Megindult a roham a hűtő-fűtő klímákért: tényleg gazdaságosabbak a gáznál a rezsiemelés után?

A rezsiemelés bejelentése óta szinte minden túlfogyasztó azon gondolkodik, hogy miképpen lehetne csökkenteni a számlák megemelt árú hányadán. Mivel a villany "csak" kb. duplájára drágul a kormány által meghatározott határérték felett, szemben a gáz több mint hétszeres áremelkedésével, sokaknak megoldás lehet, ha villannyal fűtenek.

Erre az egyik legegyszerűbb megoldás lehet a klímaberendezés, de a dolog nem olyan egyszerű, hogy amikor hideg van, akkor melegítő állásba kapcsoljuk. A Pénzcentrum most szakértők segítségével járta körbe, mit kell tudnia annak, aki klímával váltaná ki adott esetben a teljes gázfűtését.

Megindult a roham az üzletekben

A nyári időszakban alapesetben is kiugróan sok a klíma szereléssel, karbantartással kapcsolatos megkeresések száma. A rezsicsökkentéssel kapcsolatos bejelentés óta még jobban megugrott a hűtő-fűtő klímaberendezésekre vonatkozó információ kérés, az emberek keresik a számukra legoptimálisabb megoldást hogy a fűtés és hűtés a lehető leggazdaságosabb legyen - mondta kérdésünkre Szabó-Jilek Ágnes, a Panasonic Heating & Ventilation Air-conditioning kommunikációs menedzsere

A Daikin budapesti márkaboltjában, értékesítési és szerelő partnerhálózatában is nagyon látványosan megnőtt az érdeklődés a fűtésre is alkalmas split klímák és a levegő-víz hőszivattyúk iránt. Nemcsak emailben és telefonon, de személyesen is lényegesen többen látogatnak el a vállalat bemutatótermébe vagy a klímaszerelők üzletébe. A márkaboltban a megnövekedett érdeklődés július eleje óta érezhető, az ilyenkor szokásos forgalomhoz képest most háromszoros a megkeresések száma - számolt be kérdésünkre Zuggó Balázs, a Daikin Magyarország ügyvezetője. A szakember arról beszélt, hogy az érdeklődők többségében split, köztük multi-split klíma megoldásokat keresnek, közel 40 százalékuk pedig a levegő-víz hőszivattyúk iránt érdeklődik.

A legtöbben nem a nyári hőség miatt, hanem fűtéskorszerűsítési céllal érkeznek, és első kézből, gyorsan akarnak információhoz jutni. Az energiatudatossági motiváció szinte kivétel nélkül érezhető minden egyes vásárlói beszélgetés alkalmával

- magyarázta az ügyvezető.

Az én klímám tud fűteni?

Minden bizonnyal a hetekben sokan nézegették saját berendezésüket, hogy az alkalmas-e fűtésre. A Damasztor Kft. szakértői szerint ez legegyszerűbben a klíma távirányítóján tudjuk ellenőrizni: az üzemmódok között fogjuk látni, hogy a hópihén kívül, amit hűtésre használunk nyáron, van-e napocska is, ami a fűtési üzemmód.

Ám megjegyezték, attól, hogy fűtésre is alkalmas a klíma, nem jelenti azt, hogy a téli mínuszokban ugyanolyan alacsony energiafelhasználás mellett tud fűteni a felhasználó.

Ha nemcsak átmeneti, hanem téli fűtésre is szeretnénk használni, javasolt előtte egy szakemberrel átnézetni, és a téli használat során a leolvasztából adódó nagy mennyiségű kondenzvíz megfelelő elvezetéséről időben gondoskodni.

Szabó-Jilek Ágnes is arról beszélt, a ma már elérhető klímakészülékek rendelkeznek fűtés funkcióval, de természetesen nagyban eltérő feltételek mellett. Így, ha nemrégiben vásárolták a készüléket, nagy valószínűséggel lehet vele fűteni.

Jobb, mint a gázfűtés?

