Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

PR2024. január 23. 21:34

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen. A közkedvelt fotóstúdió most tovább bővíti tereit, új, izgalmas stílusokkal a volt Újpesti Gyapjúszövőgyár épületében, ami maga a mesélő történelem. A '80-as években Fidel Castro kubai szövőnői váltottak munkaruhára azokban az öltöző épületekben, ahol most a Nordix új projektje kap helyet. Milyen volt régen a gyárépület, és mit lát most egy fotós házaspár benne? Ipartörténeti érdekességek Budapest egyik mesélő épületről.

Időutazás a volt Újpesti Gyapjúszövőgyárban

A volt Újpesti Gyapjúszövőgyár épületének sorsa, amely a Berni utca 1. alatt található, lenyomata Budapest XX. századi történelmének. A hajdani gyapjúszövő elődje 1923-ban Finomposztógyár Kopetzky és Fiai Rt. néven kezdte meg működését jelenlegi székhelyén, posztógyártási engedéllyel. A második világháború után államosították, 1953-ban az Újpesti Gyapjúszövőgyár pedig egyesült az Újpesti Fésűsszövőgyárral, ekkor kapta mostani nevét. A gyár fénykorában több száz alkalmazottnak adott munkát, az 1980-as években még kubai szövőnők is dolgoztak ott, akik a két ország megegyezésének értelmében a magyar textiliparban létező munkaerőhiányt voltak hivatottak enyhíteni.

A rendszerváltás idején, 1990-ben először a gyár vidéki részlegeit zárták be, majd az újpesti központi helyszínen is leállt a termelés, kiürült a gyárépület. Hasonlóan más korabeli ipari épületekhez, hosszú évek után kezdődött el a telephely “újrahasznosítása”. Több kisebb műhely mellett a gyárépületet az Off Kultur szövőgyár hasznosította rendezvényhelyszínként, a Nordix Fotóstúdió pedig az öltözőépületet örökölte meg. Az egykor elhagyott ipari területet az új tulajdonosok folyamatosan átalakítgatták, figyelembe véve a tervezett funkciókat, ugyanakkor, gondoskodva arról is, hogy a terek megőrizzék hagyományos megjelenésüket.

A Nordix Fotóstudió útja a Gyapjúszövőgyárban

A leendő fotóstudió kialakítása során számos kritériumnak meg kellett felelni. Az egyik legfontosabb a napfény, hiszen természetes fényben “úszó” tereket szerettek volna kialakítani. A garantált recept a sok ablak, a megfelelő tájolás, a nagy belmagasság, a jól alakítható terek és persze a megközelíthetőség sem egy elhanyagolható szempont. Kevés ilyen épület van Budapesten, azonban a gyapjúszövő izgalmas terei minden elvárást felülmúltak.

A helyszín adottságait egyszerűen vétek lett volna kihasználatlanul hagyni, és a hely története is adott egy extra inspirációt, hiszen ott ahol korábban gyár dolgozói szépítették magukat munka után a tükörben, ott ma ugyanúgy készülődésre használják a tereket a fotózásra érkező vendégeink

- vont párhuzamot Fodor Nóra, aki párjával, Fodor Szabolccsal öt éve alapította meg a Nordixot.

A stúdió 2019 novemberében nyitotta meg kapuit összesen 300 négyzetméteren, 3 különböző teremmel és a növekvő igényekre válaszolva most egy új épületrész felújításával bővülne, amelyhez az alapítók egy különleges megközelítéssel álltak neki, közösségi finanszírozási kampányt indítottak.

Az új helyszínen két terem kialakítását tervezik, a Sand és a Stone fantázianevű termeket, amelyek kreatív alkotótérként szolgálnak majd a különböző arculati és brand fotózásokhoz, marketing célú forgatásokhoz, tartalomgyártáshoz, vagy akár családi- és kismamafotózásokhoz is. Stone fantázianevű terem, egy berendezett terem lesz, modern, stílusos bútorokkal, amit három hatalmas, padlóig érő ablak tölt meg majd fénnyel. A Sand nevű terem pedig egy olyan klasszikus, végtelenített hátteres kreatív alkotótér lesz, amely a kreatív alkotókat segíti majd abban, hogy az aktuális trendekkel lépést tartva tudjanak alkotni.

Címkék:
fotózás, közösségi gazdaság, közösségi finanszírozás, brancs, brancs közösség, crowdfunding,