Jeki Gabriella • 2024. március 10. 13:01
Az európaiak mindennapi életének kulcsfontosságú szempontjainak javítása állt a Régiók Európai Bizottsága (CoR) Területi Kohéziós Politikáért és az Uniós Költségvetésért Felelős Szakbizottság (COTER) februári ülésének középpontjában, amire a Pénzcentrum is meghívást kapott. A helyi és regionális vezetők két véleménytervezetet fogadtak el, amelyek ajánlásokat tartalmaznak az uniós intézményeknek a megfizethető és fenntartható lakhatásról, valamint a városok barátságosabbá és biztonságosabbá tételéről a kerékpárosok számára.
A dzsentrifikáció és a turizmus egyes velejáró tényezői (rövid távú bérbeadás turistáknak és társbérlet) felhajtja az árakat, az energiaszegénység pedig mintegy 34 millió európai lakost érint, növelve a kilakoltatások és a hajléktalanság kockázatát, miközben veszélyezteti a társadalmi kohéziót. Erről is beszélt a Területi Kohéziós Politikáért és az Uniós Költségvetésért Felelős Szakbizottság (COTER) a februári ülésén, ahol a szakemberek kiemelték: ez az aggasztó tendencia nemcsak az alacsony, hanem a közepes jövedelmű háztartásokat is érinti. A dzsentrifikáció ez esetben két dolgot is takar: egyrészt a fiatal értelmiségiek beköltözését a vidékre a megüresedett belvárosi negyedekbe, másrészt a magasabb társadalmi osztályok visszatelepülése a korábban alacsonyabb társadalmi státuszú belvárosi kerületekbe.
Elkerülhetetlen a lakáspolitika uniós szintű paradigmaváltása
A helyi és regionális önkormányzatok elsősorban a lakhatási igények kielégítéséért, valamint a helyi középületek és közterületek nagy állományának kezeléséért felelősek, akiknek elsődleges szerepük van a tervezésben és a finanszírozásban. A februári ülésen elfogadott véleménytervezetben a városok és régiók megtették az első lépést: most arra kérik az uniós intézményeket, hogy alakítsanak ki egyfajta strukturált párbeszédet a témában, illetve támogassák jobban a helyi és regionális önkormányzatok erőfeszítéseit a megfizethető és fenntartható lakhatás biztosításához.
Az elmúlt időszakban teljesen világossá vált, hogy ez a probléma uniós szinten példátlan méretűvé vált, és európai szintű megközelítést igényel. A kapcsolódó vélemény rendkívül időszerű, mert a probléma egyre növekszik és a folyamatban lévő lakáspolitika uniós szintű paradigmaváltása elengedhetetlen. Olyan európai lakhatási menetrendet szorgalmazunk, amely holisztikusan vizsgálja a kérdést, miközben biztosítja, hogy a jövő generációja megengedhesse magának az olyan egészséges, fenntartható és funkcionális otthonokat, amelyek megfelelnek az igényeinek és lehetővé teszik számukra az egészséges, biztonságos és eredményes életet
– emelte ki Andres Jaadla, Rakvere város önkormányzati képviselője és a Régiók Európai Bizottságának lakásügyekkel foglalkozó előadója a szakbizottsági ülésen.
A szakbizottság véleménytervezete az „Intelligens, fenntartható és megfizethető lakhatás, mint a helyi önkormányzatok eszköze az összetett kihívások kezelésére” címet viseli. A Pénzcentrumnak eljuttatott dokumentum:
- megjegyzi, hogy az európai lakhatási válság a gyors urbanizációs és migrációs tendenciákkal tovább mélyül, és a helyi és regionális önkormányzatok elérték a határaikat a megfelelő megfizethető lakásállomány, az inkluzív társadalmi környezet, valamint a tisztességes, egészséges és fenntartható életkörülmények biztosítása terén.
- megállapítja, hogy a nagyvárosokban és nagyvárosi területeken a lakhatási költségek okozta túlzott teher, valamint a bérleti díjak és lakásárak folyamatosan emelkedő tendenciája egyre nagyobb mértékben nemcsak az alacsony jövedelmű háztartásokat, hanem a közepes jövedelmű háztartásokat is érinti, ezáltal az EU városi lakosságának 10,4 százaléka él olyan háztartásban, ahol a teljes lakhatási költség a rendelkezésre álló jövedelem több mint 40 százalékát teszi ki.
