Óriási alkudozás a Cápák közöttben: 100 milliós üzletre csapott le Wáberer György

Elsőként Szűcs Enikő és Győrffy Soma Bence érkezett a stúdióba, akik egy régi technológiát gondoltak újra. Vállalkozásuk, a Neonidols profilja a LED-neon táblák, feliratok gyártása és forgalmazása. 10 millió forint befektetést kértek a Cápáktól a 15 százalék tulajdonrészért cserébe. A vállalkozás ötlete onnan jött, hogy rendeltek egy hasonló terméket, aminek nem volt jó a minősége. Az indulás óta több mint 700 saját terméket gyártottak le. Dolgoztak már a Magyar Labdarúgó Szövetséggel is, és a Szentkirályival is.

A régi neon-technológia környezetszennyező és magas az energiafogyasztása is, valamint drága gyártani. Az ő technológiájuk LED-ekkel működik, strapabíróbb és könnyebb, mint a régi változat, valamint kevesebbet fogyaszt, és több mint 9 éves az élettartama. Emellett UV-nyomtatni is képesek, amellyel még egyedibb termékeket tudnak készíteni. A 10 millió forintot arra fordítanák, hogy piacvezetők legyenek Magyarországon.

Orbók Ilona megdicsérte az összeszedett bemutatót, majd kiderült, hogy ezzel a technológiával itthon nem dolgozik senki, ugyan maga a gyártás drágább, mint a hagyományos neon esetében, de precízebb a végeredmény. Az egy lezárt üzleti évben nettó 27 milliós forgalmat könyveltek el, idénre 45-50 millió forint közé várják, az eredményt pedig 2-3 millió forintra várják. A profit főképp operatív költségekre megy el. Soma szerint pár éven belül nettó 100-120 milliós forgalmat is el tudnának érni.

A vállalkozó elmondta, hogy 150-200 milliósra tenné az itthoni piacukat, ami Balogh Levente szerint nagyon kevés. Szauer Tamás szerint viszont nem ekkora a piacméret, és azt akarta megtudni, mi a vízió, ez mekkora üzlet lesz - a cég európai és hazai szinten is vezető szerepre törekszik. De végül oda jutottak, hogy a vállalkozó nem is tudta, mekkora a piac, amit uralni szeretne. Balogh Levente szerint ez egy hiba, hiszen alapvetés, hogy felmérjük a piacot.

Jelenleg sokkal jobban jár valaki, ha ezt a 10 milliót egy bankba beteszi!

 - vetette oda Orbók Ilona, Wáberer György pedig ki is szállt, mert szerinte nincs olyan stádiumban a vállalkozás, hogy befektetőt keressen. Szauer Tamás is kiszállt, mert bár szimpatikus neki a cég, de üzletileg nem megfogható a dolog. Csillag Péter is arról beszélt, aggasztja, hogy operatív költségekre megy el a pénz, és vékony a profitráta, ő sem adott ajánlatott. Orbók Ilona szívesen támogatná, hogy piacvezető szerepre törjenek, de mivel nagy a kockázat, így a 10 millió forintot 50 százalék tulajdonrészért adta volna meg. Ha elérik a pénzügyi terveket, akkor a befektető hajlandó csökkenteni a tulajdonrészét 15 százalékra 2-3 év múlva. Balogh Levente viccesen megjegyezte, hogy ő a korábbi megrendelésekkel már beszállt, de nem látja késznek az üzletet, fejben össze kell még rakni a vállalkozást. Így ő is kiszállt.

Végül Soma ellenajánlatot tett: 30 százalékot ajánlottak a 10 millió forintért, a hígulást ugyanúgy meghagyva, osztalékelsőbbséggel. Ilona elmondta, itt cégértékről nem lehet beszélni, nagy kockázatot vállal, lehet meg sem térül a befektetése, ezért az 50 százalékból nem szeretett volna engedni. Soma végül tulajdonostársával egyetértve elfogadta az ajánlatot, így Ilona 10 millió forintért 50 százalék részesedést szerzett.

Gyömbérrel próbálták megszelídíteni a Cápákat

Másodikként Bordács Gábor érkezett, aki a COVID-időszak alatt egy "szuperegészséges" terméket kísérletezett ki otthonában, gyömbér-shotok formájában. A Duckinger-termékek attól egyedi, hogy nincs hőkezelve sem, gyömbérrel, mézzel és citrommal készülnek, sűrítményt nem használnak. A gyömbér és a citrom levét hidegsajtolással nyerik ki, a két alaptermék mellett szezonális ízesítések is kaphatóak, de a tervei szerint üdítőt és sportolóknak szánt terméket is kifejlesztene. 2023-ban 6 millió forint értékben értékesítettek, 2024-ben az árbevétel ötszöröződött a szlovák piacon (Gábor onnan érkezett), az egyik terméke rangos nemzetközi elismerést nyert, több szlovákiai patikában is árulják már azóta. Gábor a magyar piacon terjeszkedne, ehhez 4 millió forintot kért a Cápáktól, amiért 10 százalék tulajdonrészt ajánlott.

