Rezsicsökkentés: tényleg milliókat spórolhatunk a belső szigeteléssel vagy hatalmas átverés?

Bár az első emelt árú gázszámlákra még pár hetet várnunk kell, de érthető módon az, aki megteheti az elmúlt egy hónapban veszettül próbálja energetikailag korszerűsíteni az otthonát. Ami nem csoda: Magyarországon körülbelül 2,7 millió családi ház van, aminek mindössze 10-15 százaléka éri el a DD vagy CC energetikai minőség szerinti besorolást. Ezen felül a lakóingatlanok mindössze 10 százaléka épült a 2000-es évek után, így – ahogyan azt már korábbi cikkünkben is írtuk – megközelítőleg 1,7-1,8 millió otthont kéne komplexen felújítani.

Sokak pedig most vágnak bele a felújítási munkálatokba, aminek könnyen kapkodás és odanemfigyelés lehet a következménye. Ez részben érthető, hiszen akár 5-6 hónapot is várnunk kell egy szakemberre, ráadásul az anyag- és a kivitelezés ára is folyamatosan, napról-napra emelkedik. Az emberek pedig mindent azonnal akarnak, a lehető legjobb áron úgy, hogy minél hamarabb és látványosabban megtérüljön a befektetésük. Így történhetnek meg azok a köztes megoldások, hogy a nyílászárókat nem cseréljük le, a lakás csak egy részét hőszigeteljük, vagy átesünk a ló túloldalára: kívül-belül szigetelést csináltatunk a lakásban.

A hőszigetelés esetében is fontos, hogy komplexen, a teljes épület hőszigetelésében gondolkodjunk, ne csak 1-2 épületszerkezetben. Amennyiben lehetséges, minden határoló szerkezetet szigeteljünk le (tető, padlás- és pincefödém, homlokzat)

– mondta el még korábban a Pénzcentrum megkeresésére Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezetője. A szigetelés esetében pedig nem érdemes nézni a részlet megoldásokat, nagyban kell gondolkozni. Egy energetikai felújításnál ugyanis a saját bőrünkön és a pénztárcánkon is azonnal érezni fogjuk az eredményt:

egy átlagos magyar családi ház esetén ugyanis a falakon keresztül akár 30-40 százalék, a nyílászárókon keresztül 15-20 százalék, a padlón keresztül pedig 10-15 százaléknyi hő is távozhat. Így, ha nincsen megfelelően szigetelve a ház valójában az utcát fűtjük.

Ezek ismeretében pedig nem véletlen, hogy ismételten megjelentek a közösségi oldalakon, reklámokban az azonnali rezsicsökkentést ígérő hirdetések. A rezsicsökkentés csökkentését és a hideg idő közeledtét kihasználva egyre másra bukkanhatunk rá belső hőszigetelésre „alkalmas” termékeiket reklámozó vállalkozásokra, melyek között azonban csak elvétve akad olyan, amely valóban használható is. De tényleg csak ártani tudunk a belső szigeteléssel, vagy vannak esetek, amikor akár hasznunkra is vállhat? Mire figyeljen az, aki korszerűsíteni akarja otthonát?

Csak veszthetünk a belső hőszigetelésen?

Számos dolgot kell végig gondolnunk, hogy ha utólagos, belső oldali hőszigetelés mellett döntünk, ugyanis az épületek határoló szerkezetei egy összetett rendszert képeznek. Bár önmagában a hőszigetelés sok előnnyel jár. Azonban, ha nem választjuk meg megfelelően a szakembert és a szigetelési rendszert, akkor komoly károkat is okozhat az otthonunkon. A belső szigetelés pedig egy különösen megosztó kérdés szakmai körökben, a Pénzcentrum iparági információi szerint a többség azonban mégis azt a nézetet vallja, hogy a szigetelésnek alapvetően kívül kell lennie, annak ellenére is, hogy egyesesetekben megvan a helye és a haszna a belső szigetelésnek is. Azonban nem érdemes otthon, egyedül nekiállni, mert szinte garantált, hogy nem várt hibákkal fogunk találkozni a későbbiekben.

Az épületszerkezeteknek ugyanis nemcsak hőtechnikai, hanem páradiffúziós szempontból is megfelelőnek kell lenniük ahhoz, hogy egy lakás hosszútávon is élhető legyen. Azaz ne keletkezzen penészedés és szerkezeti állagromlás.

Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a belső hőszigeteléstől nem lesz hatékonyabb az otthonunk hőszigetelése, azonban az már más kérdés, hogy szakmailag mennyire indokolt ezt a technikát alkalmaznunk. A belső oldalt (azaz a meleg felületet) csak akkor érdemes szigetelnünk, ha tényleg nagyon muszáj. De akkor is csak abban az esetben, ha előtte szakértő elvégezte a páratechnikai és a műszaki ellenőrzést

– mondta el lapunk megkeresésére Lestyán Mária építészmérnök, a Rockwool fejlesztési és alkalmazástechnikai vezetője, aki nem győzte hangsúlyozni, hogy szakember bevonása nélkül nem érdemes belevágni a szobák hőszigetelésébe. Ez pedig nem véletlen, ugyanis – ahogyan már többször kiemeltük – a kontár munka ebben az esetben milliós károkat is okozhat az ingatlanunkon.

Ha egy falat belülről leszigetelünk, akkor bár a lakást megóvjuk a hidegtől, de a falszerkezetet nem. A külső szerkezeti fal ugyanis lényegesen hidegebbé válik, mivel elvonjuk tőle a belső meleget. Ezáltal, ha a légnedvesség bejut a belső szigetelés és a külső fal belső felülete közé a pára könnyebben kicsapódik, amivel megjelenik a penész.