Kíváncsiak voltunk, tényleg tud-e ugyanolyan hatékony lenni a klímás fűtés, mint a gázfűtés. Ennek kapcsán Szabó-Jilek Ágnes kifejtette: egy jó minőségű hűtő-fűtő klíma valóban sokat segíthet a fűtési szezonban, így érdemes beruházni ilyen készülékbe. Szinte valamennyi, fűtésre képes klímával az őszi és tavaszi enyhébb időszakban sokkal kedvezőbben fűthetünk, mint más megoldásokkal.

A jelenleg forgalomban lévő klímák működési elve alapján a hagyományos fűtéshez mérten, a felvett villamos energiából akár négyszer annyi fűtési energia is nyerhető, vagyis 1 kilowatt felvett villamos áramból akár 4 kilowatt fűtési teljesítmény keletkezik, ezt mutatja a SCOP a műszaki adatok között. Ha teljes fűtési megoldást keresünk, az energiahatékonyság érdekében olyan készüléket érdemes választani, amelyik A+++ energiaosztályba tartozik és a télen, leolvasztáskor keletkező kondenz víz elvezetésére rendelkezik megoldással. Erről a telepítő tud információt adni, hisz több remek megoldás létezik erre

- magyarázta a szakember, aki hozzátette, a mai légkondicinálók mindegyike inverteres kialakítású, azaz olyan szabályzórendszerrel rendelkeznek, amely az adott tényezők alapján tudja változtatni a leadott teljesítményt. Ennek az intelligens szabályozásnak köszönhetően jobb hatékonysággal üzemelnek, és kevesebb energiát fogyasztanak. 

A hazai időjárási viszonyok egyébként kifejezetten kedveznek a klímával való fűtésnek, ugyanis a fűtési szezon jelentős része nem túl hideg, átmeneti időszakra esik. A klímák ekkor igen magas hatékonysággal melegítik fel a helyiségeket

- hívta fel a figyelmet a Panasonic szakértője.

A fogyasztása a berendezésnek – akárcsak más fűtési rendszerek esetében – nagyban függ a használat módjától, az igényelt hőmérséklettől és az épület energetikai tulajdonságaitól. Pazarló használat egy rossz épületben klímával is magas számlákat fog eredményezni. A légkondicionálók akkor működnek leghatékonyabban, ha csak szellőztetés közben állítjuk le őket, egyébként pedig szinten tartják a hőmérsékletet.

Tévhit, hogy kedvezőbb a fogyasztás, ha csak este hazaérve kapcsoljuk be a hűtést és várjuk el a légkondicionálótól, hogy hűtse le akár 15°C-kal a helyiséget minél hamarabb. Fűtés esetében is felmerülhet, hogy pár fokkal hűvösebbre állítsuk a szabályzót, míg nem tartózkodunk a helyiségben, de nagy hőmérséklet különbséget nem érdemes megengedni

- húzta alá Szabó-Jilek Ágnes. Rámutatott, hogy a gyártoknak kötelező megadni a katalógusaikban a várható éves fogyasztást a hűtési és fűtési időszakban is. Ezt az EU/626/2011 szabványnak megfelelően kell minden gyártónak megadnia az átlagos régióra. Az értéket fel kell tüntetni a készülékekhez mellékelt energia címkéken és a katalógusokban is. Ezekből az adatokból elvégezhető egy gyors kalkuláció így az összehasonlíthatóvá válik a rendszer a háztartás már működő fűtési megoldásaival. Azt viszont ne felejtsük el, hogy 1 darab klímaberendezés azt a helyiséget tudja felfűteni – illetve nyáron lehűteni – ahová telepítve van.

A hatékonyság kapcsán Zuggó Balázs arról beszélt, hogy a mai split klímák levegő-levegő hőszivattyúk, a levegő energiáját használják hűtésre és fűtésre is.

A hagyományos, komfort készülékek általában -15°C külső hőmérsékletig képesek fűteni, de tudni kell, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével fokozatosan csökken a teljesítményük is, és -15°C-ban már közel 50%-os teljesítményvesztéssel kell számolni, azaz az a bizonyos fűtési jósági foka, COP-ja 4 helyett például 2-3 lesz. Ez a jósági fok mutatja meg, hogy 1 kW felvett villamosenergiából mennyi hőenergiát képes leadni

- ismertette az ügyvezető. Mivel a hagyományos, komfort split klímáknak csökken a teljesítménye a téli mínuszokban, ezért a legtöbb gyártó forgalmaz fűtésre optimalizált klímákat is, amelyek lényegesen hatékonyabbak, mert direkt erre a célra fejlesztett erősebb kompresszorral és egy megnövelt felületű hőcserélővel rendelkeznek. Ezek a készülékek azonban általában drágábbak is.

Vannak gyártók, ahol külön elektromos csepptálca-fűtéssel gondoskodnak arról, hogy a kültéri egységben a leolvasztáskor keletkező kondenzátum ne fagyjon oda, míg a Daikinnál (illetve egyes japán márkák felsőbb kategóriás, prémium gépeinél) ezt energiahatékonyabb módon oldották meg. A fűtésre optimalizált gépeknél sincs szükség plussz elektromos áram felvételre a csepptálcában lévő fűtőszál melegítéséhez, hanem a kültéri által termelt forró gáz gondoskodik a lefagyás elkerüléséről, a csepptálcán pedig több helyen tud elfolyni a kondenzátum, így ezeknek a készülékeknek alacsonyabb az energiafogyasztásuk

- magyarázta. Az azonban nem mindegy, hogy akár a komfort, akár a fűtésre optimalizált klíma milyen módon van telepítve, ha a felhasználó és a telepítő tudja, hogy fűtésre is fogják használni. A téli használat során a leolvasztáskor keletkező nagyobb mennyiségű (akár 3-4-5 liter) kondenzvíz elvezetéséről gondoskodni kell előre, és szélvédettebb helyre kell kerülnie a kültéri egységnek, néha még védő tetőt vagy oldalsó védőkerítést is szoktak a készülék fölé/köré építeni.

Ha valaki ezentúl a téli mínuszokban is tervezi használni a klímáját, mindenképp javasolt előtte egy szakembert kihívni, hogy ellenőrizze a fentieket. A klímával történő fűtéskor érdemes még azt figyelembe venni, hogy a klíma a levegő keringetésével szabályozza a helyiség hőmérsékletét, így komfortérzet szempontjából kompromisszumosabb megoldás, mint egy radiátoros fűtés például

- tette hozzá Zuggó Balázs.

Szabó-Jilek Ágnes is arra hívta fel a figyelmet, hogy a hűtési és fűtési időszak váltásakor mindenkor karbantartásra van szükség, a kültéri egységben összegyűlt szennyeződések és a beltéri egység szűrőinek tisztítására minimum. A karbantartás jó alkalom a szakember számára, hogy szaktanácsokat adjon a fűtéssel kapcsolatban is. Érdemes kérdezni őket, hisz az általuk kezelt esetleges meghibásodásokból is rengeteg tanulságot tudnak megosztani a felhasználókkal.

Ennyit fogyaszt a fűtő klíma

Arra a kérdésünkre, hogy költségek tekintetében érdemes-e klímával kiváltani a gázfűtést, Zuggó Balázs azt felelte: a jelenlegi új, lakossági energiaárakra vonatkozó részletszabályokat figyelembe véve mindenképp.

Ugyanis a részletszabályokban meghatározott éves átlagfogyasztásig egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs gázkazán mintegy 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani. Amennyiben elektromos áramot használunk (pl. villanykazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor ez a költség 36 forint. Ez éves szinten még egy új, modern, az energetikai szabályozásnak megfelelő épületszerkezet esetén – száz négyzetméterre vetítve és 20 Celsius-fokos belső hőmérséklet mellett – évi 360 ezer forint energiaköltséget jelenthet.

