Pénzcentrum • 2016. június 3. 13:05
Ezen a héten a Pénzcentrum kiemelten foglalkozott EU 2012/27/EU irányelvében foglalt energiahatékonysági előírásokkal, illetve azzal, hogyan épült ez be a magyar jogrendszerbe. Kitértünk a kötelező auditálás folyamatára, és az ezzel elérhető hatékonyságnövekedésre, de foglalkoztunk a kiskapunak tekinthető ISO 50001-es szabvánnyal is. Cikkeinkben lehetőséget adtunk olvasóinknak, hogy feltegyék kérdéseiket a témában. Íme a legérdekesebb olvasói megkeresések, és az MVM Partner szakértőinek válaszai.
Mennyi időt vesz igénybe az audit elkészítése? Mi az az utolsó időpont, amikor még neki kezdhetünk, hogy ne kapjon a cég büntetést? Ha nem készül el a cégem időben az energetikai audittal, de már folyamatban van annak az elkészítése, akkor csökkenhet a bírság összege? Mitől függ, hogy mennyit kell fizetnem? Ha bírságot kapok, akkor mennyi időm van annak befizetésére? Hova kell majd befizetnem ezt az összeget?
Az energetikai audit elkészítése minden esetben függ a vállalat méretétől, tevékenységétől és folyamataik összetettségétől, az adatszolgáltatás gyorsaságától és a rendelkezésre álló adatok sorától. Általánosan kb. 1-3 hónapot szoktunk becsülni egy energetikai audit elvégzésére vonatkozóan.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az ellenőrzést követően legfeljebb tízmillió forint bírsággal sújtja azt a nagyvállalatot, amely
- a) a kötelező energetikai auditálást a Hivatal felhívását követő 90 napon belül sem teljesíti, vagy
- b) a kötelező energetikai auditálás ellenőrzése során az együttműködési kötelezettségét - az audit Hivatal felé történő megküldési kötelezettséget is beleértve - nem teljesíti.
A Hivatal a bírság összegének megállapítása során figyelembe veszi a nagyvállalat ellenőrzést megelőző évi, összevont (konszolidált) beszámolója szerinti, ennek hiányában a nagyvállalat nyilvántartása szerinti nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét, továbbá a mulasztás időtartamát.
A bírság ismételten is kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege tizenötmillió forint lehet.
A Hivatal az energetikai audit elkészítésének elmaradása miatt nem szab ki bírságot 2016. december 31-ig. A bírság megfizetésének módját a bírságot kiszabó határozat fogja tartalmazni.
A büntetésről egyelőre csak az energiahatékonysági törvény tesz említést, de mérlegelési joga van a Hivatalnak a büntetés mértékével kapcsolatban, így ha egy energetikai audit folyamatban van, az akár lehet enyhítő körülmény.
A büntetés megfizetésének határidejére vonatkozóan nincs rendelkezés. Minden esetben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a határozatában megjelölt számlájára szükséges az esetleges bírságot megfizetni.
Egy 300 fős, évi 20 milliárd forint árbevételű cég nagyjából mennyit tud spórolni 5 év alatt az ISO 50001 bevezetésével? Finomacél gyártással foglalkozunk, jellemzően autógyártóknak szállítunk be.
A megtakarítás mértéke attól függ, hogy a vállalat milyen célokat határoz meg az ISO 50001 szabvány működtetése során. A szabvány elsődleges célja a CO2 kibocsátás csökkentése, nem pedig a pénzügyi megtakarítás.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Pontosan milyen energiafogyasztókra terjed ki a szabvány, vízfogyasztás optimalizálására is lehet használni?
Az ISO 50001 szabvány valamennyi energianemre kiterjed (villamos energia, földgáz, távhő, geotermia, folyékony üzemanyagok, PB-gáz, biomassza, fűtőolaj stb). Nem energiahordozó, de a vízfelhasználás is kiemelt témakör lehet, különös tekintettel az élelmiszeriparban és vegyiparban.
Kiskapuként említik, hogy amely vállalat működtet ISO 5001-es energiairányítási rendszert, annak nincs szüksége energetikai auditot készítetni. A mi vállalatuk működtet ilyen rendszert, ebben az esetben bármiféle plusz bejelentési kötelezettség, tanúsító okmány bemutatása szükséges, vagy rendelkezik olyan adatbázissal az Energetikai Hivatal, ahol jegyzik az energiairányítási rendszert működtető cégeket?
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a vonatkozó kormányrendeletben definiálja, hogy amely cég ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási rendszert működtet, nem kell energetikai auditot végeztetni. Azonban ez esetben is 4 évente be kell mutatnia az energiairányítási rendszer érvényes tanúsítványát a Hivatal részére.
Az energetikai audit elkészítése, és az értékelés kézhezvételét követően milyen kötelességei vannak a nagyvállalatnak? A vizsgálat során feltárt energiatakarékossági lehetőségek milyen mértékig opcionálisak, illetve mennyi idő áll a vállalat rendelkezésére, hogy végrehajtsanak energiahatékonysági beruházást? Van bármiféle felelősségre vonási vonzata, esetleg bírságolás, ha egy vállalat a következő, négy évvel későbbi audit elkészítéséig sem javít a vállalat energiahatékonyságán?
A vonatkozó Kormányrendelet csak arról rendelkezik, hogy a nagyvállalatnak energetikai auditot kell végeztetnie. Azonban olyan kötelezettséget nem ír elő, hogy az audit során feltárt energia megtakarítási intézkedéseket kötelezően el kell végeznie. Nyilvánvalóan ez az adott nagyvállalat érdeke, hogy a megfogalmazott intézkedéseket elvégezze és ezáltal energia megtakarításokat érjen el.
A kérdésem az lenne, hogy az energetikai audit szempontjából egy egységnek tekinthető-e, ha a cégünk telephelyén több épületben különféle gyártási folyamatok is zajlanak? Vagy ilyenkor ezeket külön egységenként kell kezelni a jelentésben?
Gyakorlati tapasztalat szerint érdemes az egy telephelyen lévő valamennyi létesítményt (iroda, gyártócsarnok, raktár, stb.) külön kezelni és bemutatni. Módszertan szerint lehet ezeket akár csoportosítani, mint ahogy néhányat elhanyagolni (pl. fűtetlen raktár, vagy használaton kívüli csarnok).