HelloVidék • 2024. március 7. 08:15
Az elhúzódó 2022-es aszály miatt borzasztó képet festett Debrecen egyik népszerű kirándulóhelye, a Vekeri-tó – írja a HelloVidék. De vajon mi várható idén?
2022-ben régóta nem látott, elhúzódó aszály sújtotta Magyarországot, amely következtében szinte teljesen kiszáradt a debreceni Vekeri-tó. A HelloVidék szakemberek segítségével most annak járt utána, hogy mi várható idén nyáron, mi lehet a tó jövője?
A lap első körben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot kereste fel a témával kapcsolatban. Csűrös Krisztián, az TIVIZIG igazgatója pedig a következőket írta lapunknak válaszában:
A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a Vekeri-tó vízellátása kapcsán vízkormányzási feladatokat végez az állami fenntartású csatornákon, így az alábbi tájékoztatást adjuk: a Debrecentől keletre fekvő Erdőspusztai-tározók belvíz tározóként létesültek az 1970-es években, elsődleges funkciójuk ma is a belvíztározás. A Vekeri-tó szintén ebben az időszakban létesült jóléti céllal. A tározók és a Vekeri-tó feltöltése, vízpótlása csak természetes úton, a vízgyűjtőn összegyűlő csapadékból lehetséges, emiatt csapadékszegény időjárás esetén a vízutánpótlás nem biztosított. A 2022. évi rendkívüli aszály idején ezért száradtak ki teljesen ezek tározók. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a Nyírségi területeken lehullott csapadékból lefolyásnak indult felszíni vizeket folyamatosan kormányozza a Debrecen környéki tározók irányába. A Vekeri-tó vízellátása a Kati-éren történő duzzasztás révén biztosítható: a vízszintet csaknem két méterrel megemelve, gravitációsan folyik be a víz a Vekeribe egy összekötő csatornán keresztül. 2023. év elején az akkori csapadékos időjárásnak köszönhetően újra jelentős mennyiségű vizet tudtunk bejuttatni a Vekeri-tóba. A mostani csapadékos télnek köszönhetően jelenleg 150 cm-es vízszint mellett mintegy 170 ezer köbméter víz van a tóban. A többi Erdőspusztai-tározóban – Fancsika I., II., III., Bodzás, Halápi – kialakultak mostanra egybefüggő vízfelületek, további vízutánpótlásuk az érkező csapadék függvénye. A csatornák műtárgyainak üzemeltetésével igyekszünk minél több vizet visszatartani ezekben a létesítményekben. Ami a tározók mesterséges vízpótlását illeti: a vízügy kezdeményezője és előkészítője volt a CIVAQUA programnak, amely mint komplex vízszolgáltató rendszer egyszerre biztosíthatja a természetvédelem, a vízgazdálkodás, valamint az idegenforgalom és rekreációs igények kielégítését Debrecen térségében, a Keleti-főcsatorna vízbázisára épülve. Ez a fejlesztés oldaná meg az Erdőspusztai-tározók és a Vekeri-tó vízutánpótlását csapadékszegény időszak esetén. A fejlesztés első ütemét, a Civaqua-Tócó projektet 15,7 milliárd forintos európai uniós támogatás révén az Országos Vízügyi Főigazgatóság konzorciumi partnereként tavaly év végére fejezte be igazgatóságunk, a Debreceni Önkormányzattal együttműködve. Ennek keretében a Debrecen nyugati részén fekvő Tócó vízfolyás felső szakaszának revitalizációja, új életre keltése történt meg. Ezzel párhuzamosan zajlott a CIVAQUA program következő ütemeinek előkészítése is. Ennek során – ugyancsak európai uniós támogatás révén – egyebek mellett a Nagyerdő, valamint az Erdőspusztai-tározók vízpótlásának műszaki megvalósítási lehetőségeit készítették elő a szakemberek. Ezekre a tervekre alapozva, a fejlesztések mielőbbi megvalósítása érdekében, pályázunk további európai uniós forrásokra.
A debreceni Vekeri-tó fenntartója, üzemeltetője a Nyírerdő Zrt., így a HelloVidék megkereste Juhász Lajost is, a Nyírerdő Zrt. Debreceni Erdészetének igazgatóját a témával kapcsolatban. Az igazgató a portálnak elmondta:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
17 hektáros Vekeri-tó kialakítása 1974-re tehető. A tó tervezői az akkori csapadékviszonyok mellett már előre jelezték, hogy a vízgyűjtőterület nem biztos, hogy kellő vízmennyiséggel tudja a Debrecen környéki közjóléti tavakat, így a Vekeri-tavat ellátni. Számításaik szerint 10 évből egyszer kiszáradhat a Vekeri-tó is. Szerencsére a hidrológiai számítások nem teljesen váltak be, mert csak kétszer száradt ki a Vekeri-tó megépítése óta. A tó flórája- és faunája egy normál alföldi tó élővilágát tükrözte, halak, kétéltűek, vízimadarak lakhelye lett. Az elmúlt év kedvező csapadékviszonyai lehetővé tették, hogy a tó maximális vízszintig fel lett töltve, kora tavaszig. Jelenleg a tó fel van töltve és reméljük ez évben is egy elfogadható vízszinten marad. A Debreceni Erdőspusztákon a Fancsikai- és Mézeshegyi tórendszer tavaiban értékelhető vízmennyiség nincsen, mivel a vízgyűjtőterület vízhozamát maximálisan a Vekeri-tó felé irányították. A térségben a kiszámítható vízhozamokat majd a Civaqua-program adhatja. A csapadékviszonyokban jelentős változásoknak kellene történnie ahhoz, hogy emberi behatás nélkül visszaállhassanak az egész tórendszerben a 90-es években megszokott üzemvízszintek.
Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt