Pénzcentrum • 2025. szeptember 29. 15:59
Hogyan teljesít egy modern, közterületi wifi-hálózat valós környezetben? A Városliget nyilvános wifi-infrastruktúráját vizsgáló részletes felmérés több héten át zajlott, több mint 700 ezer négyzetméteren, spektrumelemzővel és GPS-alapú mérőeszközökkel. A tanulmány nemcsak a jelerősséget, az eszközpark technológiai szintjét és a hálózati lefedettséget tárja fel, hanem betekintést ad a Liget+ rendszer működésébe, valamint a környező városi wifi-ökoszisztéma aktuális állapotába is. A rögzített több ezer hálózati név között bőven akadtak kreatív vagy humoros elnevezések is – köztük meglepő orosz nyelvű üzenetek, játékos szóviccek és kulturális utalások, amelyek színes képet festenek a környék digitális arculatáról. Az alábbi cikk szerzője informatikus, hálózati szakember.
A Városligeten át ballagtunk a parkolótól a Magyar Zene Házáig, az Operabeavató egyik utolsó előadására. Azon merengtem, milyen kár, hogy csak az utolsó előtti évadtól kapcsolódtunk be ebbe a beszélgetős koncertsorozatba. Körülöttünk az emberek sétáltak vagy a padon ültek, többségük a telefonját nyomkodta. Vajon van itt nyilvános wifi? Elkezdtem keresni azokat az eszközöket, amelyek a hálózatot sugározzák. És hamar meg is lett az első: ott volt a lámpaoszlopon az antennás doboz. Egy hozzáférési pont! Ugyanaz, mint otthon a Wi-Fi router, csak közterületen, sok emberre méretezve. Elhatároztam, hogy szakmai szemmel megnézem, hogyan működik a Városliget nyilvános wifi-hálózata. Sok hétnyi mérés és több mint száz kilométer rollerezés és gyaloglás után azt mondhatom: elég jól.
Park
A nyilvános wifit 2019-ben kezdték kiépíteni, ekkor kerültek ki az első kültéri hozzáférési pontok. Akkoriban a Wi-Fi 5-ös eszközök számítottak korszerűnek, így ezek alkotják az eszközpark nagy részét. Az utolsó jelentős fejlesztés a KRESZ Park környékén történt, ahol már Wi-Fi 6-os berendezéseket szereltek a lámpaoszlopokra. Érdekes módon azonban ezeknél sem kapcsolták be a fejlettebb képességeket, Wi-Fi 5 módban működnek.
Nagyjából a park felében van használható jelerősség, elsősorban a Műcsarnok és a KRESZ Park közötti tengelytől délre. A tervek szerint a kültéri hálózat bővítése az új ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódva folytatódna, vagyis minden új épület köré automatikusan érkezne a wifi is. Csakhogy ezek az építkezések most pénzhiány miatt parkolópályára kerültek, így belátható időn belül nem várható előrelépés a lefedettségben.
Körülbelül 150 eszköz szolgálja ki az átlagos látogatói forgalom igényeire méretezett rendszert. A hálózat elsősorban az épületekben, azok körül, és a gyakran használt sétányokon érhető el. A nagy, nyílt gyepfelületeken – mint a Nagyrét vagy a Királydomb – nincs wifi, így aki fesztiválra, majálisra vagy sportnapra érkezik ide, az jobb híján a mobilnetjére hagyatkozhat.
Egy ilyen felmérés nem abból áll, hogy leülök egy padra és lefuttatok egy sebességtesztet. Mérni kell minden olyan ponton, ahol egy látogató használná a szolgáltatást.
Nem mentem be az épületekbe, se a virágágyások közé, kimaradtak az elkerített építési területek és a Vakok kertje. Viszont bejártam a játszótereket és a kutyafuttatókat, gurultam járdákon és tisztásokon, fák alatt és sportpályák körül, a kondigépek és a pingpongasztalok között – mindenütt, ahol egy látogató előveheti a telefonját, a Kós Károly sétánytól az Ajtósi Dürer sorig. A zöld kacskaringó a bejárt útvonal.
A Városliget több mint száz hektárjából körülbelül hetvenet mértem fel, vagyis bő 700 ezer négyzetmétert.
A táv nagy részét rolleren tettem meg, ahol pedig nem lehetett gurulni, oda gyalog mentem be. A mérések nappal és éjjel vegyesen készültek, hogy kiderüljön, hogyan viselkedik a hálózat különböző időpontokban. Egy spektrumelemző folyamatosan mérte a wifi által használt sávokban a jelerősséget, a frekvenciákat, a csatornaszélességet és a hálózati neveket. Az adatokat egy táblagép rögzítette, és GPS-koordinátákhoz rendelte őket.
A kormányra szerelt kijelző közben nemcsak naplózta a méréseket, hanem térképen mutatta, hol jártam már, és mely területek voltak még hátra, így nekem csak annyi dolgom maradt, hogy guruljak. A mérés eredménye az alábbi hőtérkép, amin a zöld szín jelzi a jó jelerősséget, a sárga az elfogadhatót, a szürke a határérték alatti gyenge jelet, a kék pöttyök pedig a hozzáférési pontokat, amik a wifit szórják.
Az átviteli sebesség le- és feltöltési irányban egyaránt 50–60 Mbps körül alakult. Ettől a tempótól még nem billen meg a téridő, de bőven elég ahhoz, hogy egy sportközvetítést nagy felbontásban, szaggatás nélkül nézhessünk, vagy hogy egy HD videohívás stabilan működjön. A hálózat 2,4 és 5 GHz-en üzemel, de ezzel nem kell foglalkoznunk, mert a telefonok maguk választják ki, hol melyik frekvenciát előnyösebb használni.