Ezzel szemben a hőszivattyú „jósági”, azaz szezonális hatékonysági foka (SCOP) miatt 1 kWh energia 12-13 forintból jön ki, ha ehhez kedvezményes tarifát (pl H- vagy B-Geo tarifa) is igénybe tudunk venni, akkor a költség akár 7-8 forintra is le tud csökkenni - sorolta a szakértő.

A telek egyre enyhébbek, melegszik az éghajlat, manapság Magyarország nagyvárosaiban nagyon kevés már a nulla fok alatti hőmérsékletű napok száma. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor a split klímával, azaz levegő-levegő hőszivattyúval történő fűtés hatékony tud lenni, mert 7°C-g nem, utána pedig csak minimálisan csökken a klíma jósági foka (COP-ja), azaz 3-as és 4-es COP mellett 1 kW elektromos energiából 3-4 kW-nyi fűtési hőenergiát tudunk előállítani

- mondta az ügyvezető.

Szabó-Jilek Ágnes szerint egy berendezés fogyasztása nagyban függ a készülék fűtőteljesítményétől, az épület minőségétől és a felhasználó szokásaitól. Hozzátette, a fűtésre vásárolt klímák esetében fontos még odafigyelni, hogy a 0°C és attól alacsonyabb hőmérséklet esetében a levegő páratartalma igen magas, amelynek következtében a kültéri egységre ez lefagyhat. Ekkor előfordulhat, hogy a készülék a leolvasztáshoz megáll, de nem kell aggódni, a gyors leolvasztás után folytatja a berendezés a fűtést.

Fontos megjegyezni a rendszeres karbantartás szükségességét is. A szűrők és a teljes rendszer fokozott ellenőrzést igényel minden klíma esetében, évente 2-szer, fűtési szezon előtt, és annak végén is, hiszen ellenkező esetben a levegőminőség és az energiahatékonyság rovására írható a mulasztás. Előnyösebb a helyiség adottságaihoz javasolt, szabványoknak megfelelő teljesítményű készüléket választani

- magyarázta a szakértő. Hozzátette, hatalmas eltérések vannak az egyes típusok között, és a legtöbb felmerülő problémát vagy hátrányt olyan esetekben lehet tapasztalni, amikor nem megfelelő légkondicionálót választott a vevő vagy az egyes modellek teljesítményénél jóval többet vár el a felhasználó. Mindenképpen javasoljuk szakértők segítségét kérni a megfelelő készülék kiválasztásához!

Ennyi lenne kifűteni egy lakást

Arra a kérdésünkre, hogy kb. mennyibe kerülne klímával kifűteni egy nagyjából 100 négyzetméteres lakást, Zuggó Balázs kifejtette: az áramfelvétel nagyjából ugyanannyi a klímánál fűtésben is, mint hűtésben. Az áramigényt nem a fűtendő alapterület, hanem a készülékek darabszáma és teljesítménye határozza meg. Egy 100 négyzetméteres ház esetén helyiségenként szükség van egy-egy klímára, a hálószobákba és a nappaliba, azaz legalább 3-4 db  2~3,5kW teljesítményű klímára van szükség.

Szükség lehet arra, hogy átnézzék a régi áramhálózatot, a kábeleket a falban. Jellemzően a régi, akár a 80-as években épült ingatlanoknál is elavultak a régi alumíniumvezetékek és nem bírják el a megnövekedett áramfelvételt. Villanyszerelővel előtte lehet, hogy ki kell cseréltetni ezeket a régi alumíniumvezetékeket új, réz kábelekre, és mellette az 1-szer 16 ampert is valószínűleg bővíteni kell annak, aki az egész ingatlant klímával szeretné fűteni

- sorolta. Zuggó Balázs számításai szerint egy régebbi 100 nm-es ház esetén (2000-es évek elején épült, kis mértékben szigetelt ingatlan) a fűtési energiaigény 80 W/nm. A kb. 100 négyzetméteres ingatlan éves fűtési energiaigénye tehát körülbelül 3000-3500kWh/év ez H tarifa esetén nagyjából 70-80 ezer forintot jelent évente - a jelenleg érvényes tarifákkal számolva.