Jeki Gabriella • 2025. január 6. 16:01
A mesterséges intelligenciának javítania kell a közszolgáltatásokat és az inkluzív digitális stratégiákat, szükséges szerepet vállania az ifjúsági prioritásokban és a nemek közötti esélyegyenlőségben. Többek között ezekre a megállapításokra jutott a Régiók Európai Bizottsága (CoR) azon az EuroPCom rendezvényen, ahol regionális és helyi vezetők gyűltek össze, hogy megvitassák a mesterséges intelligencia közirányításra gyakorolt hatásait. Az online platformra a Pénzcentrum is meghívást kapott, ahol a főszerepet azok az intelligens stratégiák kapták, amelyek épp úgy felhasználhatók majd az energia- vagy a hulladékgazdálkodásban, mint a közigazgatásban.
Ma már nem kérdés, de nem is a jövő feladata: a mesterséges intelligenciára való átállás itt van és már nem csak kopogtat, hanem szó szerint dörömböl az ajtónkon, hogy az életünk egyre több területét szője át. Egyre több helyen alkalmazzák, a jó – és rossz – gyakorlatok száma folyamatosan gyarapszik és ezzel párhuzamosan gyűlnek a felvetődő kérdések is.
Egyre szélesedik a mesterséges intelligencia szakadék
Az EuroPCom tematikus fórum egyfajta dinamikus platformként szolgált a stratégiák, kihívások és innovatív megközelítések megosztásához.
Forradalmasíthatjuk a mesterséges intelligencia felhasználását és áttörést érhetünk el az átláthatóság terén, de a valódi kihívások csak most kezdődnek. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy világos és könnyen hozzáférhető információt nyújtsunk a kapcsolódó kezdeményezésekről, és lehetőségeket teremtsünk a közvélemény visszajelzéseire. Az egyik fő kihívást az úgynevezett „mesterséges intelligencia szakadék” kialakulása jelenti, amely már most látszik és elkülöníti azokat, akik teljes mértékben ki tudják használni ezeket a technológiákat és azokat, akik nem. Ennek kezelésére egyfajta mesterséges intelligencia „ökoszisztémák” létrehozását ösztönözzük a különböző közigazgatási szinteken: helyi, határokon átnyúló, régióközi és transznacionális szinteken. Egyesíteni kell a helyi és regionális hatóságokat, az akadémiai szférát és a magánszektort, hogy meg tudják osztani a tudásukat és közös megoldásokat dolgozzanak ki. Ez segíthet a koherens, skálázható megoldások kialakításában
– magyarázta Alberto Cirio, a véleménytervezet előterjesztője és képviselője.
A mesterséges intelligencia hatása már több európai országban jól látható a városi mobilitás javításában, az épületek energiafelhasználásának optimalizálásában, a hulladékgazdálkodás fejlesztésében vagy a szennyezési adatok elemzésének hatékonyságában. A közigazgatásban például automatizálja az ismétlődő feladatokat, javítja a belső folyamatokat, és jelentősen növeli az állampolgárokkal való kapcsolattartás minőségét. Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia alapú rendszerek gyorsabb és pontosabb válaszokat adhatnak a állampolgári megkeresésekre, valamint könnyebb hozzáférést nyújtanak az információkhoz és szolgáltatásokhoz – még a csúcsidőkben is.
Az adminisztratív hatékonyság is jelentősen javult a mesterséges intelligencia által támogatott, automatizált döntéshozatali rendszerek révén; ezek a megfelelő mértékben gyorsítják az ügyintézési folyamatokat és ellenőrzik a benyújtott dokumentumokat. Az olaszországi Piemont régióban például széles körben alkalmaznak úgynevezett chatbotokat, amelyek javítják az emberek és a közigazgatás közötti kommunikációt. A gépi tanuláson alapuló rendszerek segítik az elektronikus levelezés hatékonyabb kezelését. A mesterséges intelligencia és természetes nyelvfeldolgozási technológiák segítségével egyfajta érzelemelemzést is végeznek, ami az állampolgári elégedettség mérésére szolgál.
Az a bizonyos szemétkérdés
De itt álljunk meg egy pillanatra. Hulladékgazdálkodás? Vajon mit tehet a mesterséges intelligencia a szemétszállításban és a hozzá kapcsolódó kérdések megoldásában. A kérdéssel több javaslat és tanulmány is foglalkozik. A mesterséges intelligencia ugyanis számos módon képes javítani a hulladékgazdálkodást, mivel segíthet az erőforrások hatékonyabb felhasználásában, a hulladék mennyiségének csökkentésében és a fenntarthatóság növelésében. És most lássunk néhány konkrét példát:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
1. Hulladékosztályozás és újrahasznosítás automatizálása
- Gépi tanulás: a mesterséges intelligencia képes a hulladék azonosítására és osztályozására, például különválasztani az újrahasznosítható anyagokat (papír, műanyag, üveg) a nem újrahasznosítható hulladéktól.
- Robotkarok használata: a mesterséges intelligencia alapú algoritmusokkal működő automatizált rendszerek gyorsan és pontosan válogatják a hulladékot, és csökkenthetik az emberi hibák számát.
