Sokkoló, ami kiderült a hazai albán pékségekről: ezzel etetik valójában a vásárlókat + videó

Pár éve a Pénzcentrum arra vállalkozott, hogy egy vadonatúj műfajban, videóblog formájában magyaráz el fontos vagy épp izgalmas gazdasági és pénzügyi történéseket. Most ezek közül válogattuk ki a 2023-as év legrelevánsabb, a gazdasághoz köthető videóit.

Az Ecom sztori: átverés vagy az évszázad üzlete?

Három éve, tehát 15-16 évesen kezdtek bele az online kereskedésbe, és mostanra olyan elképesztő magasságokig építették a vállalkozásukat, hogy ők leginkább már csak megosztani szeretnék ezt a tudást más fiatalokkal. Nem rejtik véka alá a vagyonukat, és az életmódjukra talán a fényűző a legjobb kifejezés, legalábbis a videóikban szinte mindig csak ez az üzenet – ők az Ecom Tesók, akikkel és akiknek a bizniszével a Pénzcentrum videóblogja, a CashTag, idén több epizódban is foglalkozott.

Az első, leleplező videónk elég nagy port kavart, jó ideig a YouTube is letiltotta egy rejtélyes bejelentés miatt, ám ez a CashTag csapatát nem tántorította el attól, hogy újabb videót készítsen a pénzükkel kérkedő tesók családi hátteréről, valamint arról a termékről, amely a webshop-biznisz egyik zászlóshajójává nőtte ki magát.

Röviden Ecomékról: a fivérek az ecommerce-dropshipping üzletágban tevékenykednek, rendre beszámolnak az üzleti sikereikről, és azzal kérkednek, hogy mennyire jól élnek, járják a világot, drága szállodákban szállnak meg. A sikerhez vezető út titkát pedig saját "tanfolyamukon" osztják meg.

A két fivér „winner terméke” nem más, mint egy elsőre dizájnosnak, kézművesnek látszó, magyar gyártmányként eladott kés-termékcsalád. Videónkból kiderül ugyanakkor, hogy a Hortobágyi Konyha márkanéven futtatott késekbe rendre bele lehet futni különféle Facebook-hirdetésekben, pláne a karácsony közeledtével. A termékek nem teljesen olyanok, amilyennek a lerások alapján hinnénk őket, és ezen felül az is kiderült, hogy ugyanezeket a késeket több országban is árulják, más-más márkanév alatt, sok esetben a tesókéval teljesen megegyező webshopdizájnnal - csak épp mondjuk tiroli késként promózva a termékeket.

Az egyik terméket, amelyet a Hortobágyi oldalán 11 999 forintért árulnak (Black Friday alkalmából 50 százalékkal leértékelve), a CashTag csapata megtalálta az Ali Expressen 20 dollárért, azaz kb. 7000 forintért. Az árkülönbség pedig jól tükrözi az Ecom Tesók által kínált minőséget.

Mindenesetre bár a fivérek által kínált kések bóvli számba mennek, azok mégis kelendők a piacon. Legalábbis erre enged következtetni, hogy a srácok már hosszú ideje végzik a tevékenységüket, vagy ahogyan a videóikból kiderül, dúskálnak a vaskos profitban. Nem önzőek ugyanakkor, tudásukat és sikerük kulcsát bárkinek felajánlják, aki részt vesz a saját, több lépcsőből álló képzésükön. Aminek meg is kérik az árát: az 5 részből álló tanfolyam díja videónk készültekor 1500 euróba került, ami augusztus 23-i középárfolyamon számolva mintegy 575 000 forintot jelentett. 

Ám mint kiderült, még ennyi pénz sem elég ahhoz, hogy valaki személyesen megismerje Ecomékat, sőt, a képzésre való jelentkezés során többféle misztikum is körüllengi a tesókat, akiknek igazából még az igazi nevét sem lehet megtudni. Az viszont egyértelműen kiderül, hogy a cégeik háttere titkos, ráadásul azok a világ más-más országaiban vannak bejegyezve.

Tömegek titkolják el vagyonukat

Izgalmas kísérletbe kezdett a Pénzcentrum még februárban, aminek célja nem volt más, mint hogy felmérjük a magyar emberek pénzhez való viszonyát, pénzügyi tudatosságát. Az elmúlt évek egyik legfelkapottabb trendje Amerikában ugyanis az, hogy a TikTokra készült videókban gyanútlanul sétáló járókelőknek szegezik a kérdést: „Mennyi pénz van most éppen a bankszámládon?”. A formátum a tengerentúlon már annyira elterjedt, hogy szinte az emberek már várják a kérdést, és talán már egy kész válasz is van a fejükben, Magyarországon azonban teljesen más a helyzet. A pénzügyi kultúránk ugyanis hagy némi kívánnivalót maga után.

