Pénzcentrum • 2021. május 2. 20:01
Hetekkel vagy akár hónapokkal később kiegyenlített számla? Túl sokaknak ismerős ez a magyarországi gazdasági élet szereplői közül. A hazai gazdasági kultúrában ez egy állandósult probléma, és a cégműködés állandó velejárója a kintlévőségek kezelése. Egy a fizetési határidők betartására szakosodott cég kutatása szerint ma Magyarországon a vevők 65 százaléka késve fizeti ki a számláit. Ráadásul a vállalkozások harmada szerint még a korábbiaknál is rosszabb a fizetési morál, amióta járvány van.
“A fizetési határidő rubrikája ugyanúgy nem tájékoztató jellegű egy számlán, mint az áfával vagy magával az összeggel kapcsolatos információ. Úgy tűnik azonban, hogy nagyon sokan nem így gondolják” - összegzi Jagodics Tamás, a FAIRPAY CONTROL Zrt. vezérigazgatója a legutóbbi kutatásuk eredményét. Az elmúlt hetekben közel hatszáz cégvezetőt kérdeztek a fizetési késedelemmel kapcsolatos tapasztalataikról - jellemzően a KKV-szektorból. A felmérésből kiderült hogy mindössze a vevők 35 százaléka fizet határidőre. A helyzet komolyságát jelzi az is, hogy a válaszadó cégek közel 20 százalékának kellett jogi útra terelnie a követelését.
Az egyre szaporodó és növekvő fizetési késedelmek utalnak a gazdaság előtt álló kihívásokra is. A pandémia alatt egyre több vállalkozás szembesült azzal, hogy nő az olyan cégek száma, amelyek a tartalékaik felhasználása után már képtelenek a számlakötelezettségüknek határidőre eleget tenni. Így egyre nő a körbetartozások mértéke és veszélye is. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy jelentősen csökkent a gazdasági tevékenység is: 2020 harmadik negyedévében harmadával esett a kiállított számlák száma az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ráadásul mindezt ötödével kevesebb cég állította ki.
Minden 4. cégnél maga az ügyvezető a kintlévőség-kezelő
Ugyanakkor a gazdaság általános nehézségei ellenére az a helyzet, hogy sok esetben csupán arról van szó, hogy a számlát befogadó fél nem törődik a határidővel. Banálisan hangzik, de nem ritkán pusztán rossz fizetési szokások állnak a háttérben
- magyarázza Jagodics, aki több évtizedes cégvezetői munkája során maga is számtalanszor találkozott a nemfizetés problémájával. A kintlévőségek nem csak a cash-flow-ra vannak rossz hatással, de le tudják terhelni egy KKV kapacitásait is. A kutatásból ugyanis kiderül az is, hogy bár a kintlévőségek kezelése a cégek 31 százalékánál a pénzügyes kolléga feladata, 26 százaléknál azonban maga a cégvezető igyekszik rábírni a partnereket a fizetésre. “Egy 3 személyes vállalkozásnál még érthető, hogy az ügyvezető megy utána az ilyen ügyeknek, de egy 8-10 fős cégnél már konkrétan a fejlődést akadályozza az, ha ilyen operatív jellegű feladatok terhelik le a cégvezető figyelmét. Hozzáteszem, hogy alapvetően a pénzügyesek sem kintlévőség- és követeléskezelők és nem is lélekbúvárok, akik bele tudják ásni magukat egy-egy kifizetetlen számla hátterébe” - mondja Jagodics. A magyar KKV-k mindössze tizedénél kezeli a hátralékokra specializálódott szakember, vagy megbízott a kintlévőségeket.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Így nem meglepő talán az az eredmény sem, hogy a magyar KKV-k közel fele, 48 százaléka elégedetlen a követelésbehajtás eredményével. Kiszámíthatatlannak tartják (hol jó, hol nem) és egy részük néha csak fut a pénze után. Holott nem elhanyagolható pénzösszegekről van szó: majdnem minden ötödik KKV-nek (19 százalékuknak) egymillió forint feletti a kintlévősége, további 19 százaléknak pedig fél- és egymillió forint közötti. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Jagodics a sokak által ismerős érzést, amely szerint “van pénzem, csak nincs nálam”. Utalva ezzel a működést hátráltató egyre jelentősebb méretű kintlévőségre.
A kutatásban résztvevő cégek többsége, 64 százaléka 100 milliós árbevétel alatti vállalkozás, 14 százalékuk 100 és 300 millió forint közötti bevétellel rendelkezik, míg a többi a 300 millió fölötti sávba tartozik (csupán 6 százalékuknál nagyobb az árbevétel az egymilliárd forintnál). A megkérdezettek több mint fele (57%) szolgáltató cég, 19 százalék kereskedő, míg a fennmaradó 24 százalék gyártó és kivitelező cégekből áll.