Pénzcentrum • 2023. november 2. 14:33
Az olcsóbb lakások vonzzák az odaköltözőket, az ő fokozott érdeklődésük viszont húzza fel az ingatlanárakat – az elmúlt években ez a klasszikus séma látszik érvényesülni a fővárosi agglomerációban is. És közben a Pest statisztikai régió, azaz Pest vármegye megerősítette pozícióját az ingázás európai dobogóján is.
Az Eurostat belföldi ingázókat számontartó legfrissebb adataiból tudjuk, hogy az uniós munkavállaló korú (15-64 éves közötti) népesség 6,4 százaléka átjár a lakóhelyéről egy másik régióba dolgozni. Azaz 2022-re a '20-21-es visszaesés után a közösség ingázóinak száma visszatért a Covid-járvány előtti szintre. Magyarország nyolc NUTS2-es szintű régiója közül a Pest vármegyével egybeeső Pest régióból járnak a legtöbben máshova munkába, szám szerint 272 ezren. Ennél többen az egész EU-ban is csak a Berlint övező, s mintegy kétszer akkora népességű Brandenburgból (297 ezren). Ha az ingázók számát a munkavállaló korú (15-64 éves) helyi lakossághoz viszonyítjuk, akkor Pest a maga 41 százalékával egy fokkal hátrébb – két belga régió mögé – szorul az európai dobogón.
Pest ilyen kiemelkedő ingázórégió státuszát az az adminisztratív döntés alapozta meg, amivel a tízes évek közepén ketté bontották az egykori Közép-Magyarország régiót. Attól kezdve az addig is jelentős „belforgalom” egyből a régióközi statisztikában jelent meg. Ám a települések fejlődése, illetve a belföldi vándorlás azóta is csak növeli az ingázás szerepét a főváros környékén. Míg 2015 és 2022 között a Pest vármegyében élő foglalkoztatottak száma 23 százalékkal nőtt, addig az onnan ingázóké 32 százalékkal lett magasabb. Így ment fel hét év alatt az ingázók aránya 38 százalékról 41 százalékra.
A munkájuk révén a fővároshoz kötődők itteni letelepedésének erős motiválója lehetett a lakáspiaci kínálat. Például 2015-ben a KSH adatai szerint egy használt lakás átlagos négyzetmétere Pest vármegyében 174 ezer forint volt, azaz 40 százalékkal volt olcsóbb, mint „ugyanaz” a fővárosban. Az új lakásoknál pedig 38 százalékos árelőnyt mutatott a statisztika. E lehetőség is vonzotta a be- (illetve a fővárosból ki-) költözőket, az ő érdeklődésük pedig hajtotta az árakat. Bár az említett arányok 2022-re sem változtak drámaian – a használt lakásoknál 43 százalék lett a rés, az újaknál pedig 39 százalék –, de az árváltozás dinamikája jól mutatja a kölcsönhatást. Az időszak első felében, 2015 és az utolsó Covid-mentes „békeév”, 2019 között a használt lakások négyzetmétere 115 százalékkal drágult a fővárosban, míg az övező régióban csupán 72 százalékkal.
A fordulat a járvány idejéhez köthető, onnantól kezdve gyorsabban drágult az agglomeráció: míg 2019-2022 között a fővárosban 35 százalékos átlagár-növekedést regisztráltak, addig a városhatáron túl közel kétszer akkorát, 61 százalékot. Tavaly – hasonlóan az ország más területeihez – a Pest vármegyét érintő belföldi vándorlás is visszaesett, ám az ebből fakadó népességnövekedés itt jelentősen, több mint 30 százalékkal múlta alul4 az előző évit. (A 2022-esnél kisebb gyarapodást utoljára 2015-ben mértek.) Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a 2021-es bázis nagyon magasan volt, köszönhetően a Covid-generálta kiköltözési hullámnak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az érdeklődés megélénkülése, illetve az azt követő hanyatlása korántsem egyszerre és egyformán érintette az agglomeráció egyes településeit. Már e vizsgált rövid perióduson belül is megmutatkozott néhol a gyors helyi árnövekedés következménye, ami épp úgy lehetett a beköltözések visszaesése, mint a lakosságcsere felgyorsulása. Például a Covid utáni nagy kiköltözési hullám legnagyobb nyertesei Délegyháza, Nagytarcsa és Pilisjászfalu voltak, melyek egyetlen év alatt is 5,3-5,6 százalékkal tudták bővíteni a lakosságukat a belföldi vándorlásból. Előbbi kettő az egész 2019-22-es periódusban kiemelkedően teljesített: Nagytarcsa 21,6 százaléknyit, Délegyháza 19,9 százaléknyit nőtt ebből a forrásból. Ezzel szemben korábban igen keresettnek számító, és így tempósabban is dráguló települések viszonylag gyengén szerepeltek már ebben az időszakban. Például Dunakeszi vándorlási mérlege negatívba is fordult (-0,6%), míg a hagyományosan népszerű Budaörs nyeresége is csupán 0,5 százalékot tett ki.
Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője szerint a főváros vonzáskörzetében most éppen Érd iránt a legnagyobb az érdeklődés, annak ellenére is, hogy ez a város már erősen túlterhelt. Tapasztalata azt is mutatja, hogy a térség piaca egyébként sokat lassult a pandémiát követő felfutás óta, a használt lakások áraiban ennek ellenére sincs jelentős csökkenés, inkább a stagnálás jellemző, ami mellett alkalmanként lehet a szokásosnál sokkal jobb alkukat is kötni. A benzinárak emelkedése – ahogyan azt a szakember tapasztalja – már nem rontja különösebben a régió piacát: aki ingázásra adja a fejét, annál ez a kockázat már eleve be van kalkulálva.