A Cashtag videójában egyébként megszólalt Dr. Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem, Kommunikáció-és Médiatudomány Tanszékének docense, aki elmondta:

Mindenképpen zárkózottabbak a közép-kelet európai emberek ebben a témában is, mint a tőlünk nyugatabbra élők. Megvannak ennek a sajátos történelmi okai, de ez nem egy egytényezős rendszer. Benne van a közbizalom alacsony szintje, az általános titkolózás és bizalmatlanság az állammal szemben, ami egyfajta büntető, sarcoló szerepet tölt be sokak szerint.

Ezután pedig a transzparencia fontosságára hívta fel a figyelmet:

Akár pénzügyi tudatosságról, akár média tudatosságról, és lehetne folytatni a sort, nagyon lényeges dolgok, hogy sokat beszéljünk róla, minél fiatalabb kortól, nyilván az adott fejlettségi szintnek megfelelően. Ha pénzügyi tudatosságról beszélünk, sajnos nem kielégítő a hazai helyzet. A köznevelési rendszerben csak vázlatosan jelenik meg a pénzügyi tudatosság, a fenntartható gazdálkodás és a személyes pénzügyi menedzsment kérdésköre.

Tényleg 50 ezer forintba kerül egyetlen nap nyaralás a Balatonnál?

A nyári szezon beköszöntével nem csak a kánikula jelenik meg, de az olyan hírek is napvilágot látnak, melyek azt ecsetelik, hogy mennyire drága manapság a nyaralás a Balatonnál, a lángosokat pedig aranyáron mérik. A Pénzcentrum is természetesen minden évben szorgalmasan beszámol arról, hogy mennyibe kerül a sör, mennyit kell fizetni a fagyiért a magyar tenger partján, és hogy mindez hogyan viszonyul az előző évi árakhoz. Rendre kiderül: a Balaton nem olcsó, de manapság semmi sem az. Ráadásul az idei évben az infláció csak lassan csitult, 2023. májusában még mindig 20 százalék feletti értéket mért a Központi Statisztikai Hivatal, és ekkor még mindig az élelmiszerek drágultak a legnagyobb mértékben.

Nem véletlen, hogy a Pénzcentrum Cashtag nevű vlogjának két száguldó, pontosabban vakációzó riportere elhatározta, a saját szemükkel nézik meg az árakat a Balatonnál, és töltenek el egy remek napot a magyar tengernél. Ám hogy a történetüket megbolondítsák, egyikük a lehető legolcsóbbra akarta kihozni a napját, míg másikuk amolyan „hurrá nyaralunk” alapon impulzív fogyasztásba kezdett. Az eredmény önmagáért beszélt:

A Cashtag videójában megszólalt egyébként Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke, aki nyilatkozott többek között a partmenti árak alakulásáról, a vendéglátósok nehéz helyzetéről, és a zord külső körülmények árfelhajtó hatásairól is.

A megemelkedett élelmiszerárakat mindenki tapasztalhatja a bevásárlások alkalmával, ennek pedig a vendéglátósok is ki vannak téve: ők sem kapják olcsóbban a sajtot, a tejfölt vagy éppen az étolajat. És mindezeken felül még az idevándorló munkaerő szállásáról is gondoskodniuk kell, hiszen sokan nem a Balaton környékén laknak, csupán a szezon pár hónapjára költöznek ide

– közölte. A szakember emellett kifejtette véleményét a tengerparti és a balatoni nyaralás összehasonlításáról is. Szerinte az áremelkedéssel külföldön is számolnia kell mindenkinek, hiszen az infláció egész Európát sújtotta, sőt, az energia és a benzin árának emelkedése is jelentős volt. Így ő nem tartja reálisnak azt, amikor arról beszélünk, hogy egy adriai nyaralás olcsóbb, mint a balatoni.

Így élnek az ország legszegényebb, és leggazdagabb településén

Komoly vállalkozásra szánták el magukat szeptemberben a CashTag riporterei, ellátogattak Magyarország legszegényebb és leggazdagabb településeire. Munkájuk során arra keresték a választ, hogy vajon mi lehet az oka, ha egy település és annak lakói nagyon rossz anyagi helyzetben vannak és hogyan lehet egy település hihetetlenül gazdag?

