A társasági adó törvény röviden: mi a társasági adó, mennyi a társasági adó mértéke 2020 folyamán?

Pénzcentrum2020. szeptember 25. 12:02

Mennyi a társasági adó 2020 során, mi a társasági adó törvény és mi a társasági adó számlaszám? Leírjuk, mennyi a társasági adó mértéke, ki kötelezett társasági adó feltöltésre?

A társasági adó törvény egyeseknek első látásra bonyolultnak tűnhet, ám valójában nagyon egyszerű meghatározni, hogy kinél mennyi a társasági adó fizetési kötelezettség. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan változott az elmúlt években a társasági adó mértéke 2020 évéig bezárólag, jelenleg ki kötelezett társasági adó feltöltésére, milyen belföldi és külföldi adóalanyok vannak.

Mi az a társasági adó (TAO)?

A társas vállalkozók alapvetően több adózási forma közül választhatják ki a számukra legkedvezőbb járulékfizetési formát. Az olyan egyszerűsített adózási formák mellett, mint például a KATA, a társasági adó törvény (1996. évi LXXXI. törvény; Tao. tv.) más módszerrel adóztatja meg a vállalkozó jövedelmét, nyereségét. A társasági adó mértéke összefügg a vállalkozás adózás előtti eredményeinek csökkentő vagy növelő tételeivel.

Kinek van társasági adó fizetési kötelezettsége?

A társasági adó alanyainak esetében megkülönböztetjük a belföldi és a külföldi adófizetőket, akik ugyanazokkal a feltételekkel kell, hogy fizessék a társadalmi adó összegét.

1. A társasági adó belföldi adóalanyai:

  • gazdasági társaságok;
  • szövetkezetek;
  • vállalatok: állami vállalatok, állami gazdálkodó szervek, trösztök, bizonyos jogi személyek vállalatai, leányvállalatok;
  • ügyvédi irodák, végrehajtó irodák, közjegyzői irodák, szabadalmi ügyvivői irodák;
  • erdőbirtokossági társulat, vízitársulat;
  • MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program);
  • ERIC (Európai Kutatási Infrastruktúráért Felelős Konzorcium);
  • alapítványok, közalapítványok, köztestületek, egyesületek, lakásszövetkezetek;
  • egyházi jogi személyek;
  • önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak;
  • felsőoktatási intézmények és az általuk működtetett intézmények, diákotthonok;
  • európai területi társulások;
  • egyéni cégek;
  • olyan külföldi személyek, akiknek az üzletvezetési székhelye belföldön van;
  • bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján kezelt vagyon.

2. A társasági adó külföldi adóalanyai:

  • olyan külföldi vállalkozások, amelynek a telephelye (nem összetévesztendő a székhellyel!) Magyarországon van;
  • ingatlannal rendelkező magyar társaság olyan külföldi tagja, aki részesedésének kivonása, elidegenítése során jövedelemhez jut.

Kikre nem terjed ki a társasági adó törvény hatálya?

Kivételek mindig akadnak, ez nincs máshogy a társasági adó törvény esetében sem. A következő speciális piaci szereplők nem esnek a társasági adó törvény hatálya alá:

  • magyar politikai pártok;
  • Magyar Nemzeti Bank;
  • Magyar Távirati Iroda;
  • Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.;
  • Közszolgálati műsorszolgáltatás;
  • Tartalékgazdálkodási közhasznú társaság;
  • Foglalkoztatottak foglalkoztatása céljából létrehozott KHT-k;
  • Közlekedési, hírközlési és vízügyi tartalékgazdálkodási KHT;
  • olyan vállalkozások, amelyek más, egyszerűsített adózási formát választottak;
  • felszámolás alatt álló vállalkozások.

Mikor keletkezik társasági adó fizetési kötelezettség?

Belföldi illetőségű személyeknél azon a napon, amikor közokiratba foglalják a társasági szerződést / azon a napon, amikor létrejött a vállalat. Külföldi társasági adó alany esetén a fiók Cégbírósági bejegyzési napjától kezdve; cégnyilvántartásba nem bejegyzett telephely esetén pedig az első jognyilatkozat megtételének dátumától kötelező a társasági adó megfizetése.

