Mit eszünk valójában, ha a sonka már nem is sonka?

Pénzcentrum2014. szeptember 26. 06:00

Élelmiszer-biztonsági szempontból valószínűleg az összes, a boltokban található húskészítmény megállja a helyét, és csak olyan összetevőket tartalmaz, amiket legálisan tartalmazhat. Azonban ha szigorúan nézzük, a hivatalos élelmiszerkönyvi leírás szerint a felvágottak, sonkák aligha tartalmazhatnának nem húseredetű összetevőt. Kivéve persze, ha arra szükség van az ízkialakításuk végett. De az már régen rossz, ha burgonyakeményítőre van szükség ahhoz, hogy egy sonkának hús íze legyen.

Hamisított élelmiszernek minősül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) definíciói szerint az a tejföl, amiben növényi zsiradék, vagy tejipari melléktermék van tejszín helyett. A csokoládé sem nevezhető annak, ha ugyanúgy növényi zsiradék helyettesíti a kakaóvajat.

Ezen logika mentén az összes olyan húskészítmény is hamisított élelmiszernek számítana, amiben például szója, vagy gabonaszármazékok vannak, de még a felbukkanó laktóz is, ha nincs külön ez az elnevezésben is feltüntetve. Hiszen a Magyar Élelmiszerkönyv szerint a felvágottak:

Különböző, de legalább 40 milliméter átmérőjű, természetes, vagy mesterséges bélbe töltött homogén húspépbe ágyazott hús és/vagy szalonna mozaikokat tartalmazó, jelleg- és ízkialakító anyagok felhasználásával készült, főzéssel, füstöléssel tartósított, esetlegesen szárítással utóérlelt, jól szeletelhető húskészítmények.

Illetve eszerint, ha nem állati eredetű adalék van az adott termékben, azt a névben jelölni kell:

A termékekhez a leírásokban megadott összetevőkön túl más, nem húsipari eredetű összetevő (pl. zöldség, gyümölcs, tejtermék) is felhasználható. Erre a megnevezés jelzőjeként (pl. sajtos párizsi) egyértelműen utalni kell.

De a hőkezelt sonkák esetében sem megengedett hivatalosan, hogy nem húseredetű összetevők legyenek benne:

A termékfajtára jellemző módon darabolt, bőrős vagy bőr nélküli, csont és porc nélküli sertéscomb vagy lapocka; vagy bőr nélküli marhacomb vagy lapocka; vagy vad hasonló testtájaiból; vagy baromfi mellből vagy combból előállított sült, vagy főtt, vagy füstölt, főtt húskészítmények.

Elméletileg csak akkor használható egy-egy elnevezés, ha az Élelmiszerkönyvben meghatározott összetevők felhasználásával készült a termék, és megfelel az előírásban rögzített követelményeknek. Ennélfogva ki tudja mi az, amit sonka, vagy párizsi címén egyébként eszünk.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem nagy erőfeszítés efféle termékeket találni a húsos pultnál az élelmiszerboltokban. Árra való tekintet nélkül, körülbelül minden második termékben lehet találni oda nem illő anyagokat, adalékokat. Prémium kategóriás, vagy osztrák import húskészítményekben is találtunk szójaszármazékokat, míg akadt olyan olcsó magyar sonka, amiben a húson kívül csak ízesítő anyagok voltak.

Ezeket találtuk:

  • egy kiváló magyar termékben, prémium kategóriás prágai sonkában: szójafehérje
  • egy másik sonkában, ami gluténmentes, tejfehérje és tápiókakeményítő is van
  • olyan pulykamell sonkát, amiben burgonyakeményítő és növényi rostok is vannak
  • egy főtt sonka termékben szójafehérjére és keményítőre bukkantunk
  • egy osztrák import párizsiban pedig burgonyakeményítőt találtunk

 

Címkék:
vásárlás, nébih, hamisítvány,