Hogyan működik a hőszivattyú, milyen berendezésekhez használjuk?

Pénzcentrum2022. augusztus 21. 09:02

Mi az a hőszivattyú és milyen berendezésekhez használjuk a leggyakrabban? Miben más egy fűtéshez készített hőszivattyú vagy egy medence hőszivattyú, egyáltalán a hőszivattyú hogyan működik? A hőszivattyú működése mellett eláruljuk, milyen termék a hőszivattyú ár szempontjából, megéri-e megvásárolni?

Cikkünkben minden általános tudnivalót elárulunk a hőszivattyú berendezések kapcsán: mi a hőszivattyú lényege, mihez használjuk, hogyan történik a hőszivattyú működése medence esetén és hőszivattyús fűtésnél? Mire jó a levegő víz hőszivattyú, a hőszivattyú mennyibe kerül – hol tartanak a hőszivattyú árak 2022 évében? Hány kW-os hőszivattyú kell fűtéshez, medencézéshez és más berendezések használatához?

Mi a hőszivattyú?

A hőszivattyú egy olyan gépezet, ami az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt von ki, azt pedig egy magasabb hőmérsékletű helyre szállítja, majd leadja az ottani környezetnek, így gazdálkodhatunk a hőenergiával. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a hőszivattyú egy olyan hűtőgép, ami a hideg oldalon elvont hő helyett a meleg oldalon leadott hőt hasznosítja, a hűtési energiát fűtésre használja (egyébként a hőszivattyú a hűtőgépekhez hasonló működési elven alapszik). A hőszivattyú fűtés helyett hűtésre is használható, ekkor egy melegebb hely levegőjét csökkentjük vele, olyanok tehát, mint a fordított üzemmódban működtetett hőerőgépek.

Hogyan működik a hőszivattyú?

A hőszivattyúk az esetek többségében gőzkompressziós elven működnek (de az abszorpciós hőszivattyúk is elterjedtek), ezeknél a berendezéseknél a hűtőfolyadék gőze áramlik egy zárt csőrendszerben. A gőz a hőszivattyú kondenzátorában lecsapódik, hőjét pedig leadja a csövek falán keresztül a helyiség levegőjének, központi fűtés esetén pedig a fűtővíznek. Ha ez megtörtént, a cseppfolyós hűtőközeg fojtószelepen keresztül terjeszkedik, eközben hirtelen elpárolog, a hőmérséklete pedig lecsökken.

A hideg, kisnyomású gőzt a hideg oldali hőcserélőben felmelegíti a környezet, a hőszivattyú kompresszora összesűríti, visszajuttatja a kondenzátorba – ez a folyamat ismétlődik a hőszivattyú működése során, illetve ezt a folyamatot lehet megfordítani, ha a hőszivattyút fűtés helyett hűtésre használják. Minden hőszivattyú működéséhez kell egy hőforrás, amit használhat – ez általában a levegő, a talaj vagy valamilyen természetes víz, akár talajvíz, akár tó- vagy tengervíz (ezeknek az az előnye, hogy a gázzal, villannyal szemben ingyen vannak, zöld energiának számítanak).

Hőszivattyú típusok - hogyan működnek?

  • Levegő víz hőszivattyú – ezek a környezeti levegőből kivont hőt adják át a fűtővíznek.
  • Talaj-víz hőszivattyú – ezek a berendezések a talajból nyernek hőenergiát.
  • Víz-víz hőszivattyú – ezek a talajvízből nyerik ki a hőenergiát, majd azt lehűtve visszajuttatják azt a talajba.
  • A speciális hőszivattyú típusok közé tartozik még továbbá a levegő-levegő hőszivattyú, aminél az ingatlan elhasznált levegője a hőforrás, illetve a használati melegvíz szivattyú, ami pedig a beltéri fűtőrendszerek „hulladékhőjét” hasznosítja.

Egyre népszerűbb a hőszivattyú használata Európában

Az északi és nyugat-európai országokban a hőszivattyú használata teljesen általános, elterjedt megoldás, az eladási statisztikák folyamatosan növekednek Közép-Európában is, azonban a környező országokban – és Magyarországon is – egyelőre még nem túl népszerű a hőszivattyú. Habár a napelemhez hasonlóan hőszivattyú pályázatok is kerülnek kiírásra, különösen például a talajhő felhasználásával felfűtött modern otthonokban, a fa- és földgázalapú fűtőberendezések messze lehagyják a hőszivattyú népszerűségét.