A gombatelep és a szerkezeti romlás kezdeti fázisa a belső szigetelésen keresztül nem fog látszani, így könnyen elképzelhető, hogy csak évekkel később derül fény arra, hogy a szigetelés alatt a téli időszakban folyamatosan párásodott, ázott a fal, ami esetlegesen visszafordíthatatlan szerkezeti romlásokhoz is vezethet. Ezért nagyon fontos belső szigetelésnél a precíz (légtömör!) párazárás a teljes felületen, mivel a pára szerkezetbe jutását csak így akadályozhatjuk meg.

A belső szigetelés esetében a pincefödémet, vagy a padlást mi is leszigetelhetjük a hideg oldal felől. Ez sok esetben hasznos is lehet, hiszen a kádárkockák esetében például a padlásfödémen keresztül akár 30 százalékos is lehet a hőveszteség. Azonban a szobák esetében már jóval óvatosabbnak kell lenni: a belső oldalon hőhidak alakulhatnak ki, amik penészedéshez vezethetnek. Persze ez sincsen kőbe vésve, hiszen ha egyedül élek 120 négyzetméteren nem fog párásodni, de abban az esetben, ha egy nagy család mindennapjainak van kitéve a fal már sokkal nagyobb a penészedés esélye

– magyarázta a szakértő, ami röviden annyit tesz, hogy a külső falunk az új szigetelés fent említett okai miatt lényegesen alacsonyabb hőmérsékletűvé válnak. Ahol pedig a belső falhoz csatlakoznak (pl. szobák válaszfalai, szomszéd falai, stb.) ott a belső melegebb falaktól fogják elvonni a hőt. Így a belső melegebb falak külső fallal csatlakozó oldala is közel olyan hőmérsékletűre fog hűlni, mint a külső falunk. Így ezen a falon ugyancsak megjelenhet a kicsapódott pára, s ennek folyományaként a penészesedés.

A legtöbb esetben azért sem jó megoldás a falszerkezeteket belülről hőszigetelni, mivel a folyamatos használat mellett a falak hőtároló képességét-tömegét így szinte teljesen elveszítjük. A hagyományos rétegfelépítés esetében ugyanis a külső oldali hőszigetelés a nehéz falszerkezetet nem engedi áthűlni/felmelegedni, így a tárolt hőmennyiség az átmeneti időszakokban képes temperálni a belső teret.

Azaz a fűtés lekapcsolása esetén egy hideg külső szerkezettel rendelkező épület gyorsabban fog elkezdeni hűlni, mint melegebb külső szerkezetek esetén.

Azonban, ha ezek ellenére is mindenképpen ragaszkodunk a szobák belső szigeteléséhez, akkor Lestyán Mária szerint a legjobb az, ha azokat a szobákat szigeteltetjük, amiket telente nem fűtünk. Ilyen lehet például a nyári konyha, vagy azok a szobák, amiket ritkábban használunk, vagy egyáltalán nem, így vízteleníthetjük és teljesen lekapcsolhatjuk a fűtést bennük.

De mégis miből?

Ha szeretnénk belevágni az energetikai korszerűsítésbe, vagy akár a fentiek ellenére mégis megkockáztatnánk a belső szigetelést, akkor se riasszanak minket vissza az árak: egy 150 négyzetméteres családi ház esetében, egy 15 cm vastagságú grafit szigeteléssel számolva ugyanis könnyen 2,5-3 millió forintunkba is kerülhet a korszerűsítés. Azonban ezzel akár 200 ezer forintot is spórolhatunk fűtési szezonként csökkentett rezsiárakkal számolva.

A hőszigetelést pedig többféleképpen is finanszírozhatjuk:

• önerő, azaz saját megtakarítás
• banki hitel (például szabad felhasználású jelzáloghitel) vagy személyi kölcsön
• állami támogatások (például lakásfelújítási támogatás, CSOK-hitel), és pályázatok
• ezek keverve

Az első a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb döntés mindközül: ha az energetikai számítás igazolja, akkor a félretett pénzünket, egyfajta megtakarítási formaként érdemes az ingatlanunkba fektetni. Ha ki akarjuk számítani, mennyi idő alatt térül meg befektetésünk, energetikai számítást kell végeznünk.

Ez azt jelenti, hogy tisztában kell lennünk a jelenlegi fogyasztásunkkal és a beruházás után várható értékekkel is (fontos, hogy mindkét esetben átalánnyal kalkuláljunk). Ha ez megvan, a tervezett befektetett összeget el kell osztanunk az éves megtakarításunk összegével, így megkaphatjuk a megtérülési időt.

Ha például 2 millió forintot veszünk fel azért, hogy korszerűsítsük az otthonunkban, akkor egy havi nettó 400 ezer forintos fizetés esetében 8 éves futamidővel már nem sokkal többet kell költenünk a törlesztőrészletre, mint a felújítások előtt a gáz, vagy akár a villanyszámlánkra. A legjobb konstrukció a Pénzcentrum Kalkulátorának számításai szerint az UniCredit Bank ajánlata, ami szerint most egy 2 millió forintos hitelt megkaphatunk 32 577 forintos havi törlesztőre, 12,75 százalékos THM-el. Az Erste Most Extra Személyi kölcsönnel pedig a havi törlesztőnk 34 504 forint lenne 15,04 százalékos THM-mutatóval.