Meglepő ország lett a magyarok új kedvence: sorra fordulnak el a régi slágernyaralóhelyektől

Pénzcentrum: Hogyan épült fel az a modell, amellyel ma dolgoztok, és milyen körülmények között indult el a vállalkozás 2016-ban?

Birtók Bence: Igen, 2016 májusában kezdtem az Amerika Neked oldallal, az volt az első, azóta már minden kontinenst lefedünk. Nem indult zökkenőmentesen, az első pár hónapban feljelentettek minket mert szerintük fekete utazásszervezést végeztünk. Kaptunk vizsgálatot, mindent rendben találtak, teljesen jogszerűen csináltunk mindent az első perctől. Nem utazásszervezést végzünk, hanem teljesen más modellben dolgozunk, tanácsadóként. Segítünk az embereknek megtervezni és megszervezni a saját útjukat: szállás, kocsibérlés, programok, hány nap hol, és adunk nekik egy komplett itinert, útleírást, felkészülési dokumentumokat. Ennek kitaláltuk a díjazását is, eredetileg a foglalási ár 10 százaléka volt, most már 14–15 százalékon dolgozunk.

Konkurenciái vagytok az utazási irodáknak?

Szerintem nem. A mi ügyfélkörünk 90 százaléka eleve nem menne utazási irodába. Erről vannak felméréseink is: az Európa Neked indulásakor több mint 5800 kitöltés érkezett, és aki azt mondta, hogy nem érdekelné a szolgáltatás, az inkább magának szervezné meg. Nagyon kevesen mondták, hogy utazási irodába mennének. A mi ügyfelünk alapvetően egyéni utazó, nem akar csoportos útra menni, de nincs ideje vagy kedve megszervezni mindent.

Hogyan kerültél közel az utaztatás világához?

Amikor egyetemi ösztöndíjjal Los Angelesbe kerültem, gyakorlatilag beszippantott Amerika. Bejártam mindent, amit csak lehetett: Hawaiit, New Yorkot, a teljes nyugati partot, azóta még további 7 alkalommal voltam Amerikában. A tájak, a méretek, a kulturális különbségek teljesen más világot jelentettek, és valahogy nagyon gyorsan elkezdtem otthonosan mozogni benne. Miután hazajöttem, az ismerőseim, egyre többen kértek meg, hogy segítsek összerakni az útjukat, hobbiból csináltam, de közben rájöttem, hogy ösztönösen jól átlátom, hogyan kell egy utazást felépíteni, és élveztem is, hogy mások élményeihez hozzátehetek.

Amikor hazaköltöztem, öt évig dolgoztam egy multinál pénzügyi területen, de egyre inkább azt éreztem, hogy nem ez az én világom. Közben folyamatosan jöttek a visszajelzések, hogy mennyire jól sikerültek azok az utak, amiket összeraktam, és elkezdtem komolyabban foglalkozni azzal, hogy ebből lehetne‑e valami több. Lassan összeállt bennem, hogy az amerikai tapasztalat, a szervezési rutin és az a fajta rálátás, amit ott szedtem össze, valójában egy szolgáltatás alapja is lehet. Így kezdtem el felépíteni az utazási tanácsadás ötletét,  először mellékprojektként, aztán szépen lassan ez lett a fő irány. Kitaláltam a koncepciót, vettem egy 50 dolláros template weboldalt, személyre szabtam, és elkezdtem hirdetni Facebookon. Az első hónapban már jobban kerestem, mint a multinál, úgyhogy nagyon gyorsan beindult a dolog.

Meddig bírtad egyedül?

Nagyon szerettem csinálni, de rögtön éreztem, hogy egyedül ez rengeteg. Egy személyben feleltem a marketingért, az üzletvitelért, mindenért. Lassan elkezdtünk bővülni, és 2017 szeptemberében elindítottuk az Ázsiát egy öt fős csapattal. Nekem Ázsia nem volt akkora affinitásom, de maga a koncepció és az üzleti modell egy az egyben másolható volt, átültethető más kontinensre.

Ez az üzleti modell létezett már valahol, vagy te találtad ki?

