük kell a jogszabályváltozásokat. Bármilyen szabályszegés ugyanis nagyon súlyos anyagi következményekkel járhat. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve azon vállalkozáscsoport megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. Ennek elkerülése érdekében számos alkalommal érdemesebb külső segítséget, szakmai tapasztalattal rendelkező támogatást kérni"- fejtette ki Dr. Solt István.

Címkék:
vásárlás, bírság, gvh, versenyhivatal, gazdasági versenyhivatal, szabálysértés, reklámok, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, jogszabályváltozás, multinacionális, szakmai fejlődés,