Pénzcentrum • 2010. szeptember 15. 11:12
Több ezer vállalkozás jövőjét fenyegeti a forinthoz képest folyamatosan erősödő svájci frank, ugyanis számos cég vett fel ilyen devizalapú hiteleket az elmúlt években - állapítja meg az Atradius Hitelbiztosító legújabb felmérése. A megnövekedett hitelterhek olyan mértékű romlást idéztek elő a fizetési szokásokban, hogy sok szállító attól tart, partnerei hamarosan lehúzzák a rolót, ezért számottevően növekedett az igény a hitelbiztosítók szolgáltatásaira.
Az évtized eleje óta folyamatosan nőtt a vállalkozások hitelfelvételi kedve devizában, a 2008. évi csúcson ez körülbelül 4000 milliárd forintot, és a teljes belföldi hitelállomány mintegy 60 százalékát jelentette. Bár az idén mintegy 22 milliárd forinttal nőtt a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek összege, az elmúlt évekkel ellentétben az új hitelek esetében már a forinthitelek a kedveltebbek. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a devizahitelek a vállalkozások esetében is általában többéves futamidejűek, így még ma is jelentős a devizahitelek aránya. "Bár a nem pénzügyi vállalkozások esetében 2009 óta csökkent az újonnan felvett devizahitelek aránya, a futamidők miatt ma is legalább a fennálló hitelállomány 52-56 százaléka devizaalapú. Azonban a forint idei évben tapasztalt gyengülése nem kedvez a devizában eladósodottaknak, leginkább a svájci frank alapú hitelek lehetnek problémásak" - állítja Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Vanek Balázs szerint az elmúlt hónapokban tapasztalt forintgyengülés ugyan kedvező az exportőröknek, azonban a korábban megszigorított hitelfelvételi előírásokkal együtt negatív hatással van a vállalkozások pénzügyi helyzetére. "Új hitelt csak nehezen, és drágán lehet szerezni, emellett a fennállók törlesztése egyre nagyobb teherrel jár. Ez együtt több száz vállalkozás végét jelentheti igencsak rövid időn belül" - mondta Vanek Balázs. Az idén az első 8 hónapban több csődeljárás indult, mint a teljes 2008-as évben, és bár ezek közül nem mindegyik köthető hitelproblémákhoz, azért az okok között ott vannak - tette hozzá az Atradius vezetője.
Emellett a magyar kkv-szektor nem igazán állít elő exportképes termékeket, hiszen az itt jegyzett mintegy 800 ezer vállalkozás (beleértve a mikrovállalkozásokat is) közül mindössze 5 ezer képes közvetlenül megjelenni az exportpiacokon. Az egész szektor a teljes magyar GDP felét sem állítja elő, a részesedése a teljes exportból pedig 27,8 százalékot ért el 2009-ben. Azaz a magyar kkv-ék kevéssé képesek kihasználni a gyenge magyar deviza nyújtotta előnyöket az export területén, így számukra még inkább negatív az összkép.
A fizetési szokások pedig továbbra sem javulnak. Az Atradius adatai szerint míg az első negyedévben a kkv-k körülbelül negyven százaléka szembesült partnerei fizetési problémáival, három hónappal később már minden második tapasztalta ezt. Mindemellett egyre jobban emelkedik azoknak a partnereknek a száma, akik rendszeresen a számlák lejárta után fizetnek. Továbbra is legveszélyeztetettebb szektorok között van az építőipar és a kereskedelem.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ilyen helyzetekben a vállalkozásoknak különös gondot kell fordítaniuk likviditási helyzetükre, ezért felértékelődött az olyan megoldások szerepe, mint a hitelbiztosítás és a követeléskezelés. Az Atradiusnál az elmúlt időszakban jelentős keresletnövekedést tapasztaltak: a benyújtott igények száma mintegy 20 százalékkal növekedett 2010 első nyolc hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához képest mind a hitelbiztosítási, mind a követeléskezelési konstrukciókat illetően.