Szánthó Péter • 2022. augusztus 8. 10:02
A rezsiemelés miatt újra terjed az a népszerű összeesküvés-elmélet a közösségi médiában, amely szerint a szolgáltatók mókolnak a földgázzal, silányabb minőségű jut el az otthonokba, miközben az óra ugyanúgy pörög. De tényleg van ennek valóságalapja? Mitől van szaga a vezetékes gáznak, és miért nem ég mindig kék lánggal a tűzhely? Mindenre van logikus magyarázat, ahogy arra is, hogy miért tart néha több ideig felforralni egy fazék vizet. Úgyhogy le a fóliasisakokkal: mutatjuk a száraz tényeket!
A rezsiemelés miatt újra előkerült a közösségi médiában a téli időszak kedvelt tévhite, miszerint trükköznek, hígítják a vezetékes gázt, hogy bőszen pörögjön az óra, miközben alacsonyabb fűtőértékű, ámde hétszeres áron elszámolt gázt kapunk. De tényleg így lehet?
Mielőtt hevesen kommentelni, méricskélni kezdenénk, gondoljunk csak bele: egy ekkora mértékű, észrevétlen átveréshez egyfelől egy hadseregnyi szakember kell, másrészről pedig külön erre a csalásra kifejlesztett technológia, amin szintén tudósok, mérnökök hada dolgozik - mindezt a hatóságok tudtával. A képlet innentől kezdve ugyanaz, mint a másik népszerű összeesküvés-elméletnél, miszerint csalnak a lottósorsoláson:
ki tudná ezt az egész műveletet úgy koordinálni, hogy éveken, évtizedeken keresztül ne derüljön ki semmi? A többezres embergárdából valaki biztosan köpött volna már, ha tényleg így lenne.
Ráadásul az elméletet korábban olyan érvekkel támasztották alá, hogy pont a rezsicsökkentés miatt mókolnak a gázzal, hogy megérje a szolgáltatóknak behozni az energiahordozót. Na, mostmár ez sem áll fenn, ráadásul a rezsicsökkentés időszaka alatt is nem egyszer volt olyan, hogy a világpiaci gázár drágább volt, mint amiért a fogyasztók hozzájutottak.
Visszatérve a technikai oldalra: a dolog nem olyan egyszerűen működne, hogy szimpla levegőt kevernek a földgázva, hiszen az elképesztően robbanásveszélyes, ezt azért nem kockáztatná meg senki, hiszen egyfelől bedőlne az egész "csalás", másrészt emberéletek lennének veszélyben. Bármilyen más hígítógáz használata pedig jócskán megdrágítaná a történetet, hiszen nagyon sok kellene belőle, hogy érdemi változás álljon be a földgáz hatékonyságában. A példa kedvéért nézzük meg, mennyi gázt fogyasztott el Magyarország az idei év első öt hónapjában.
A MEKH a mennyiséget terajule-ban adja meg, a földgáz fűtőértéke hazánk legnagyobb részén 33-35 MJ/köbméter között van - ezt szabvány írja elő, amit mindenkinek be kell tartania. Mint kiderült, idén januárban az ország 55 582 TJ-nyi gázt használt el, ami (1 köbméter = 34 MJ-al számolva) több mint 1,6 milliárd köbméternyi földgázt jelent.
Tegyük fel, hogy az összeesküvők kétharmad-egyharmad arányban hígítják a földgázt, hogy kisebb legyen a fűtőértéke. Ha ez valóban így lenne, akkor 545 millió köbméter "hígítógázt" kellett volna januárban
- beszerezni,
- letárolni (hiszen nem egyszerre kell hozzádni),
- és elszállítani a "hígítás" helyére.
Valljuk be, ez nem igazán lehetséges, főleg úgy, hogy az egész titokban is maradjon. Összevetésképpen: a Magyar Földgáztároló teljes kapacitása 4,43 milliárd köbméter, a Hexum Zrt.-é pedig 1,9 milliárd. Tehát igen jelentős kapacitásokat is elvonna, ha "hígítógázt" is le kellene valahol tárolni.
Persze, most pedig jöhetnek az olyan kommentek, hogy "na, hát akkor ezért emelték most meg az árát a hétszeresére!!" - nem, nem ezért.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Akkor miért van szaga és ég sárga lánggal?
Sokan azzal is igyekeznek alátámasztani, hogy valami nem stimmel a hazai földgázzal, hogy annak szaga van, holott amúgy a földgáz szagtalan. Igen ám, de a hatóságok biztonsági okokból "szagosítják", hiszen a földgáz és PB-gáz tartós belégzése légzészavart, fulladást okoz, a szivárgás pedig robbanásveszélyes. De ehhez a szolgáltatók külön szabványban meghatározott meghatározott minőségű, szagosított gázt küldhetnek a háztartásokba. A szagosító anyag nincs hatással a földgáz fűtőértékére, mert csak igen csekély menyiségben adják hozzá.
Úgyhogy lássuk be: a folyamat nem minőségrontás, hanem szükséges biztonsági intézkedés.
A másik gyakori felvetés, hogy kék helyett sárga lánggal ég a földgáz a tűzhelyen. Bár sokaknak nehéz elhinni, de a hiba az ő készülékükben van. Amennyiben a gázégő megfelelően van beállítva és az égéshez elegendő oxigén van a levegőben, a gázláng is kék színű. Amennyiben más szinezetet kap, elsősorban a főzőlap, sütő beállítását kell megvizsgálni.
Az viszont való igaz, hogy ha más a láng színe, akkor rosszabb az égés hatásfoka, és valóban több idő lehet felforralni egy fazék vizet, mint korábban. Ha sokáig és folyamatosan tapasztaljuk a problémát, akkor érdemes szakemberrel átnézetni a berendezést.
Végül pedig cáfoljuk meg a már említett, vízforralós elméletet. Ez nagyrészben ott dől meg, hogy kétszer szinte lehetetlen ugyanolyan hőmérsékletű csapvizet engedni a fazékba, akár egymás után is - így a mérés sem pontos.
A nyári kánikulában a ház csőrendszere is átmelegszik, a benne lévő vízzel együtt, így bizonyos ideig az még melegebb is, mint az óránál bejövő víz - gondolj csak bele, ha igazán hideg csapvizet szeretnél inni, akkor egy kicsit meg kell engedni a csapot, nem igaz? Télen pedig pont fordítva: a fűtött ingatlanon belül a csövekben lévő víz is valamelyest átmelegszik, a rendszerből pedig kb. 5 fokosan érkezik be az otthoni hálózatba.
A vízforralási idő változásának másik oka a már említett, hibás tűzhely is lehet, de még a hőátadó felület állapota is felelős lehet érte, például egy vízköves edény is nagyban befolyásolhatja, mennyi idő alatt forr fel benne a víz.