Az eredmények önmagukért beszéltek. A leggazdagabb település okozta a legnagyobb meglepetést, miután kiderült, hogy a gyönyörű családi házak, tökéletesen rendezett utcák és jó állapotú utak helyett egy borsod vármegyei kis zsákfalu Tornakápolna áll a lista első helyén. A települést ráadásul összesen 14-en lakják, és az egy főre eső nettó belföldi jövedelem egy évben nagyjából 4 304 219 forint. A Pénzcentrum több ízben próbálta elérni a polgármestert, azonban az előzetesen elküldött e-mailre és a telefonos megkeresésére sem volt hajlandó érdemben válaszolni. Végül, egy a neve elhallgatását kérő ott élő lakos adott interjút, hogy hogyan lehet, hogy a községük számít Magyarország leggazdagabb településének.

Tornakápolnával szemben az ország legszegényebb települése nem okozott csalódást. A leggazdagabb településtől csupán néhány kilométerre található községet, Tornanádaskát a friss népszámlálási adatok alapján 752-en lakják (az alpolgármester a videóban 850-et említ), és az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem egy évben mindössze 187 773 forint, azaz kerekítve havi 15 648 forint. A község alpolgármestere, Toldi Richárd nem bujdokolt a kameránk elől, a vele készített interjúnkban elmondta, a legnagyobb problémát a munkanélküliség jelenti a községben. A munkaképes felnőttkorú lakosság kevesebb mint 10%-a rendelkezik munkahellyel, ráadásul a dolgozók bére is meglehetősen alacsony.

Tényleg megfigyelik, lekövetik a bankszámlánkat?

"Készpénz lesz vagy bankkártya?" – egy átlag vásárló milliószor hallhatja az alábbi kérdést fizetésnél a boltokban, trafikokban, bárokban, de szinte minden olyan helyen, ahol valaha fizetnie kellett. Október elején ráadásul különösen nagy hangsúlyt kapott ez a kérdés, miután kiderült, hogy Magyarország vezető politikusai – noha a csapból is az ellenkezője folyik – a készpénzes fizetést részesítik előnyben. A Pénzcentrum vlogja, a Cashtag ezért feltette a kérdést: vajon jól teszik-e? Emellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon a magyar lakosság hozzáállása milyen ehhez a dologhoz, mivel fizetünk szívesebben?

Az epizódból kiderült, hogy az anti-készpénhasználattal kapcsolatban a legtöbbször Svédországot szokták kiemelni, mint ahol már csak mutatóban van készpénzforgalom, de például Kanadában vagy éppen Kínában is mostanra bankkártyával vagy telefonon keresztül bonyolítják le a tranzakciók jelentős részét. Ehhez képest a magyarok körében nehezen lehetne ezen a téren igazságot tenni, hiszen a legtöbben makacsul kiállnak a véleményük mellett. De miért is baj, ha szinte betegesen ragaszkodunk a készpénzhez? Turzó Ádám, a Portfolio elemzője ezzel kapcsolatban elmondta, a gazdaságot is segít "fehéríteni", ha a tranzakciók nyomon követhetők, ez viszont a készpénzes fizetéseknél nem mindig valósul meg. „Ezeket a tranzakciókat lehet a legkönnyebben eltitkolni, ezáltal adófizetési kötelezettséget titkolnak el. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy amikor bevezették az online pénztárgépeket, szinte rögtön 20-30 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, mert megnőtt a lejelentett forgalom aránya, és már ettől is sokat fehéredett a szürkegazdaság - mondta az elemző a CashTagnek.

Meszlényi Tamás, a Pénzcentrum munkatársa ezt kiegészítette azzal, hogy valóban érdekli a cégeket az, hogy mire költünk. „De nem konkrétan az adataink, hanem az, hogy miket vásárolunk gyakrabban vagy szívesebben - így információhoz jutnak rólunk” – nyilatkozta, hozzátéve: szerinte kényelmesebb bankkártyával fizetni.

Környezetrombolás Magyarországon: a végén úgyis mi szívjuk meg

Aszály, villámárvizek, erdőirtás, biomassza és felelőtlen környezetvédelmi szabályok: öt jelenség, ami sújtja a hazai természetet, és amik ellen ádáz harcot vívnak a környezetvédők. A CashTag éppen ezért egy novemberi adásában a WWF Magyarország szakembereivel – köztük Litkai Gergely humoristával – járta körbe ezeket a jelenségeket, valamint azt, hogy mi is a probléma sokak hozzáállásával a környezetvédelemhez.