Nem nagyon tudok ilyenről. Amikor elkezdtem, ez nagyon új volt, most sincs nagyobb ehhez hasonló cég vagy komoly versenytárs, aki ugyanezt csinálná. Van egy-két szabadúszó Instagramon, de ők inkább tartalomgyártásból élnek. Kifejezetten ilyen tanácsadói modellben működő cég tudomásom szerint nem létezik. Nyilván az utazási irodák valamennyire konkurenciát jelentenek, de olyan cég, amely kifejezetten specializált utazási tanácsadóként, ebben az üzleti konstrukcióban működik, mint mi, arról nem nagyon tudok.

Külföldön sem?

Külföldre nem látok rá annyira, nem tudom, ott ez hogyan működik.

Említetted, hogy a díjazásotok most 14–15 százalék. Cél az ennél magasabb jutalék?

Nem tudom, mindig nagy kérdés, ha drágítasz, jobban jársz-e. Lehet, hogy egy ügyfélen nagyobb a profit, de közben sokaknál elérhetsz egy lélektani határt, ami fölé már nem szívesen mennek. Nem egyszerű eltalálni a középutat, már csak azért is, mert vannak nagyon komplex útvonalak sok állomással, amit mélyebb ismeret nélkül az utazó szinte biztosra mondom, nem tudja megfelelően összeállítani magának, ugyanakkor vannak egyszerűbb utak is. Mivel a munkadíjunk nagyjából egységes, inkább abban lehetne gondolkodni, hogy a bonyolultabb utakra magasabb díjat teszünk.

Mi volt 2016-ban, miért tudtatok ennyire bepörögni?

Akkor még az USA elképesztően vonzó úti célnak számított, mostanra a népszerűsége eléggé visszaesett. 2019-ig a forgalmunk 60 százaléka USA volt, Ázsia pedig 40. A Covid után ez teljesen megfordult: 70 százalék lett Ázsia, 30 Amerika.

Miért lett Ázsia ennyire vonzó?

Egy időben ár‑értékben nagyon jó volt. A Covid alatt pedig muszáj volt újragondolni a portfóliót, mert Délkelet‑Ázsia teljesen lezárt. Akkor hoztuk be Zanzibárt, a Maldív‑szigeteket, a Seychelle‑szigeteket és Mauritiust. Ezek a szigetek viszonylag hamar újranyitottak, mert nincs tömeg, könnyebb kontrollálni a beutazást. A kommunikáció is erre épült: minden zárva, de itt lehet nyaralni. Ez a négy desztináció azóta is brutálisan pörög.

Arról nem is beszélve, hogy az USA 2022‑ig gyakorlatilag zárva volt, nagyon szigorú beutazási szabályokkal, másrészt az ország imidzse is sokat változott, sok embernek egyszerűen kevésbé vonzó most, mint korábban. Ebben az elnök személye is benne van.

Ebben a szezonban viszont Ázsia tűnik bizonytalanabbnak.

Igen, a Közel‑Keleten kialakult helyzet miatt. Az átszállások nagy része Dubajon, Kataron keresztül történt, ezek a hubok pedig hetekre lezártak. Most is bizonytalanabb a helyzet, ezért sokan inkább kivárnak.

Érzitek ezt a visszaesést?

Nagyon megérezzük, körülbelül fele annyi megkeresésünk van Ázsiára, mint tavaly. Sokan Európába sem szívesen mennek a kerozinellátási körüli bizonytalanság miatt, bár a hírek vegyesek, a Ryanair és a Wizz Air is egyértelműen úgy nyilatkozik hogy semmilyen befolyással nincsen a nyári járataikra a kialakult helyzet, mégis óvatosabbak az emberek.

Emellett én azt gondolom, a választási év is rányomja a bélyegét a keresletre. Sokan olyan pozícióban dolgoznak, ahol bizonytalan a jövő, ezért nem mernek nagyobb utakat bevállalni. Komoly a piaci bizonytalanság, utoljára 2022-ben volt hasonló mértékű visszaesésünk, amikor kitört az ukrajnai háború. Akkor is volt pár rossz hónapunk.

A 2026-os évet mennyire lehet a Covid-időszakhoz hasonlítani?

