Így mentenék meg a budapesti turizmust: senki sem akar már a fővárosban nyaralni?

Pénzcentrum2022. június 16. 22:00

Szakmai koncepció készült Budapest belföldről érkező turizmusának erősítésére, amihez felhasználták az utóbbi évek vidéken szerzett tapasztalatait is. A kidolgozásban a megyei kereskedelmi és iparkamarák és turisztikai vállalkozások, az országos iparkamara, valamint meghatározó budapesti turisztikai szereplők is részt vettek.

Jobban meg kell mutatni Budapest értékeit, hogy a főváros vonzóbb lehessen a belföldi turisták számára is – ez az egyik tanulsága a belföldi turizmus számára nemrég megrendezett szakmai turisztikai konferenciának. Fontos, hogy az egyre népszerűbb vidéki helyszínek mellett a főváros látványosságaival tovább bővüljön a belföldi utazók által megcélzott desztinációk köre: ebben pedig érdemes az elmúlt másfél évben erőteljes növekedést produkáló belföldi turizmus jó gyakorlatait is felhasználni. Az országos, vidéki turisztikai adatok ugyanis a Magyar Turisztikai Ügynökség előrejelzése szerint néhány éven belül megközelítik vagy elérik a 2019-es rekordév számait. Ezzel szemben a korábban javarészt a külföldi utazókra támaszkodó Budapest nehezebben áll talpra, melyet a résztvevők egybehangzó véleménye szerint a belföldi turizmus erősítésével kell támogatni – derül ki Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közleményéből.

„Az utazás elsősorban az érzelmekre, az élményekre épít. A célunk pedig az, hogy a vidéken élők ismerjék meg Budapestet, ezáltal a belföldi turizmus áramoljon a főváros felé is, hogy az itteni vendéglátás is talpra állhasson. Az élményalapúságot kell hatékonyan megragadnunk, ellesve az egyre népszerűbb vidéki desztinációk fortélyait, hogy a főváros kínálta élményekkel is bővíthessük a belföldi utazók számára kínált menüt. Mindezt célzott támogatási megoldásokkal, infrastruktúra fejlesztéssel, jó marketinggel, de mindenképpen üzleti alapon kell megtennünk. A tegnapi fórum után a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara küldetésének tekinti, hogy összefogja a turizmus szegmenseit és az elmúlt évi »Újra nyitva Budapest« programunkra, valamint az itt elhangzott javaslatokra is alapozva átfogó szakmai javaslatcsomagot állítson össze a főváros és a kormányzat számára” – mondta el a Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Turisztikai Kollégiumának elnöke, Horváth Vilmos turisztikai szakember a rendezvény nyitóelőadásában hangsúlyozta, hogy főváros megismertetését és az itt látható attrakciók újszerű bemutatását már iskoláskorban el kell kezdeni, a régről ismert szervezett kirándulások előmozdításával, ugyanis a jövő belföldi vendégei a mai gyerekek lesznek.

A BKIK turisztikai kerekasztalán részt vevő szakemberek többsége kiemelte a téma kapcsán újszerű vidék és Budapest közötti együttműködés fontosságát, valamint azt, hogy a turizmusban a két régió nem verseng, hanem kiegészíti egymást. Spányik Gábor, a Mahart Passnave vezérigazgatója szerint a turizmusban szemléletváltásra van szükség és a vendégeknek a Covidot követően nagy szükségük van pozitív hozzáállásra. Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. részéről a főváros világszinten egyedi gyógyfürdői adottságait emelte ki, Csordás Imre, az Accent Hotels ügyvezetője pedig a SZÉP kártya jelenlegi, kibővített felhasználását terelné vissza a vendéglátásba.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Gerendai Károly turisztikai és vendéglátóipari szakember szerint egyre nagyobb szükség van a minőségi gasztronómiára való átállásra, ugyanakkor az ágazatnak üzleti alapon kell működnie.  Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója az együttműködés és az integráció szerepét húzta alá. A jelenleginél lényegesen intenzívebb párbeszédet sürgetett Budapest és vidék között, valamint a világszínvonalú kulturális programkínálaton túl kiemelte a kommunikáció szerepét is a főváros értékeinek népszerűsítésében.

Szilvási Krisztina, a Hungexpo részéről arról beszélt, hogy a budapesti közlekedés a rendezvényekkel való harmonizációja is kulcsfontosságú abban, hogy az ide érkezők tovább maradhassanak a városban. Csanda Gergely, a Meex cégcsoporttól a vidéki és budapesti programok összehangolását, valamit a fiatalok és a gyerekek megszólítását hangsúlyozta. Békefi Anna, a Magyar Kongresszusi Iroda elnöke kiemelte, hogy Magyarország már jelenleg is a 12. a világ legnépszerűbb konferencia- és kongresszus helyszíneinek rangsorában. A BKIK képviseletében pedig Szatmáry-Jähl Angéla felhívta a figyelmet az idegenvezetők kiemelt szerepére a fővárosi turizmusban, valamint arra, hogy érdekeiket akár törvényi szabályozással is védeni kellene. Budai Erika, az Unlimited Travel Kft. ügyvezető-tulajdonosa a BKIK által elindított „Újra nyitva Budapest” program turisztikai projektjének eredményeit méltatta. A programban a turizmus és a vendéglátás területén működő önkéntes kamarai tagvállalkozásokkal együttműködve 50 fős kétnapos városnéző túrákat szerveztek a fővárosba mintegy 500 vidéki egészségügyi dolgozó számára a BKIK Szolidaritási Alapjának 25 millió forintos keretéből.

Címkék:
utazás, Budapest, turizmus, belföld, belföldi turizmus,