Balogh Levente kérdésére a vállalkozó elárulta, tavaly 30 milliós forgalom mellett 8 millió forint profitot termelt a cég. Azt is elmondta, nincs bérgyártás, saját maguk gyártják a termékeket, hivatalos üzemben, a méz és a citrom beszállítóktól érkezik, a méz pedig helyi méhészektől. A termék egy hónapig eláll a hűtőben, akkor is, ha kinyitották. A csípős gyömbérital ízlett a Cápáknak, a kóstoló után az is kiderült, hogy a vállalkozó közgazdász. Az alap italok 14 euróba (átváltva kb. 5500 forintba) kerülnek, egy kiszerelés 10 adagra elég, az ízesített verziók pedig 17 euróba, azaz kb. 6800 forintba. Egy üveg önköltsége 7 euró, átváltva 2400 forint. Az értékesítés 50 százaléka rendezvényeken történt, és Pozsonyban is árulnak két fix helyen, 25-25 százalék az internetes eladások és a viszonteladók.

Csillag Péter megjegyezte, hogy mindez azt jelenti, hogy a cégnek még Szlovákián belül is hatalmas növekedési potenciálja van. A vállalkozó elmondta, Komáromból ki tudná szolgálni a szlovák és a magyar piacot is. Tervei között szerepel, hogy bővüljön a termékskála. Balogh Levente megjegyezte, hogy sok befektetett pénz kell hozzá, hogy a cég átlépjen a volumenértékesítés útjára, a vállalkozó ezt egy másik brandben is el tudja képzelni. Wáberer György kifejtette, szerinte ez egy tipikus családi vállalkozás, amibe nem érdemes Cápát keresni, pár év alatt elérhető organiukus növekedés is. "4 millió forintért az életedet nehezíted meg, ha valakivel összeállsz!" - tette hozzá. Azzal az üzenettel szállt ki, hogy a termék addig jó, ameddig kisüzemben készül, a kézműves jellege az igazi érték.

Nem akarok 4 millió forintért munkát vásárolni magamnak, az van elég

- mondta Szauer Tamás, de ő is a folytatásra biztatta a vállalkozót, addig jó, ameddig kisüzemben megy a gyártás, "ne akarj ebből egy Szentkirályi-méretű üzletet összehozni, ez nem arról szól", mondta, és kiszállt. Orbók Ilona a fokhagymát is belevenné a receptbe, de nem ő a legerősebb a retail-üzletágban, így ő is kiszállt. Balogh Levente szerint "aranyos, cuki" a termék, jó a minősége, de ha ő beszáll a cégbe, akkor ennek vége, mert ő mennyiséget szeretne eladni, profitot termelni. Végül nem adott ajánlatot. Csillag Péter is kiszállt, mert "összetörné" azt, ami jól működik, így ő sem szállt be. Wáberer György azt tanácsolta, hogy a magyar piacra legalább online módon kerüljenek be, mert "egy egészséges, jó termékről van szó".

1 milliárdból kéne brandet építeni

Molnár Kata saját ruhamárkájával érkezett a műsorba. Szublimációs technológiával készítenek sportruhákat, jégkorongmezekkel kezdték, mára a 4 legjelentősebb gyártó között vannak Magyarországon. A mezgyártás időszakos termelést jelent, így a gyártósor kapacitásának feltöltése érdekében 2022-ben megalapította a Rozzi Sportot, ami egyedi sportruhákat kínál, az első kollekcióval hírességeket is megnyertek. A Magyar Olimpiai Bizottsággal is dolgoztak együtt, most pedig egy új SUP-kollekcióval rukkoltak elő, a cég gyorsan és nagy mennyiségben és gyorsan képes technikai, utcai, és sportruházatot gyártani.  A személyes és webshopos értékesítés mellett a termékeik megtalálhatók Budapesten több üzletben és Balatonfüreden is. Az elmúlt negyedében havi 5 millió forintos árbevételt értek el, miközben a gyártókapacitás csak 30 százalékon pörög. Ezért új értékesítési csatornákat szeretne meghódítani, 10 milliót kért a Cápáktól és mentorálást, cserébe 15 százalék tulajdonrészt kínált.

A vállalkozó elmondta, az utolsó teljes üzleti év árbevétele 31 millió forint volt, a porfit 20 százalék lett volna, de minden nyereséget visszaforgatták a gyártásba. Kata egy családi vállalkozásból indította el az üzletágat, mára a cégnek saját gyártósora van. Jelenleg a Rozzi Sport termékei ötödét teszik ki az összes legyártott ruhának, a többi jégkorong- és sportmezek gyártása, a katari válogatottnak is gyártottak már jégkorongmezeket.

Balogh Levente szerint csak a brand felépítése Magyarországon nagyjából 1 milliárd forint lenne. Hozzátette: Magyarországon ez "nehéz biznisz". Szauer Tamás szerint nem látni, üzletileg miért érdemes ebbe beszállni, de Orbók Ilona szerint a ruhaipar is tud jó befektetés lenni, ha valaki nagyban csinálja - a vállalkozó nem is titkolta, Ilona befektetéséért jött. Wáberer György "kérdezni sem tudott" a ruhaiparról, úgyhogy kiszállt, Szauer Tamás is hasonlóan gondolta. Csillag Péter sem adott ajánlatot, mert távol állt tőle. Balogh Levente "mint üzlet" kiszállt, és elmondta, régóta egy kollekción gondolkodik, amit viszont a vállalkozótól rendelne meg, erről tárgyalni fognak. Orbók Ilona elmondta, őt olyan cégek érdekelnek, amit nemzetközi szintre is lehetne vinni, naggyá lehet tenni, a befektető szerint bizonytalan volt a vállalkozó, ha nagyban gondolkodik, akkor keresse meg, de most kiszállt, így Levente kollekciója maradt.

Wáberer György 300 ezer eurós ajánlata

Dr. Árvai Péter és Pető Levente életek millióit mentené meg a Motion Scan nevű vállalkozással a mesterséges intelligenciával, szakterületük a stroke. Azért ezzel kezdtek foglalkozni, mert Péter rengeteg kórképpel találkozott, és rossz hatásfokkal lehet felismerni. A stroke a világon a harmadik legnagyobb halál ok, csak Magyarországon évente 35-40 ezer eset történik, felépülni teljesen szinte lehetetlen belőle. Az állapot már a stroke elindulásakor borzasztó pusztítást végez, az agyban percenként kb. 2 millió agyi sejt pusztul el. Az orvostudomány a jelenlegi állás szerint csak megnyitni tudja az agyi érelzáródást, amit a betegek kevesebb mint 7 százalékánál sikerül, miközben 1,5 milliárd ember él rizikókkal.

Péter szerint ennek oka, hogy a tünetfelismerés rendkívül lassú, egy beteg átlagosan több mint 12 óra után ér kórházba. Az esetek nagy százalékában jellegzetesek a tünetek, egy orvos könnyen felismerheti, de legtöbbször nincs jelen orvos. Erre fejlesztettek ki egy okosóra-alkalmazást, a prototípus a mesterséges intelligencia segítségével még időben felismeri a stoke-ot. Egy piacszintű, nagytömegben terjeszthető applikációt szeretnének fejleszteni, és a piacra lépni, ehhez 300 ezer eurót, azaz 120 millió forintot kértek a Cápáktól, cserébe 10 százalékos részesedést ajánlottak.

Csillag Péter szerint a piac nagy, a vállalkozók elmondták, ők egy alkalmazást hoznának létre, amely bármilyen okosórára telepíthető. Első körben nem diagnosztikus eszközt hoznának létre, csak egy riasztás funkciót, amelyen nem alapul orvosi döntés, csak jeleznék, hogy baj lehet a beteggel. Wáberer György kérdésére elmondták, semmilyen plusz érzékelő nem kell az okosórákhoz, gyűrűkhöz, a gyári eszközökkel dolgoznak. A jelenlegi modell jó arányban ismeri fel a stroke-ot, pontos számokat csak a befektetőnek mondanák el, titoktartás mellett. Szauer Péter kérdésére elmondták, nincs a piacon ilyen applikáció. És kiderült, a széleskörű tesztelés még hátravan, kell hozzá egy app, amit az átlagos felhasználó is tud kezelni.

A cégnél jelenleg nincs főállású alkalmazott, mindenki szabadidejében csinálja. Wáberer György azt mondta, kevésnek érzi a beletett energiát ahhoz, hogy ebből termék legyen. Szauer Péter azt mondta, 120 millió forint kevés ahhoz, hogy ebből üzlet legyen, így ezért kiszállt, Balogh Levente pedig azt mondta, nem tudja eldönteni, hová juthat a vállalkozás, úgyhogy ő is kiszállt.

Orbók Ilona arról beszélt, fontos a téma, de a termék nem valid, sokallta a cégértéket, bizonytalannak érezte a megtérülést, így kiszállt. Csillag Péter elmondta, az ilyen deep tech startupok a kockázatot meg szokták osztani, több befektető áll össze, egyszemélyben nem szállna be, de 25 ezer eurót (kb 10 millió forintot) áldozna a projektre. Wáberer György kifejtette, a klinikáján is dolgoznak applikációfejlesztésen, aminek keretében okosgyűrűket is kiosztanának felhasználóknak, a fiatalokat ösztönöznék egészségtudatosabb életre, így ő megadná a kért összeget, de 25 százalékért, viszont a következő stádiumban 1 millió eurós fejlesztést is ígért, ha érdemes beletenni - az üzletbe bevette volna Csillag Pétert is, de ő ezt visszautasította.

Wáberer György elmondta, az okosgyűrűk adatait a vállalkozók is felhasználhatnák fejlesztésre. A vállalkozók végül elfogadták az ajánlatát, a befektető így 300 ezer euróért 25 százalékot szerzett a cégben. A deal után a befektető elmondta, a bátyja egy évvel ezelőtt kapott stroke-ot, és kicsúsztak az időablakból, mert a telefonját sem tudta felvenni. Ha belefértek volna a 4,5 órába, akkor testvére 70-80 százalékban rehabilitálható lett volna, ez gyakorlatilag minden magyar családot érint.