A videóban Deák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője többek között elmondta:
Magyarországon és a világon talán a természetes élőhelyek elvesztése a legnagyobb probléma. Még a jól hangzó zöldmezős beruházások során is olyan zöld mezőket, élőhelyeket, biológiailag aktív felületeket semmisítünk meg, melyek nekünk, embereknek is fontos ökoszisztéma-szolgáltatások folynak.

Mint ahogyan arról is szó esett, hogy a nyarainkat ma már ugyan az aszály jellemzi, mégis egyre gyakrabban fordulnak elő felhőszakadások, amikor egy kis területen viszonylag rövid idő alatt akár 1-2 havi csapadék is lezúdul, ami villámárvizek kialakulásához vezethet. Ezek pedig nem csak komoly anyagi károkat okozhatnak, de akár emberéletet is kiolthatnak. A szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá válása a klímaváltozás velejárója, viszont a klímaváltozás hatásaival szemben lehetne védekezni – jelentette ki Fehér Zoltán a szervezet természetvédelmi vezetője.

A WWF szakemberei szerint ezzel párhuzamosan azzal is kezdeni kellene valamit, hogy már évezredek óta használjuk a természeti környezetünket és kizárólag a saját céljainknak megfelelően alakítottuk át azért, hogy megfeleljen az emberiségnek. De ennek ára van: erdőink és egyéb természeti környezetünk ugyanis eközben elszegényedett, átalakult, számos faj eltűnt. Az erdőgazdálkodási gyakorlattal is komoly problémák mutatkoznak hazánkban, a magyar erdők 95 százalékában lehetséges a fakitermelés, ami nagyon magas szám, és komoly probléma. Összességében ezen a téren is fenntarthatóságra lenne szükség, és a természeti kincseink megőrzésére kellene törekednünk.

Amit ideális esetben több frontról lehetne biztosítani: az egészséges környezetünk védelmét ellátó hivatalrendszer segítségével, valamint a megfelelő jogszabályi környezettel. Csakhogy mindezek a bürokráciacsökkentés hatására jelentősen meggyengültek.

Mivel etetnek minket az albán pékségekben?

A CashTag egyik legnagyobb vitát kiváltó idei epizódja az volt, mikor annak jártunk utána, hogy a Magyarországon rendkívül népszerű albán pékségekben milyen termékeket készítenek, és hogy oldják azt meg, hogy ezeket jóval olcsóbban kapni a versenytársakénál.

Megkerestük Dr. Nagy Károlyt, aki pék szakmája mellett belgyógyász, háziorvos és üzemorvos is, hogy képet kapjunk az albán pékségekben gyártott termékről. Mint az orvos fogalmazott: hiába keresnénk változatosságot ezeken a helyeken, meglehetősen egysíkúan készülnek a péktermékek az albán pékségekben.

Minden terméket egy lisztből csinálnak a kenyértől kezdve a buktáig ugyanaz a liszt fajta, ugyanazok az adalékanyagok, gyorsítók állagjavító anyagok kerülnek be, úgyhogy ebből adódik, ez igazán nem lehet különbséget tenni ízre a bukta és a kenyér között náluk. Attól függően, hogy milyen terméktípust állítunk elő mi 5-6 fajta liszttel dolgozunk

- fogalmazott Dr. Nagy Károly.

Szűcs Zsuzsanna, a Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke a CashTag kérésére megpróbált utánajárni, pontosan milyen összetevőből mennyit használnak az albán pékségek a termékeik elkészítéséhez, ám nyomokban sem talált ilyet.

A gabonából készült élelmiszerek, kenyerek, péksütemények esetében az okostányér táplálkozási ajánlás azt mondja, hogy ezekből napi szinten körülbelül 3 adag az, ami elfogyasztható, és ebből lehetőség szerint 1 teljes értékű gabonából készüljön. A teljes értékű gabona az egy kiemelt táplálkozási értékű élelmiszercsoport elsősorban azért, mert jóval több vitamint, ásványi anyagot, rostot tartalmaz, mint a finomított.

Tehát a fehérlisztből készült termékek a péksütemények esetében azért nagyon nagyon fontos figyelni arra, hogy. A gabona mellett mi van még a termékekben

- mondta erről Szűcs Zsuzsanna.