Annyira nem rossz, mint a Covid, de azért van visszaesés. Ami jó hír, hogy tavaly és tavalyelőtt másfél éven át csináltunk egy elég masszív szervezetfejlesztést: minden folyamatot, minden szabályzatot felülvizsgáltunk, és kialakítottunk egy új leadkezelési rendszert. Ennek eredményeként idén nagyjából 50 százalékos konverziójavulást értünk el, ami azt jelenti, hogy hiába van jóval kevesebb lead, sokkal hatékonyabban dolgozunk, így árbevételben kevésbé látszik meg a visszaesés.

2027-re javulhat a helyzet az utazási piacon?

Reméljük. A választásoknak vége, sokan már látják, maradnak‑e a helyükön, vagy sem. A geopolitikai helyzet is rendeződik idővel. Szerintem jövőre már jobb lesz.

A magyar piac véges: nem gondolkodtatok külföldi terjeszkedésben?

Volt tervben, de a magyar piacon is rengeteg lehetőség van még, B2B vonalon is, és most dolgozom egy utazói klubtagsági rendszeren. A nagyok is azt mondják, hogy amíg itthon van potenciál, addig nem érdemes szétszóródni. Ugyanakkor a mi szolgáltatásunknak szűk a célcsoportja, az idősebbek nem beszélnek nyelveket, nekik kell idegenvezető. A nagyon fiatalok nem utaznak még önállóan Amerikába vagy Ázsiába. Éppen ezért a mi fő célcsoportunk a 30–55 éves korosztály. Persze változik a célcsoport az idővel, ahogy az utazási szokások is. Mindenre próbálunk reagálni, új dolgokat kitalálni, jelenleg körülbelül 30 tanácsadó dolgozik velünk.

Ők jutalékért dolgoznak?

Franchise modellben működünk, együttműködési megállapodás van köztünk. A cég adja a franchise konstrukciót: az infrastruktúrát, weboldalt, marketinget, rendszereket, a tanácsadók pedig az operatív munkát végzik, a bejövő leadekre reagálnak,

A tanácsadók mind specialisták?

Igen, csak olyanokkal dolgozom, akik azt az egy-két országot nagyon jól ismerik, minimum kétévente kijárnak, heteket-hónapokat töltenek ott. Az Ázsia Neked csapat fele konkrétan novembertől májusig kint él.

Lépten-nyomon azt hallani, egyre többen mesterséges intelligenciával tervezik meg az utazásaikat. A ti tanácsadói munkátokat nem váltja ki teljesen az AI?

Nem, ezt a fajta munkát az AI nem tudja kiváltani. Ugyan sokat fejlődött az utóbbi hónapokban, de még mindig nem száz százalékos a működése, sokszor kitalál dolgokat. Én is használtam AI-t, amikor tavaly Andalúziába mentem, és még így is 30–40 munkaórám volt benne a szervezésbe, és több dologra ráfutottam, ami nem úgy volt, ahogyan elterveztem.Mi az utóbbi időben sokkal személyesebbé tettük a folyamatot.

Mi volt a régi folyamat hibája?

Korábban bejöttek a leadek, kiküldtük az ajánlatokat, és aki akart foglalni, az foglalt. Nem volt interakció, nem volt személyesség. Most viszont már az ajánlatadás előtt beszélünk az ügyféllel pár percet: rákérdezünk, van‑e valami speciális igény, kiderül, hogy nászút, családi utazás, bármi. Az ajánlatadás után is van egy rövid személyes follow‑up. Nem nyomulunk, csak éreztetjük, hogy tényleg foglalkozunk velük.

A cél az, hogy a tanácsadó már abban a pár percben is megmutassa, értője az adott desztinációt. Ha az ügyfél azt érzi, hogy szakértővel beszél, aki olyan dolgokra hívja fel a figyelmét, amire ő nem is gondolt, akkor sokkal nagyobb a bizalom. Ez rengeteget számít.

Európa számotokra viszonylag friss terep.

Korábban is tervezgettem, nem az iráni háború miatt vettük fel Európát a portfóliónkba, csak eddig sosem volt jó az időzítés. Januárban viszont a fejlesztések végére értünk, és azt mondtam, hogy akkor most próbáljuk meg még a szezon előtt elindítani. Készítettünk egy komoly piackutatást, használtunk AI-t is, megnéztük, melyek a top európai desztinációk: Norvégia, Portugália, Olaszország, Spanyolország, és Nagy-Britannia.

