Pénzcentrum • 2022. február 24. 08:14
Úgy tűnik, extrém alacsonyan van a Dráva folyó vízállása. Talán még soha nem láttunk annyi homokpadot, köveket és a vízbe mosott fatuskót, mint az utóbbi hetekben. Egyes somogyi szakaszon szinte száraz lábbal lehet átkelni a folyóban rejtőző félszigetekre, miközben Barcsnál egyre határozottabban látszanak a második világháborúban felrobbantott egykori Dráva-híd körvonalai. De mi áll az alacsony vízállás hátterében? Mit jelent ez a természet szempontjából? Meddig tart ez a jelenség és milyen hatással van a folyómenti mezőgazdasági területekre? A HelloVidék most többek között ezeknek járt utána.
Aki a téli időszakban a Dráva folyóhoz látogat, annak szokatlan látvánnyal kell számolnia. A vízállás annyira alacsony, hogy hosszasan kell gyalogolni a széles, homokos és csak kissé sáros parton, amíg el tudjuk érni a gyors lefolyású víztömeget. De mi történt pontosan?
Bár a feljegyzések szerint az elmúlt évszázadban hat alkalommal is előfordult, hogy a víz szintje nem érte el a 64 centimétert, ám a hatás mégis extrémnek tűnik. Ráadásul a Dráva Őrtilosnál folyik össze a Murával, és az utóbbi vízállása is jelentősen befolyásolja a Dráva vízszintjét.
Én nem mondanám extrém alacsonynak a Dráva vízállását. Inkább rekordközelinek és az átlagos megszokottnál alacsonyabbnak. A jelenségre természetesen így is különleges, amire a magyarázatot a folyó teljes vízgyűjtő területén kell keresni. A téli időszakban ezeken a magas hegyi területeken a csapadék általában ugyanis hó formájában hullik, ami miatt a felszíni és felszín alatti lefolyás lecsökken. És bár természetvédelmi szempontból ennek az alacsony vízállásnak nincs kiemelt jelentősége, ám súlyosbodó problémaként jelentkezik, hogy a Dráva medre egyrészt a szabályozások, másrészt a vízerőművek miatt egyre mélyül. A kisebb mellékágak már a normál vagy közepes vízszintnél sem kapnak elegendő vízpótlást. A medermélyülésből adódó vízszintcsökkenés fokozódó gondot jelent: a környező erdők és gyepek ugyanis kiszáradnak, a holtágaknak nincs vízpótlása, miközben veszélybe kerülnek az élőhelyek, velük együtt pedig minden vízhez kötött faj, köztük kétéltűek, halak és számos növényfaj. Mindez talajvízszint csökkenést is okoz, aminek a hatása akár több kilométerre is kiterjed, hiszen van egy nagyobb szívó hatása. Emiatt többek között az igen értékes, 100-120 éves tölgyesek is elkezdtek kiszáradni, mert a gyökérzetük nem képes ilyen gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez
– mondta el a HelloVidék kérdésére Hódossy Attila, a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őre. A szakember hozzátette azt is, hogy a vízszínt emelkedése csak a hóolvadást követően, rendszerint márciusban kezdődik, amikor enyhül az idő. A gond elmondása szerint akkor kezdődik, ha ez az alacsony vízszint megmarad a tavaszi időszakra is, mert akkor veszélybe kerül rengeteg élő- és szaporodóhely a folyónál.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)