Pénzcentrum • 2019. február 28. 12:13
Az áruházi vásárlás lényege, hogy a vásárló a helyszínen amennyire csak lehetséges szemrevételezheti a számára tetsző terméket. Kezébe veheti azt, megtapogathatja. De mi van akkor, ha a bolt ezt valamilyen módon megtiltja? Felmerül a kérdés, hogy egy áruház egyáltalán tehet-e ilyet, és ha igen, akkor milyen esetben. Egy meglepően furcsa bolti magatartás kapcsán kértünk segítséget a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületétől.
Az egyik budapesti plázában lévő Müller drogériában több, a becsomagolt termékek mellé kihelyezett cetli is figyelmezteti a vásárlókat, hogy az egyes "termékek kibontása rongálásnak minősül". Ennél egyel kevésbé drasztikus az a bolti kiírás, melyben az üzlet arra kéri a vásárlókat, hogy azok ne tépjék el a termékek csomagoló dobozát, mert emiatt azok eladhatatlanná válnak.
A kihelyezett áruházi figyelmeztetések igen változatos termékek mellé kerültek ki. Így megjelentek például digitális mérlegek, egyéb konyhai elektronikus eszközök mellett. De például olyan kávékészítő alkalmatosságok vagy éppen evőeszközök mellett is, melyekben egyáltalán nincs semmilyen elektronika, maximum egymással összeillesztett műanyag, üveg vagy fém részek.
A kiírások elrettentő jellege azért nagyon furcsa, mert az áruházi vásárlásnak éppen az az egyik lényege, hogy a vásárló meg tudja nézni, kézbe tudja venni az általa megvásárolni kívánt terméke, hogy meggyőződjön arról, valóban megfelel-e az elvárásainak. Ez az elv azért nagyon fontos, mert az online vásárlásnál a vásárlót éppen azért illeti jogszabály szerint 14 napos indok nélküli elállási jog (meghatározott termékkörökre), mert úgy vásárol, hogy nincsen semmilyen fizikai kontaktban a termékkel.
Ideális esetben persze egy üzletnek az volna a legjobb, ha minden olyan termékhez, amihez csak lehetséges kirakjon próbaterméket, ahol a vásárlók megtapogathatják, szemrevételezhetik a megvásárolni kívánt árut, és ha annak a terméknek tényleg tetszik a valódi színe, nincs baj a különböző részegységek összeillesztésével és a többi, akkor nyugodt szívvel meg tudja az venni. Nem véletlen, hogy bolti vásárlás után a vevőt nem illeti meg visszaviteli jog abban az esetben, ha másnap mégis rájön arra, hogy nem tetszik a megvásárolt áru. Az persze más kérdés, hogy a boltok dönthetnek úgy, hogy cserélik az ilyen okból visszavitt árukat, de ez nem kötelességük.
Mindezek alapján tehát úgy gondolkodtunk, hogy a csomagolás szakszerű nem pedig vandál felbontása csak nem minősülhet rongálásnak, és az ezzel való riogatás talán kissé túlzó gyakorlat. Az érintett boltban egyébként az egyik eladó is arról beszélt, hogy sokan széttépik a termékek csomagolását, azokat pedig ezután nem lehet értékesíteni. Továbbá, hogy a kiírások nem igen érdeklik a vásárlók nagy többségét, meg amúgy sem lehet minden vásárló mellett egy eladó, aki mindig figyeli, mi történik éppen. Ezek után az eladó egyébként készéggel segédkezett az ügyben érintett vásárlónak kicsomagolnia a szemrevételezni kívánt árut.
A bolti figyelmeztetésekről ott helyben ennél nem derült ki több, az azonban vélelmezhető volt, hogy a fogyasztóvédelmi irányelvekkel nem igazán cseng egybe egy, a vásárlók felé közvetített üzenet, hogyha valamit kibontanak, akkor az rongálás. Éppen ezért, hogy tisztábban lássunk az üggyel kapcsolatban megkerestük Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületét, hogy foglaljanak állást a boltokban kihelyezett termékek kibonthatóságát illetően. Minket tehát nem is annyira a konkrét bolt eljárása érdekelt, hanem az ezzel kapcsolatos kereskedelmi magatartás szellemisége. Az állásfoglalást dr. Kiss-Benedek Damarisz, jogász tette meg a Pénzcentrumnak, amelyet lentebb változtatás nélkül közlünk:
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
"Az üzletben történő vásárlás lényege, hogy a vásárlás előtt lehetőségünk van megnézni, megtapintani, bizonyos esetekben kipróbálni a terméket, és ezek alapján dönthetünk a vásárlás mellett. A vállalkozásoknak a jogszabály nem ír elő mintatermék biztosítási kötelezettséget. Amennyiben az üzletben nincs minta, úgy mindkét fél számára kedvezőtlen helyzet alakulhat ki. Egyrészt a fogyasztó látatlanban vásárol egy terméket, de nem illeti meg az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre vonatkozó 14 napos elállási jog, pedig ugyanúgy nem volt lehetősége meggyőződni a termék felől. Másrészt a vállalkozás a kibontással okozott esetleges károkozást próbálja különböző tájékoztatásokkal elkerülni.
Amennyiben az üzletben van mintatermék, úgy indokoltnak tekinthető a vállalkozás részéről az olyan tájékoztatás, felhívás, hogy ne bontsák ki a vásárlók a bontatlan dobozokat. Ugyanis a dobozok kibontása esetén rendetlenséget vagy kárt okozhatnak a vásárlók a vállalkozásnak. A mintadarab segítségével a bontatlan termék kibontása nélkül is láthatja a terméket és végül a kasszánál, vagy a vevőszolgálatnál a megvásárolt termék dobozát is kibonthatja. Sőt az a kérés is elfogadható a vállalkozás részéről, hogy ha nem tesz ki mintaterméket, de arra kéri a fogyasztót, hogy a bontalan termék megtekintéséhez kérje az eladó vagy a vevőszolgálat segítségét. Hiszen így a vásárló megnézheti a terméket, de a vállalkozás munkatársa segítségével.
Az üggyel kapcsolatban, kérdéseinkkel megkerestük a Müller Sajtóosztályát is, ám ők cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Amint ezt megteszik, frissítjük a cikket.