Pénzcentrum • 2026. augusztus 18. 18:29
Nagy reményekkel várja a magyar gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozási szektor az uniós fejlesztési forrásokat. Szakértők szerint a KKV-k lesznek az egyik legfontosabb célcsoport a tervek szerint hamarosan érkező európai támogatásoknál. Eszközbeszerzések helyett komplex fejlesztési csomagok várhatóak, a kevésbé fejlett régiók mellett pedig Budapestnek és agglomerációjának is több erőforrás állhat majd a rendelkezésére.
A magyar kis- és középvállalkozások az elmúlt években számos kihívással szembesültek. Nőttek a működési és energiaköltségek, bizonytalanná vált a piaci környezet, csökkent a kereslet, nehézzé vált a fejlesztések finanszírozása. A szektorban jelentős lemaradás tapasztalható a technológiában, a digitalizációban, automatizációban és az energiahatékonyság területén, ezért az újra elérhetővé váló uniós források kulcsszerepet játszhatnak a hazai KKV-k versenyképességének megerősítésében.
A hazai gazdaságban betöltött szerepük miatt a versenyképességük és termelékenységük javítása nélkül nehezen képzelhető el tartós gazdasági növekedés.
"Várakozásaink szerint a kis- és középvállalkozások továbbra is az uniós fejlesztési források egyik legfontosabb célcsoportját jelentik majd" - nyilatkozta Csépány Zsuzsa, a Goodwill Consulting Kft. regionális igazgatója. Hozzátette: "Arra számítunk, hogy a KKV-k több programban és többféle finanszírozási formában is megjelennek kedvezményezettként."
Ezeken a területeken nyithatnak újabb támogatási lehetőségeket
Az uniós fejlesztéspolitika a kis- és középvállalati szektort tekinti elsődleges célcsoportnak. A GINOP Plusz, a DIMOP Plusz, a KEHOP Plusz, valamint a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében megjelenő felhívások várhatóan továbbra is a termelékenységet növelő beruházásokat, a digitalizációt, az energiahatékonyságot, az innovációt és a zöld átállást támogatják.
Mint a szakértő mondja: “A vállalkozások számára különösen fontos üzenet, hogy a következő években várhatóan nem egyszerű eszközbeszerzések, hanem komplex fejlesztési projektek kerülnek előtérbe. Azok a beruházások élvezhetnek előnyt, amelyek egyszerre javítják a termelékenységet, csökkentik az energiafelhasználást, mérséklik a környezeti terhelést és erősítik a vállalkozások hosszú távú versenyképességét.”
Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője ennek kapcsán kiemelte: „Az uniós források akkor járulhatnak hozzá igazán a hazai vállalkozások megerősödéséhez, ha a fejlesztések jobb termékekben, hatékonyabb működésben és szélesebb piaci jelenlétben is megmutatkoznak. Ehhez a gyártók, a kiskereskedelmi szereplők és a szakmai szervezetek együttműködésére egyaránt szükség van”
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Bővülő finanszírozási konstrukciók, nőhet Budapest szerepe
A hazai vállalkozások egyik legfontosabb kérdése, hogy a következő időszakban milyen finanszírozási formákra számíthatnak.
A Goodwillnél úgy vélik a jelenlegi programozási időszak tapasztalatai alapján, hogy továbbra is meghatározó szerepet töltenek majd be a vissza nem térítendő támogatások, különösen a KKV-k számára. Emellett azonban egyre több kombinált finanszírozási konstrukció jelenik majd meg, ahol a támogatás kedvezményes hitellel vagy egyéb pénzügyi eszközzel egészül ki.
A jövőben arra lehet számítani, hogy továbbra is lesznek olyan konstrukciók, amelyek a vidéki térségeket részesítik előnyben, de a budapesti mikro-, kis-, közép- és egyes nagyvállalatok számára egyre szélesebb körű finanszírozási lehetőségek nyílhatnak meg. Az eredményességhez több fejlesztési területnek van jelentős szüksége a támogatásokra.
Az élelmiszeriparban például különösen fontos lehet a gyártási folyamatok automatizálása és robotizációja, az intelligens minőségirányítás, az energiafelhasználás csökkentése, a megújuló energia alkalmazása, valamint a fenntartható csomagolási és körforgásos megoldások bevezetése. Ezek ma már a hazai és nemzetközi piacon maradás feltételei.