Pénzcentrum • 2025. április 16. 15:15
A digitális adattárolás rejtett költségei egyre nagyobb terhet jelentenek mind pénzügyi, mind környezeti szempontból. Miközben folyamatosan fizetünk a felhőalapú tárolóhelyekért, adatfogyasztásunk exponenciálisan növekszik, ami komoly környezeti következményekkel jár.
"A felhőtárhelye majdnem megtelt." Ez a hat szó félelmet kelt minden digitális felhalmozó szívében. Sokunk számára ismerős a jelenség: folyamatosan újabb tárhelyeket vásárolunk, mégis állandóan a kapacitás határán egyensúlyozunk. Az iCloud, Google Drive, Dropbox szolgáltatásokra előfizetünk, és a költségek lassan, de biztosan emelkednek - tudósított az Independent.
Az O2 mobilszolgáltató közelmúltbeli kutatása szerint a brit mobiltelefon-használók 42 százaléka fizet kiegészítő tárhelyért, és a millenniumi generáció tagjai körülbelül hatszor annyit költenek erre, mint a boomerek. A fényképek, videók és a nem használt alkalmazások a fő tárhely-fogyasztók. "Mindannyian hozzászoktunk ahhoz, hogy a felhőtárolót digitális szemétlerakóként használjuk," mondja Adela Mei digitális stratéga és fenntartható üzleti coach.
A legtöbben napi szinten használunk valamilyen digitális felhőszolgáltatást, de kevesen értjük pontosan a működését. "A felhőtárolás lehetővé teszi, hogy fájlokat, például fényképeket, dokumentumokat és videókat az interneten tárolj a telefonod vagy számítógéped helyett," magyarázza Tom Jackson professzor, a Loughborough Egyetem digitális dekarbonizációs programjának társvezetője. A Google, Apple és Amazon, valamint más felhőszolgáltatók "hatalmas adatközpontokat működtetnek több ezer szerverrel, amelyek biztonságosan tárolják a fájljaidat".
Ahogy életünk egyre inkább az online térben zajlik, egyre több adatot generálunk. 2010-ben például világszerte két zettabájt (ez egymilliárd terabájt, és egy terabájt ezer gigabájtnak felel meg) adat keletkezett. Tíz évvel később, 2020-ban ez a mennyiség 32 zettabájtra nőtt. Idén becslések szerint körülbelül 180 zettabájt adat jön létre globálisan, ami "több mint 6,8 milliárd évnyi folyamatos, kiváló minőségű Netflix-streamingnek felel meg", mondja Jackson kollégája, Ian Hodgkinson professzor. "Ha az adatfogyasztás változatlanul folytatódik, az adatok által generált villamosenergia-igény 2033-ra meghaladhatja a globális villamosenergia-termelést" - figyelmeztet Hodgkinson.
A személyes adattárolásért fizetett összegek bosszantó növekedésénél sokkal aggasztóbbak a környezeti következmények. Az adatközpontok ma már több kibocsátásért felelősek, mint a légiközlekedési ipar. A nagy teljesítményű processzorok "nagy és állandó elektromos betáplálást igényelnek", mondja Jackson, és minden merevlemeznek és biztonsági mentési eszköznek "bekapcsolva és hozzáférhetőnek kell maradnia" arra az esetre, ha egy ügyfélnek szüksége lenne rá.
A szerverek hűtése szintén rendkívül energiaigényes folyamat. Sok adatközpontban hideg vizet vezetnek a szerverek körül, mivel a folyadék használata körülbelül 3000-szer hatékonyabb, mint a légrendszer. Ez "gyakran a központ teljes energiafelhasználásának akár a felét is kiteheti", mondja Martin Butler, a Vlerick Business School digitális átalakulás professzora. Több adat több energiát igényel több szerver működtetéséhez és hűtéséhez, ami nagyobb szén-dioxid-kibocsátást eredményez.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Érdemes megjegyezni, hogy a felhőalapú adattárolás 5-20 százalékát egyéni fogyasztók használják (nem vállalkozások), mondja Butler, és sokunknak "meglehetősen rossz adathigiéniai gyakorlatai vannak, például 10 képet készítünk, amikor egy is elég lenne, vagy soha nem tisztítjuk a személyes adatainkat". De ez, jegyzi meg, "eltörpül amellett, amit a nagy vállalatok tesznek". A közösségi média óriásai és a médiacégek hatalmas mennyiségű adatot generálnak és fogyasztanak célzott hirdetéseken, videótartalmakon keresztül.
Mit tehetünk egyénileg? "Az egyéni cselekedetek, például a régi fájlok vagy fényképek törlése, különbséget jelenthetnek, még ha önmagukban kicsinek is tűnnek," mondja Olivier Subramanian, a BJSS felhőtanácsadási vezetője. "Bár a felhőlábnyomod jelentéktelennek tűnhet, milliárdnyi felhasználóval megszorozva a hatás jelentőssé válik."
Adela Mei azt javasolja, hogy rendszeresen takarítsuk digitális adatainkat, és kérdezzük meg magunktól: "Szükségem van rá? Használom? Élvezem?" Az e-mailek rendszeres tisztítása is segíthet felszabadítani a felhőtárhelyet. Használhatunk tárolóbarátabb formátumokat a képeinkhez, és beruházhatunk fizikai tárolóeszközökbe, például hordozható merevlemezekbe a ritkán használt fájlok tárolásához.
"Csak azért, mert az adat láthatatlan, nem jelenti azt, hogy karbonsemleges," figyelmeztet Jackson professzor. "Minden fájlnak van lábnyoma." Ideje, hogy megváltoztassuk gondolkodásunkat adatainkról, és figyelembe vegyük a nagyon is valós következményeket, emlékezve arra, hogy a költség több mint pénzügyi.