Liget+
Eredetileg a Városliget wifijét terveztem felmérni, de menet közben kiderült, hogy ez csak egy darabja a nagy egésznek. A Liget Plusz (vagy Liget+) közösségi rendszer nem csak internetet ad, hanem egy teljes szolgáltatáscsomagot, amely a park élményeit köti össze. Ha úgy tetszik, digitális kulcscsomó a Városligethez.
Regisztráció után ingyenes és kedvezményes szolgáltatások sora válik elérhetővé: a wifi és a köztéri illemhelyek díjmentesen használhatók, a kiállítási és múzeumi belépők kedvezménnyel vásárolhatók, a sportpályák olcsóbban foglalhatók, a gasztropontokon pedig 10% árengedményt kapunk.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A személyes QR-kód elmenthető a telefon tárcájába (Wallet), így a rendezvényekre belépés és a mosdóhasználat egyetlen mozdulattal intézhető, jelszavak és keresgélés nélkül. A rendszernek eddig nagyjából százezer regisztrált felhasználója van.
A parkon túl
A spektrumelemző minden jelet rögzített, ami a Városliget levegőjében ott volt. Így nemcsak a park hálózatáról kaptunk képet, hanem a környező lakóházak, intézmények, mobil hotspotok teljes wifi-állományáról is. A rendszer 2230 fizikai eszköz jelét rögzítette, amelyek összesen 5404 SSID-t sugároztak, közülük minden ötödik rejtett hálózat volt. Ez az arány átlagosnak mondható, más európai nagyvárosokban 15 és 30 százalék közötti értékekkel találkoztunk. Sokan azt gondolják, hogy a rejtett SSID nagyobb biztonságot ad, pedig ettől nem lesz nehezebb feltörni a hálózatot.
Az eszközök életkoráról a használt technológiák árulkodnak. Bár az őskövületek szinte teljesen kikoptak, a legnagyobb arányt (43%) még mindig egy 16 évvel ezelőtti szabvány, a Wi-Fi 4 képviseli. Ezt követi a Wi-Fi 5 (36%), a Wi-Fi 6 pedig nagyjából az állomány egyötödét adja. A legújabb technológiákból (Wi-Fi 6E vagy Wi-Fi 7) mindössze két eszköz bukkant fel, amelyek a gyakorlatilag üres 6 GHz-es sávban is működhetnek, és sokkal gyorsabb adatátvitelt biztosítanak. Míg az átlagos internetsebesség szempontjából Magyarország jócskán az EU-átlag fölött teljesít, az eszközparkban már lemaradás mutatkozik az általunk mért nyugat-európai nagyvárosokhoz képest.
A hálózati nevek mindig mesélnek valamit a helyről és az ott élőkről, a Városliget környékén pedig kifejezetten színes képet festettek. A legtöbbször a park saját SSID-ja, a LIGET+ bukkant fel, ezt követték a szolgáltatói hálózatok alapértelmezett nevei, amiket a felhasználók változatlanul hagytak. A sok sablon mellett azonban bőven akadtak szellemes, vicces elnevezések is. De hát mit várjunk attól a néplélektől, amibe Romhányi, Laár és Geszti karcolta bele a játékosság és önirónia rímeit?
Nyelvi poénok sorakoztak, mint a BaromEter, az itthome, a Mittudomain, a NagyONcsatlakozz, a qqriq vagy a vajerlessz_konekson. Mások morgolódva vagy elijesztően üzentek a külvilágnak: ingye internet ha …, Ehh, ha ennyire kell… vagy a klasszikus GetoffmyLAN. A cukiság is ott hullámzott a levegőben, erről tanúskodott a Nyúlvacok, Macinet, csillamponi, Fulesbagoly, Miau vagy a Rosszcsontok nevű hálózat. Akadtak, akik inkább tekintélyt sugároztak (ATOMBOSS, Cosanostra), és voltak, akik felvállalták, hogy az égvilágon semmiféle identitásproblémával nem küzdenek (puncus).
Feltűnt néhány külföldi SSID is: például az orosz Комната для отд.v, ami nagyjából pihenőszobát jelent.
Az angol nyelvű nevek közül a WinniethePooch és a WiggleButt volt a legszellemesebb. Előbbi a Micimackó (Winnie the Pooh) kifordítása, ahol a „Pooh” helyére a „Pooch” (kutyus) került, utóbbi pedig riszáló feneket jelent, ahogy a kutya örömében csóválja a farkát. Mindkettő ugyanabból az eszközből származott, és egyértelműen egy játékos, kutyás kötődésű felhasználóra vall. Összességében fantáziadúsabb a felhozatal, mint amit Helsinki, Edinburgh, Liverpool, Portó, Vigó és Párizs városrészeiben együttvéve találtam.
A Liget Projekt nem pusztán kulturális fejlesztés, hanem egyszerre szól a városról, a közösségről, a szabadidőről és arról is, hogyan gondolkodunk magunkról. Menjetek ki a Ligetbe, amíg jó az idő! Sétáljatok, sportoljatok, nézzétek meg a várost felülről, hallgassatok koncertet, látogassátok a kiállításokat, és közben simán streameljetek, mert ezt tudja egy XXI. századi közpark. Sok ilyet kérünk még!
* A cikk szerzője informatikus, hálózati szakember