- úgy véli, hogy a helyi önkormányzatok azon joga, hogy a felelősségi körükbe tartozó ágazatokban (például a lakhatás és a várostervezés terén) szabályozzák a közérdekű célkitűzéseket, alapvető fontosságú a kohézió megvalósítása szempontjából.
- kéri, hogy ismét összpontosítsanak a magán, szövetkezeti, állami és szociális lakhatással kapcsolatos folyamatban lévő kezdeményezésekre, és adjanak pénzügyi lendületet azok végrehajtásához, ami felvértezhetné a helyi és regionális önkormányzatokat a jelenlegi válságok kezeléséhez szükséges eszközökkel.
- szorgalmazza az uniós politikák és a tagállamok, régióik és helyi önkormányzataik politikái közötti jobb koordinációt, valamint az uniós városfejlesztési menetrendhez hasonló európai uniós lakhatási program elindítását.
- rámutat arra, hogy a lakhatásra összpontosító megoldásokat jogként kell értelmezni, és hogy a lakhatás biztosításának egy olyan átfogó megközelítés részét kell képeznie, amely biztosítja a strukturális és személyre szabott szolgáltatások nyújtását.
- rámutat arra, hogy Európa városaiban és régióiban különböző hagyományai vannak a bérlésnek, a lakástulajdonlásnak és a lakáspolitikának, és ezeket a szakpolitikai eszköztárnak figyelembe kell vennie.
- úgy véli, hogy az üdülési célú lakáspiac nem befolyásolhatja a helyiek azon lehetőségeit, hogy megengedhessék maguknak a megfelelő lakás megvásárlását ott, ahol gazdasági tevékenységük és társadalmi életük központja található.
- aláhúzza, hogy az energetikai felújításnak együtt kell járnia az épületek szerkezeti korszerűsítésével, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az épületek megfeleljenek a legújabb szeizmikus, tűzvédelmi és egyéb biztonsági előírásoknak.
- felhívja az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a helyi és regionális önkormányzatokat az épületek fűtésének, szellőztetésének és hűtésének korszerűsítésére irányuló integrált felújítási csomagok bemutatására, és támogassa a felújítási munkaerő képzését.
A szakvélemény szerint az Európai Unió épületállománya több mint 220 millió 2001 előtt épült önálló rendeltetési egységet foglal magában; ezek az EU épületállományának 85 százaléát teszik ki. Eközben a lakóépületek (alapterület szerinti) aránya a legtöbb uniós tagállamban az épületállomány több mint 66 százalékát teszi ki. Tény, hogy az Európai Bizottság európai épületkorszerűsítési stratégiájában elindult a megfizethető lakhatásra vonatkozó kezdeményezés, amely száz felújítási világítótorony-projektet és építési körzetet határozott meg kísérleti jelleggel azzal a céllal, hogy 2030-ra megkétszerezze a felújítási arányt. Huszonnyolc település már jelenleg is hajt végre lakásépítési projekteket, amelyek intelligens megoldásokat kínálnak az önkormányzati épületek energiahatékonyságára.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Európai nyilatkozat a kerékpározásról
Az ülésen elfogadott második véleménytervezetben a tagjok üdvözölték, hogy az Európai Bizottság közzétette a kerékpározásról szóló európai nyilatkozatot, amelynek célja a kerékpározás mint közlekedési eszköz népszerűsítése. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a kerékpározás – amellett, hogy alapvetően hozzájárul a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítéséhez – elősegíti az egészséges életmódot és csökkenti a városi központok zsúfoltságát. A helyi és regionális vezetők azt is kiemelték, hogy sürgősen be kell fektetni egy jobb infrastruktúrába, miközben azzal érveltek, hogy a biztonsági kockázatok és a kapcsolódó aggályok továbbra is jelentős akadályt jelentenek a kerékpározás közlekedési eszközként való szélesebb körű elterjedésében.
Itt az ideje, hogy ambiciózusak legyünk, amikor városaink mobilitási politikájáról van szó. A kerékpárhasználat népszerűsítése és előmozdítása a városokban hozzájárulhat a forgalmi dugók és környezetszennyezés csökkentéséhez, valamint elősegítheti az emberek jólétét. A közterület és az utak közös javak, ezért újra kell osztani őket: méltányos tereket kialakítani és közlekedésbiztonságot teremteni azok számára, akik a fenntartható mobilitás és a tisztább levegő mellett döntenek
– hangsúlyozta Arianna Censi, Milánó város mobilitási minisztere, a téma előadója a szakbizottság előtt.
A tervek szerint mindkét véleményt a Régiók Európai Bizottsága áprilisi plenáris ülésén fogadják el véglegesen.