Volt valami meglepő a listán?

Norvégia már beindult, majdnem annyi ajánlatkérés jön oda, mint Olaszországba. Azt látom, most nagyon népszerű, simán top 3. De a Balti térség is feljövőben van, Finnország és a környék is nagyon népszerű. Azt reméljük, hogy az Ázsiából eltűnő kereslet egy része itt jelenik meg.

Terveztek új desztinációkat Európán belül?

Vannak ötletek, új országok, új régiók is, de először validálni akarjuk ezt a mostani portfóliót: legyen tapasztalat, feedback, lássuk a konverziót, a megtérülést. Utána lehet bővíteni. Most ez a 8 térség a stabil alap.

Ausztrália mennyire erős desztináció nálatok?

Ausztráliát 2019–2020 körül kezdtük el, aztán a Covid miatt volt egy leállás. Ez egy nagyon speciális piac: nincs nagy volumen, havonta nagyjából 10–15 utasunk van. Messze van, de ahhoz képest nem annyira drága. Engem most kifejezetten meglepett, hogy Sydney-ben és Melbourne-ben nagyjából budapesti árak vannak. A repjegy nyilván nem olcsó, de ha figyel az ember, 350–400 ezer forintért már ki lehet fogni. A kinti élet pedig nem drága: egy átlagos szállás két főre 100 ausztrál dollár körül van, ami nagyjából 20 ezer forint. Szerintem Ausztráliában és Új‑Zélandon sokkal több lehetőség van, mint amit az emberek gondolnak, a legtöbben azt hiszik, hogy megfizethetetlen, pedig nem az. Inkább az a gond, hogy aki oda megy, az három hétre megy, és kevés embernek van ennyi szabadsága. Tíz napra nem érdemes elutazni, ahhoz túl hosszú az utazás. Most szeretnénk bővíteni a kínálatot: Fidzsi például jó kapcsolható desztináció, és vannak még ötleteink.

Sokszor éri az a „vád” a magyar utazókat, hogy árérzékenyek, ezt ti is tapasztaljátok?

Nagyon változó, van egy réteg, aki nem árérzékeny, inkább különleges helyeket és különleges szállásokat keres, észszerű keretek között. És vannak azok, akik a lehető legolcsóbbat akarják, ők általában nem jönnek hozzánk, mert inkább megpróbálják maguknak összehozni az utazást. A mi ajánlási szintünk általában az a kategória, ami jó helyen van, tiszta, normális, megfizethető. A vendégek 80 százalékának ez tökéletes. Tudják, hogy programokon lesznek, a szálláson csak alszanak, így nincs értelme extra pénzt kifizetni luxuskörülményekre. A lényeg a jó lokáció és a tiszta, igényes alap.

Inkább a körutak dominálnak, vagy a városlátogatások?

Nagyon vegyes. Van rengeteg csak‑New York utunk, sokan mennek egy hétre vagy öt napra, és esetleg kiruccannak Washingtonba vagy a Niagarához. A Maldív‑szigetek vagy Zanzibár is egy helyben töltött nyaralás. De vannak olyan körutak is, ahol 8–10–12 állomás van. A weboldalunkon csak Amerikában harmincféle utunk van, Ázsiában még több, ezek az alapkínálat, az ügyfél ezeket variálhatja.

Nyitottak vagytok a módosításokra?

Igen, észszerű keretek között. A konzultáción elmondja az ügyfél, mit szeretne, sokszor persze kiderül, hogy amit elképzelt, az nem reális. Ilyenkor elmondjuk, hogy miért nem jó, és kitalálunk közösen egy működőt megoldást. Az oldalra feltett útvonalak kipróbáltak, jól felépítettek, ideális kombinációk. Kisebb módosítások simán beleférnek: plusz egy éjszaka, más sorrend. De ha valaki teljesen mást akar, azt át kell beszélni. Amerikában például sokan nem érzik a távolságokat, nehezen értik meg, hogy ott mások a viszonyok.

