Pénzcentrum • 2025. január 16. 15:30
A cserépkályha még mindig sok magyar otthon fűtési rendszereinek szerves része, ám használata nemcsak körülményes, de veszélyes is lehet. A kéménytüzek száma évről évre növekszik a fűtési szezonban, és sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a rossz tüzelési gyakorlat vagy az elhanyagolt kémények milyen súlyos balesetekhez vezethetnek. Cikkünkben megvizsgáljuk, miként előzhetjük meg ezeket a veszélyeket, és mit tehetünk azért, hogy a cserépkályhás fűtés ne csak hangulatos, hanem biztonságos is legyen.
A mostani téli szezont megelőző egy hónapban kiugró mértékben, 13 százalékkal drágult a fabrikett Magyarországon a KSH adatai szerint. A tűzifa mázsaára ennyire nem lőtt ki, de így is komoly pofonba futhat bele, aki a kemény hidegek beállta előtt kapkodva intézné a vásárlást. És itt nem csak az egyre szaporodó átverésekre kell gondolni: rengeteg pénzt bukhatunk azon is, ha nem ismerjük az egyes tüzelőfajtákat.
Az elmúlt egy évben kulcskérdéssé vált Magyarországon, hogy hogyan lehet a legolcsóbban megoldani a téli fűtést, hiszen a rezsiemelés óta az átlag felett fogyasztók a földgázért hétszeres árat fizethetnek, az áramért pedig majdnem háromszorosat - így, akinek például rosszul szigetelt, nagy energiaigényű háza van, annak fájdalmas lehet, ha beüt a hideg.
Sokan ráadásul a mai napig cserépkályhával fűtenek, ami sok esetben nem csak körülményes lehet, hanem életveszélyes is. A fűtési szezonban minden évben megszaporodnak a kéménytüzek, ám sokan tisztában van azzal, hogy ez miért van így. Egy nyilvános Facebook-csoportban most hasznos tanáccsal látták el azokat, akik továbbra is erre a fűtési megoldásra támaszkodnak. A poszt szerint:
A kéménytüzek két típusát lehet megkülönböztetni:
- koromégés
- kátránylerakódás égése
A koromégés során a kéményben lerakódott korom(por) ég el. A folyamat nem olyan veszélyes, mindössze pár percig tart, és a kicsapódott szilárd égéstermék (elemi szén) gyullad meg.
Kátrányégésről beszélhetünk, ha a porkorom, és a kén keveredik a kicsapódó vízpárával, majd meggyullad. Ez egy meglehetősen veszélyes folyamat, mivel magas az égő anyag égéshője, a hőmérséklet a 800-1.200 °C-ot is elérheti, az égés pedig 1-15 órán át tarthat, attól függően, hogy a lerakódott anyag milyen mennyiségű.
Mitől keletkezik kátrány?
- Vizes nyers fától, amelynek 20 % feletti a relatív víztartalma.
- Ha a tüzelés során kevés a levegő, a füstgáz hőmérséklete 74 °C alá csökken, a benne lévő vízpára kicsapódik, ami akár a lángtérben is bekövetkezhet.
- Túlméretezett tüzelőberendezés esetén, amikor alacsony hőmérsékletű vízkörre nagy teljesítményű kazánt kötnek.
- Hőfokszabályozós kazánok helytelen kialakítása során, ha a kazán automatikusan 60 °C-nál lezárja a levegőt, a visszatérő víz pedig lehűti a füstgázt.
A kéménytüzet úgy előzhetjük meg, ha a fenti problémákat kiküszöböljük. Az, hogy az adott helyen valóban kéménytűz volt-e, a kémény aljánál, azaz a koromzsáknál is megvizsgálható. Ha az ide lehullott korom habos, kézzel összemorzsolható, és jellegzetes, ammóniára hasonlító szagú, akkor egészen biztosan kátrány égett.
JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 105 965 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 10,39%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Enyhébb (+ 5-10 °C-os) időjárás esetén, amikor fojtottan tüzelünk, a kátrány akár 1-10 nap alatt is lerakódhat a kéményre, majd az első hidegnél – mikor jól megrakjuk a tüzet – egy aprócska szikra is elegendő ahhoz, hogy a kátrány begyulladjon. Ezt még a rendszeres kéményellenőrzés sem tudja megelőzni, mert a kátránylerakódás a fűtési szezon előtt – a szokásos kéményseprői ellenőrzésnél – még nem látható, pár hét múlva pedig már a tűzzel szembesülünk.
További kockázati tényezőt jelent a kéménybélelés: az eternitcső nem tűri jól a hőt, a melegtől elrobban; az alumínium cső pedig elolvadhat. A rendszer jellegű kéményeknek ellenállónak kell lenniük koromégéssel szemben. Ezt az MSZ EN 1443 szabvány szerint jelölik: “O”: koromégéssel szemben nem ellenálló; “G”: koromégéssel szemben ellenálló.
További kéményproblémák, amelyek tüzet okozhatnak:
- kéményajtó hiányzik, vagy nincs kettős záródása;
- a kémény vakolata hézagos, repedezett;
- éghető anyagú a padló borítása;
- a kémény közelében – 12 cm-en belül – éghető anyagú faszerkezet van beépítve;
- a kéményfalazaton épületgépészet elem (pl. villamos kötődoboz) van elhelyezve;
- ha a kéményfüst nem tömör, akkor a lineáris hőtágulás miatt meg tud nyílni a falazat.
A fűtési szezon kihívásai nemcsak a pénztárcánkat, hanem a biztonságunkat is érintik. Ezért a megfelelő tüzelőanyag kiválasztása, a kémények rendszeres ellenőrzése, és a szabályok betartása elengedhetetlen a hideg hónapokban.