A társasági adó fizetési kötelezettségének megszűnése

Belföldi vállalkozásnál a vállalkozás megszűnésének napjától, vagy attól a naptól fogva, amikor valamilyen okból kikerül az adó hatálya alól (pl. más adózási formát választ, ha teheti). Külföldi adóalanynál a társasági adó törvény hatálya alóli kikerülés a fióktelep cégnyilvántartásból való törlésével, a felszámolási eljárás kezdetétől, a megszűnést eredményező jognyilatkozat megtételének napjától lehetséges.

Mennyi a társasági adó mértéke?

A társasági adó mértéke nagyban függ az adózás előtti eredmény pozitív és negatív korrekciós tételeitől (növelő és csökkentő tételek). Az alap módosulásának célja, hogy a vállalkozó ne tudjon adózatlan jövedelmet kivonni az üzletből, javuljanak a vállalkozási feltételek, ösztönözzék a vállalkozókat a társadalmi feladatvállalásra és kizárják a kettős adózást. Ennek érdekében a társasági adó elszámolása során nem fogadják el a növelő tételeket, amelyek a nem gondos elszámolás következményei, illetve emiatt szankcionálhatják is a vállalkozást.

A társasági adó mértéke 2020 -ig:

  • 1997-2003: 18%
  • 2004-2005: 16%
  • 2006-2007: 16%; 5.000.000 Ft adóalap alatt 10% (feltételektől függően)
  • 2008-2009: 16%; 50.000.000 Ft adóalap alatt 10%
  • 2010-2016: 19%; 500.000.000 Ft adóalap alatt 10%
  • 2017- napjainkig: 9%.
Az adófizetési kötelezettséget a pozitív adóalap után számítjuk, vagyis a társasági adó mértéke 2017 óta a pozitív adóalap 9%-a, amelyet adókedvezmény igénybevételével csökkenthetünk, ha jogosultak vagyunk rá.

Társasági adó kedvezmények

  • Kis- és középvállalkozók kedvezménye;
  • Fejlesztési kedvezmény;
  • Beruházási kedvezmény;
  • Térségi- és egyéb kedvezmények.

A társasági adó bevallása

A társasági adó bevallását az adóévet követő május 31-ig kell megtennünk, ez a dátum a fizetési határidő is. A következő 12 hónapra a társasági adóelőleg bevallása is kötelező, amelyben feltüntetjük az esedékességi időre jutó összeget. Halasztás esetén számoljunk a kamatokkal!

  • A NAV társasági adó bevételi számla száma: 10032000-01076019. Kódja: 101.

Ki kötelezett társasági adó feltöltésre?

Annak van adóelőleg feltöltési kötelezettsége, akinek az adóévet megelőző évben 100.000.000 Ft-ot meghaladó árbevétele volt. A társasági adóelőleg-kiegészítés határideje a tárgyév utolsó hónapjának 20. napja.

Összegzés: kinek kedvez a társasági adó?

A legtöbb vállalkozás a lehető legegyszerűbb, kedvező adózási lehetőségeket keresi magának (KATA, KIVA, EVA), ám számos tevékenység esetében a TAO, vagyis a társasági adó a legkedvezőbb, ugyanis a társasági adó mértéke a korrekciós tételektől függ és vállalkozásonként más-más befolyásoló tényezőkkel kell számolnunk. Vállalkozásindítás előtt érdemes kikérni egy szakember tanácsát, hogy a lehető legjobb adózási rendszert válasszuk!

Címkék:
adozas, társasági adó, tao, vagyonkezelés, vízügy, adótörvények, társasági adó törvény, magyar nemzeti vagyonkezelő zrt, magyar nemzeti vagyonkezelő zrt., nemzeti vagyonkezelő, fejlesztési adókedvezmény, nemzeti fejlesztési bank,