Miért? Nos, annak, hogy miért nem kell a magyaroknak a hőszivattyú, egy igazán egyszerű és hétköznapi oka van: a hőszivattyú használatára való átállás költséges – nem csak a hőszivattyú ár magassága miatt, hanem azért is, mert egy meglévő fűtésrendszert mindig drága lecserélni – jobban járunk, ha eleve hőszivattyús fűtésre rendezkedünk be. Az anyagi nehézségek ellenére a gyártók igyekeznek hangsúlyozni - illetve a körülöttünk kialakult európai helyzet, valamint a támogatási rendszerek is egyre inkább a megújuló energiát használó hőszivattyúk felé irányítják a vásárlókat -, hogy a váltásnak nem csupán fenntarthatósági, hanem gazdasági és környezetvédelmi előnyei is vannak.

Milyen berendezések használnak hőszivattyút?

A hőszivattyúkat tipikusan fűtésre, hűtésre használják. Habár Magyarországon egyelőre nem túl elterjedt berendezések, a családi házakban, modern passzívházakban évről évre több ilyen hőszivattyú jelenik meg, melyek akár a hűtést, akár a fűtést szolgálhatják. A hőszivattyú mindemellett leggyakrabban medencefűtő berendezés formájában használatos (számtalan különféle teljesítményű és árkategóriájú medence hőszivattyú elérhető a piacon), ezen felül az iparban is hasznosítják őket (ipari hőszivattyú).

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Hány kW-os hőszivattyú kell?

A medence hőszivattyú esetében az ideális teljesítmény kb. 7 kW-tól indul, ami 18-35 m3 víz felmelegítéséhez elégséges, de népszerűek a 12 Kw-os (30-60 m3), illetve az annál nagyobb teljesítményű medence hőszivattyúk is – a medence hőszivattyú kiválasztását mindig a medence adottságaihoz igazítsuk. Ha a hőszivattyú segítségével egy családi otthont szeretnénk felfűteni, akkor a hőszivattyú hőteljesítménye kb.3 kW-tól indul a legkisebb gépeknél, és ebben az esetben is 10 kW fölé megy a nagyobb berendezések esetében.

Azt, hogy hány kW-os hőszivattyú kell, kívülállók szempontjából nehéz megmondani, hiszen megannyi szubjektív tényező befolyásolja a végeredményt (mekkora az ingatlan, milyen rendszer van benne kiépítve, központi fűtéses-e, milyen vastag a szigetelés, újak-e a nyílászárók stb.). Hogy biztosan a megfelelő hőszivattyú berendezés kerüljön megvásárlásra és kiépítésre, mindenképpen vegyük fel a kapcsolatot a megfelelő szakemberekkel, akik gondoskodnak az ingatlan hőellátásáról.

Hőszivattyú ár 2022: mennyibe kerülnek a hőszivattyúk?

A hőszivattyú berendezésekkel kapcsolatban a lakossági bizalmatlanság alapja a hőszivattyú ára, illetve a rendszer kiépítésének költsége. Való igaz, hogy a környezetből felvett „zöld” hő ingyen van, viszont sokan megkérdőjelezik, hogy mennyi idő alatt térül meg a hőszivattyú beépítése, valóban célszerű-e egy ilyen modern – többé kevésbé ésszerű költségek közt beépíthető – berendezés megvásárlása, vagy jobban járunk, ha valamilyen gazdaságos, fatüzeléses rendszert telepítünk otthonunkba.

A hőszivattyú ár szempontjából egy összetett kérdés, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen műszaki adottságokkal rendelkezik az ingatlan, mennyire bonyolult vagy éppen könnyű lecserélni régi fűtésrendszerünket egy hőszivattyús berendezésre - van, ahol erre sajnos nincs lehetőségünk sem. A hőszivattyú árak – ha csak a hőszivattyút nézzük – néhány százezer forintnál kezdődnek (ezek kisebb hőszivattyúk, nem családi házak, hanem például medencék felfűtését szolgálják, ~200.000 Ft-tól) és több milliós tételekre rúgnak, attól függően, hogy mennyire összetett, pl. talajhő felvételével fűtő berendezésről van-e szó (lakás fűtéséhez való hőszivattyú ár kb. 1,5 millió Ft-tól indul).

Címkék:
otthon, rezsi, ingatlan, passzívház, medence,