Pénzcentrum • 2026. május 4. 17:46
A magyar állam jelentősen megszigorította a befektetési arany kereskedelmét az elmúlt időszakban. A tevékenység mostantól szigorú hatósági engedélyhez, legalább 150 millió forintos jegyzett tőkéhez és fizikai üzlethelyiséghez kötött. A felügyeletet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) vette át. Az új szabályok célja a piac tisztítása és a visszaélések megakadályozása. A szigorú feltételek, a megnövekedett adminisztráció és a drasztikus, akár 100 millió forintos bírságok azonban érdemben átalakíthatják a hazai piacot.
A törvénymódosítások értelmében a szerencsejátékokat és a dohánykereskedelmet is felügyelő SZTFH kapott közvetlen felügyeleti jogkört a befektetési arany piaca felett. Fontos tisztázni, hogy ez a kategória a magas tisztaságú, kimondottan befektetési célt szolgáló aranytömböket és érméket jelenti. A szabályozás tehát nem vonatkozik az ékszerekre, a dísztárgyakra vagy az ipari aranyra. Míg a fémhulladékok kereskedelmét továbbra is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tartja szemmel, a befektetési arany piaca mostantól teljesen különálló, önállóan felügyelt területnek számít.
Kalmár Lídia, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners szakértője rámutatott, hogy a januári változások drasztikusan szűkítették a legális kereskedők körét. A jövőben csak részvénytársaságok vagy korlátolt felelősségű társaságok forgalmazhatnak befektetési aranyat. Ehhez legalább 150 millió forintos jegyzett tőkére és egy fizikai üzlethelyiségre van szükség.
További feltétel, hogy a cég tényleges tulajdonosának feddhetetlennek kell lennie. Emellett a vállalkozásnak legalább két, gazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatársat is foglalkoztatnia kell. A szigorítás ugyanakkor a magánszemélyeket nem érinti. Ők továbbra is szabadon, engedély nélkül adhatják-vehetik egymás között az aranyat, feltéve, hogy ezt alkalomszerűen, és nem üzletszerű formában teszik.
A piaci szereplőknek 2026. március 31-ig kellett megszerezniük az új engedélyt, még akkor is, ha a korábbi szabályok alapján már rendelkeztek ilyennel. A szabályszegőkre az SZTFH a jogsértés súlyától függően 500 ezer és 100 millió forint közötti bírságot szabhat ki.
A szigor célja a piramisjátékok, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának visszaszorítása, de a jogszabály aggályos pontokat is tartalmaz. A hatóság például elkobozhatja az engedély nélküli kereskedelemhez használt eszközöket akkor is, ha azok nem a jogsértő tulajdonában vannak. A szakmai szervezetek szerint a magántulajdon alkotmányos védelme miatt a magánszemélyek jogszerűen vett aranya nincs veszélyben. A törvény szövege azonban ezen a téren egyelőre hiányos, ami felesleges bizonytalanságot szül.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A hatóság emellett jogosulttá vált az engedély nélkül hirdető, jellemzően külföldi kereskedők online felületeinek blokkolására is. Bár ez a lépés a fogyasztóvédelmet és a hazai, szabályozott cégek versenyegyenlőségét szolgálja, a gyakorlatban a magyar piac bezárkózásához vezethet. Ha a hazai engedély kiváltását elkerülő külföldi szereplők kiszorulnak, a kínálat jelentősen csökkenhet. Ez a folyamat az árak emelkedését és a vásárlói választék szűkülését hozhatja magával.
A cégekre háruló adminisztrációs teher szintén jelentősen megnőtt. A kereskedőknek rendkívül részletes nyilvántartást kell vezetniük a készleteikről és a tranzakcióikról. Ez magában foglalja a vevők és eladók pontos személyes adatait, valamint adóazonosító jelét vagy adószámát is. Az SZTFH felé negyedévente kell jelentést tenni a forgalomról. A jogszabály azonban nem tisztázza egyértelműen, hogy a vásárlók személyes adatait milyen mélységben kell átadni a hatóságnak. Emiatt a cégeknek egyelőre az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályaira kell támaszkodniuk, de a helyzet jogalkotói egyértelműsítést igényelne.
Összességében az új szabályozás valóban növelheti a piac biztonságát, és visszaszoríthatja a visszaéléseket. Ugyanakkor a szakértő is kiemeli, hogy a túlzott szigor, az aprólékos adminisztráció és a magas belépési küszöb hosszú távon a piaci verseny leépüléséhez vezethet. Ahhoz, hogy a befektetési arany megőrizze vonzerejét Magyarországon, a szigorú felügyelet mellett érdemes lenne gazdaságpolitikai ösztönzőket is bevezetni. Ilyenek lehetnének például a kedvezőbb adózási feltételek, amelyek támogatják a megtakarítókat, és megőrzik a piac kiegyensúlyozott működését.