Volt olyan ügyfeletek, aki egyszer maga szervezett meg egy körutat, és utána azt mondta, hogy soha többet, inkább rátok bízza?

 Igen, több ilyen beszélgetésünk is volt. Sokan próbáltak már maguknak összerakni egy nagyobb körutat, és rájöttek, hogy ez rengeteg idő. Egy hét New York persze nem ennyi, de az is simán 30 óra. Mire kitalálod, hol legyen a szállás, hogyan osztod be az idődet, mit hol veszel meg, milyen programok férnek bele — ezekkel rengeteg idő elmegy. A klasszikus nyugati parti körút, San Francisco–Los Angeles–Grand Canyon és társai tényleg 60–80 óra, mire mindent kitalálsz, lefoglalsz, utánanézel. És még így is sokszor kint derül ki, hogy valamit nem jól terveztél.

Ha fent vannak a komplett programok a honlapotokon, nem kockázatos, hogy egyszerűen lelopják az utazók?

Attól, hogy fent van egy váz, még nem tudja magának megcsinálni. Nem tesszük közzé olyan részletesen, hogy azon belül mit csináljon, hogyan ossza be az idejét. Kedvet csinálunk egy programhoz, de onnan még rengeteg munka megcsinálni a teljes utat.

Inkább egy keretet adunk, amilyeneket már az AI is tud csinálni. A hozzáadott érték nem az, ami a weboldalon van, hanem az a tudás és tapasztalat, ami mögötte van, amit az ügyfél tőlünk kap.

Mi az, amit ti foglaltok le az ügyfélnek?

Ez útfüggő. A repjegy mindig benne van, a szállás is. A kocsibérlés desztinációtól függ: van, ahol autó kell, van, ahol robogó. Ha van belső repülés, azt is intézzük. Biztosítást is kötünk, útlemondási és utasbiztosítást. A fakultatív programok közül azokat foglaljuk előre, amelyekre muszáj: például egy olyan vezetett túrát, ami két hónappal azelőtt biztosan betelik. Ami helyben eldönthető, ahhoz adunk útleírást és linkeket, és az ügyfél maga foglalja.

Ha az ügyfelek már úton vannak, számíthatnak rátok, ha segítségre van szükségük?

Igen. Az ügyfelek az utazásaik alatt is fel tudják venni a kapcsolatot a tanácsadóikkal, ha kérdésük lenne vagy probléma adódik, amiben tudunk segíteni. Szerencsére ez ritka, mert az indulás előtt nagyon alaposan felkészítjük az utasainkat: az útleírásainkban minden benne van a helyi segélyhívóktól kezdve a közlekedési tudnivalókon át az étteremajánlásokig és a praktikus tippekig. A legtöbb helyzetet ezek alapján önállóan is meg tudják oldani, de természetesen ott vagyunk mögöttük, ha mégis szükség lenne ránk.

Évente mekkora utasforgalmat kezeltek?

Évente több ezer ügyféllel dolgozunk, az átlagos utas szám három főt, hiszen van, aki egyedül utazik, mások ketten, öten vagy akár hatan. Idén kevesebb a beérkező megkeresésünk, de a folyamataink hatékonysága jelentősen javult, így összességében a helyzet egyelőre fenntartható.

(Képek: Gosztola Judit)

A Pénzcentrum Nagy Utazáskutatása - 2026 

A 2026‑os nyári szezon küszöbén különösen fontosnak tartjuk felmérni, hogyan készülnek a magyarok az utazásra, hiszen az év első fele tele volt bizonytalansággal: tavasszal az amerikai–iráni konfliktus miatt látványosan visszaesett az utazási kedv, választási év lévén óvatosabbak a háztartások, miközben a balatoni szállásárak 10–15 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor az erős forint sokak számára újra vonzóvá tette a külföldi nyaralást. Ezek a gazdasági és társadalmi hatások együtt alapjaiban formálhatják a 2026‑os szezon döntéseit, ezért indítjuk el ismét a Pénzcentrum Nagy Utazáskutatását, hogy pontos képet kapjunk arról, mire költenek a magyarok, mire nem, és hogyan alakítja a bizonytalanság az idei nyarat.