2. Adatvezérelt hulladékkezelési rendszerek
- Okos kukák: a mesterséges intelligenciával felszerelt, úgynevezett „okos kukák” érzékelőkkel mérik a töltöttségi szintet és értesítik a hulladékszállítókat, mikor szükséges az ürítés. Ez csökkenti a fölösleges szállításokat és a kapcsolódó üzemanyag-felhasználást.
- Hulladékmennyiség előrejelzése: a mesterséges intelligencia modellezheti és előre jelezheti a hulladéktermelés mintázatait, ami optimalizálhatja a hulladékszállítást és az újrahasznosítást.
3. Fenntartható várostervezés támogatása
- Hulladékáramlás modellezése: a mesterséges intelligencia alapú analízisek segíthetnek megérteni, hogy egy adott városban vagy régióban hogyan mozog a hulladék, és ezáltal hogyan lehet a gyűjtési rendszereket javítani.
- Erőforrás-felhasználás optimalizálása: az adatelemzés és a szimulációk lehetővé teszik, hogy a városok fenntarthatóbb rendszereket vezessenek be.
4. Újrahasznosítási folyamatok hatékonyságának növelése
- Anyagösszetétel elemzése: a mesterséges intelligencia gyorsan elemzi a hulladékok anyagösszetételét, hogy a megfelelő újrahasznosítási technológiákat alkalmazzák.
- Minőségellenőrzés: az algoritmusok észlelhetik az újrahasznosítható anyagok szennyeződéseit, amelyek akadályozhatják az újrahasznosítást.
5. Illegális hulladéklerakók azonosítása
- Drónok és műholdak: a mesterséges intelligenciával vezérelt drónok és műholdak felderíthetik az illegális hulladéklerakókat, illetve nyomon követhetik ezek változását, kialakulását, stb.
- Kép- és adatelemzés: a képelemzésen alapuló mesterséges intelligencia azonosíthatja a környezetkárosító hulladéklerakási tevékenységeket.
6. Tudatosság növelése és oktatás
- Személyre szabott ajánlások: a mesterséges intelligencia segíthet az embereknek megérteni, hogyan csökkentsék a hulladéktermelést, például személyre szabott tanácsokat adhat az újrahasznosításhoz.
- Környezetvédelmi kampányok: adatokra épülő, célzott kampányokkal segítheti a közösségeket abban, hogy fenntarthatóbb életmódot folytassanak.
7. Körforgásos gazdaság támogatása
- Hozzáférhetőség javítása: a mesterséges intelligencia támogatja a használt anyagok és termékek hatékonyabb nyomon követését, ami elősegítheti a körforgásos gazdaság működését.
- Innováció elősegítése: azonosíthatja azokat az új anyagokat és technológiákat, amelyek fenntarthatóbb hulladékkezelést tehetnek lehetővé.
A mesterséges intelligencia ebben a megközelítésben tehát nemcsak a hulladékgazdálkodás hatékonyságát növeli, hanem hozzájárulhat a környezeti fenntarthatóság és a gazdasági fejlődés előmozdításához.
Elszámoltatni a mesterséges intelligenciát
A megmagyarázható és átlátható mesterséges intelligencia kulcsfontosságú. Ezt jelentették ki a fórumon, ahol a megjelentek olyan rendszerek mellett érveltek, amelyek érthetőek és elszámoltathatók.
Mint városi képviselő és mesterséges intelligencia és robotika területén doktorandusz hallgató, két szerepemben is látom a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai kihívásokat. Kutatásomban az adathalmazokban és algoritmusokban rejlő tudattalan torzításokkal foglalkozom és kijelenthetem, hogy az átlátható és elszámoltatható mesterséges intelligencia kulcsfontosságú. Elengedhetetlenek a célzott oktatási és képzési programok, amelyek segítenek áthidalni a nemek közötti szakadékot. Úgy látom, hogy a mesterséges intelligencia eszközök eleve torzítottak az alkalmazott adathalmazok és a fejlesztői csapatok sokszínűségének hiánya miatt; ráadásul a nők reprezentációja még mindig aránytalanul alacsony a STEM (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) területeken
– emelte ki az EuroPCom fórumon Dialekti Athina Voutyrakou athéni önkormányzati képviselő és mesterséges intelligencia és robotika területének doktorandusz hallgatója.
Arra ösztönözte a helyi önkormányzatokat, hogy legyenek élenjárók az algoritmusok elszámoltathatóságának biztosításában, a torzítások felmérésében és az átlátható adatkezelési keretrendszerek bevezetésében. Dialekti Athina Voutyrakou úgy véli, ezek az intézkedések biztosíthatják, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések és alkalmazások összhangban legyenek az inkluzív értékekkel. Hasonlóan fontosnak tartja, amit más szakértők is hangsúlyoztak: a mesterséges intelligenciának képesnek kell lennie arra, hogy egyenlő hozzáférést biztosítson a szolgáltatásokhoz, valamint hogy a közösségek igényeit tükröző, aktív lakossági részvétellel kialakított szabályozások születhessenek.